2024. szeptember 25. szerda 18:00

SZIMA székfoglaló – Pelényi Margit: Peremhelyzet

  Mánfa – kollégium

2024. szeptember 18. szerda 18:00

SZIMA székfoglaló – Pazár Béla és Magyari Éva alkotópáros

  Építés közben.

2024. szeptember 27. péntek 17:00

Helyzetkép – a SZIMA Építőművészeti Osztálya kiállításának finisszázsa

Kerekasztal-beszélgetés

Résztvevők: Demeter Nóra, Csomay Zsófia, Kalmár László, Lázár Antal, Roth János, Vincze László és U. Nagy Gábor
A beszélgetés moderátora: Somogyi Krisztina

A HELYZETKÉP című kiállítás fontos hívószavakon keresztül teremt fogalmi közeget az építészethez; a világ és benne az épített környezet fenntarthatóságának, az itt és most megtapasztalható jellegének, élhetőségének, időbeli folytonosságának és szerethetőségének témáit értelmezi a résztvevők által beküldött példákon és gondolatokon keresztül.
A kerekasztal-beszélgetés a HELYZETKÉP kiállításon felvetett témák időszerűségéről, építészeti következményeiről, az építészet térfoglalásáról való közös gondolkodást mélyíti és nyit utat a jövőképek irányába a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztály akadémikusainak a részvételével.

Fotó: MTA Szigeti Tamás

2024. szeptember 20. péntek 15:00-18:30

Helyzetkép – a SZIMA Építőművészeti Osztályának kiállításához kapcsolódó konferencia

EGYENSÚLY – MÉLTÓSÁG – KARAKTER – SZÉPSÉG – KORSZERŰSÉG

A HELYZETKÉP című kiállítás fontos hívószavakon keresztül teremt fogalmi közeget az építészethez; a világ és benne az épített környezet fenntarthatóságának, az itt és most megtapasztalható jellegének, élhetőségének, időbeli folytonosságának és szerethetőségének témáit értelmezi a résztvevők által beküldött példákon és gondolatokon keresztül. A konferencia az őt hívószó kapcsán mutat be reflexiókat, sajátos értelmezéseket, nézőpontokat, segít kontextust teremteni és tovább tágítja a kiállítás értelmezési tartományát.

Köszöntés és felvezető gondolatok
Somogyi Krisztina PhD, építészetkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató, a Helyzetkép kiállítás kurátora
Helyzetek – képek – gondolatok
Széchenyi István Egyetem Művészet Kar Elméleti és Alapképző Tanszék, tanszékvezető

Meghívott előadók
Moravánszky Ákos PhD, építész teoretikus, Az építészet mint metamorfózis: Egy elmélet újragondolása
ETH Zurich, professzor emeritus

Dúll Andrea PhD, környezetpszichológus: Tranzakciók a térben
ELTE PPK Ember– Környezet Tranzakciós Intézet, intézetvezető professzor

Öcsi Gabriella DLA, építész: A társadalmi margón túl
Közti Zrt.,  BME Lakóépülettervezési Tanszék

Kovács Dániel, művészettörténész, Korszerű vagy kor-szerű? Egy fogalompár felboncolása
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, muzeológus

Bordás Mónika építész: Örökség – A múlt továbbépítése
BME Építőművészeti Doktori Iskola, doktorjelölt

Ritter Dániel DLA, építész: Tökéletlenség az építészetben, avagy a Sprezzatura

2024. szeptember 10-től december 17-ig kéthetente keddenként 18:00

Új Ház – Építészeti filmsorozat Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező emlékére kéthetente keddenként

Az est moderátora Csanády Pál építész, az Artifex Kiadó Kft. ügyvezetője, a Metszet folyóirat főszerkesztője.

2024. szeptember 24. kedd 18:00

Új Ház – Építészeti filmsorozat Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező emlékére kéthetente keddenként

Az est moderátora Csanády Pál építész, az Artifex Kiadó Kft. ügyvezetője, a Metszet folyóirat főszerkesztője.

2024. szeptember 25. szerda 18:00

Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)-est – Szemelvények régi épületek restaurátori kutatásaiból

Bodajk – mellékoltár,
Szentendre – Teodorovics kúria
Ják – Szent György templom

Előadó: dr. Bóna István DLA  festő-restaurátor.

Első pillantásra a restaurátorok a régi épületeken nagyon hasonló kutatási tevékenységet végeznek, mint a többi falkutató, legfeljebb finomabb eszközökkel. Az előadás azt szándékozik megmutatni, hogy mennyivel változatosabb, sokszínűbb, komolyabb tevékenységről van szó, mint amelyet elsőre gondolhatnánk. A restaurátori kutatások célja és eredményei között van egy kis ellentmondás. Az eredmények ugyanis elsősorban az alapkutatást szolgálják, még akkor is, ha céljuk eredetileg a restaurálás megtervezésének a megalapozása lett volna. Remélhetőleg sikerül majd megmutatni, hogy mennyi új ismeretet nyertünk már eddig is, és hogy milyen fontos ez a tevékenység a szakszerű konzerválás kidolgozásához.

Bodajk – mellékoltár:

Szentendre – Teodorovics kúria:

Ják – Szent György templom:

2024. október 12.,  szombat  18:00

Bartók egyfelvonásos operája

A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyfelvonásos és egyetlen operája. Szövegkönyvét Balázs Béla írta – amit Kodálynak is felajánlott megzenésítésre. A műben Kékszakállú egy magyar népballada hőseként jelenik meg, amit hangsúlyoz Bartók akkoriban feléledt érdeklődése a magyar népzene iránt.
Az operát Bartók 1911-ben komponálta, de bemutatását előadhatatlanságra hivatkozva elutasították, így csak hét évvel később, 1918-ban volt a premierje a budapesti Operaházban. A vegyes fogadtatást követően az opera csak az 1938-as felújításon ért el átütő sikert.
A darabnak két főszereplője van: a Kékszakállú herceg (bariton vagy basszus: Tarnai Dávid) és Judit, az új felesége (szoprán vagy mezzoszoprán: Töreky Katalin).
A mese szerint Judit meg akarja ismerni a vár titkait, ami szimbolikus jelentést hordoz: valójában a Kékszakállú lelke titkainak kiderítéséről van szó, az általános férfilélek legmélyebb zugainak titkairól. A herceg tudja, hogy a rejtett dolgok erőszakos megismerése tragédiához vezet, ezért folyamatosan kéri Juditot, hogy álljon el az „ajtók” nyitogatásától, mert az mindkettőjük számára tragédiát jelent: a remélt boldogság helyett az örök magányt hozza el.

A Kékszakállú októberi előadása a FUGA Breuer Marcell termében különleges zenei élményt tartogat: a két szereplő drámája szinte kézzel fogható közelségbe kerülhet az intim, egyszerű térben – csupán egy zongorával (Tarnai Nóra) kísérve. A főszereplő jelmezeinek rétegei – ahogy az ajtók kinyílnak, s egyre több titokra fény derül – hullnak le egymás után. Végül csak a csupasz valóság marad – Toronykőy Attila drámai rendezésében.

A művet ismerteti dr. Retkes Attila zenetörténész.

Közreműködnek:

Töreky Katalin operaénekes énektanulmányait szülővárosában, Gyulán kezdte Rálik Szilvia növendékeként, majd Szegedre került, ahol két évet töltött el a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumában – ezzel párhuzamosan a Szegedi Nemzeti Színház színpadán.
Húszévesen nyert felvételt a Magyar Állami Operaház Énekkarába, ahol kezdetben címzetes magánénekesnőként, mára pedig már a szoprán szólam vezetőjeként tevékenykedik.
Spinto hangtípusának köszönhetően a szoprán-fachra jellemző szerepkörök széles skálájában volt módja megmutatkozni: repertoire-ján megtalálhatóak Donizetti könnyed hősnőitől kezdve (Norina, Adina), Puccini-szerepeken át (Angelica nővér, Mimi, Tosca), Verdi-hősnők mellett (Aida, Leonóra) egészen drámai tónusú szerepek is (Szilágyi Erzsébet, Santuzza és a Kékszakállú Juditja.)
Legemlékezetesebb szerepei mégis azok, melyeket a Magyar Állami Operaház felkérésére énekelhetett: egyebek mellett ilyen például Goldmark-Sába királynőjének Astarothja, akit módja volt nem csupán a Margitszigeti Szabadtéri Színpad premierjén és az Erkel Színházban alakítani – de az Operaház egyik turnéján még Izraelben is vendégszerepelhetett vele.
Művészi munkássága mellett olyan operaénekeseknél képezte és képzi magát folyamatosan, mint Misura Zsuzsa, Temesi Mária és jelenlegi énekmestere: Bazsinka Zsuzsanna.

Tarnai Dávid énektanulmányait Budapesten, Szegeden és Pécsett végezte, mesterei Andrejcsik István, Fekete Mária, Lugosi Melinda, Németh Gábor, Szüle Tamás, illetve Temesi Mária voltak.
Tanulmányai mellett és azok után többek között Marton Éva, Jevgenyij Nyesztyerenko, Irena Sylia, Korondi György,  Tokody Ilona, Bátori Éva mesterkurzusain képezte tovább magát.
Több versenyen és pályamunkán teljesített eredményesen: 2005-ben az Országos Konzervatóriumok közötti énekverseny 2. helyezettje 2017-ben a Iuventus Canti nemzetközi énekverseny különdíjasa, 2018-ban a Szecsődi-Réti énekverseny 2. helyezettje.
2012-ben a kolozsvári Viva Vox Operafesztiválon a Kékszakállú vára a legjobb előadás díját nyerte el.
2012-ben a Szegedi Nemzeti Színház, 2013-tól a Magyar Állami Operaház tagja.
Számos szerepben láthatta időről időre a közönség, pl. Uberto az Úrhatnám szolgálójából, Mozart operákból Colas, Bartolo, Masetto karakterét formálta meg. Szívesen énekel Verdi, Donizetti, Puccini szerepeket is (Don Alfonso, Belcore, Don Pasquale Sparafucile, Puccini, Colline) illetve természetesen Bartók és Kacsóh, Kodály művekben (Kékszakállú, János vitéz Bagója és Strázsamestere, a Háry János Marci bácsija). Az elmúlt években az Operaház színpadán Ránki Pomádé király új ruhájában (Nyársatnyelt Tóbiásként) és az István, a királyban (Pázmányként) volt látható.

Tarnai Nóra zongoraművész diplomáit a budapesti és a grazi zeneakadémián szerezte, mesterei Ábrahám Mariann, Hargitai Imre és Krause Annamária voltak. Emellett többek között Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Jandó Jenő, Rév Lívia mesterkurzusain képezte tovább magát. Számos verseny helyezettje. Szólistaként és zongorakísérőként koncertezett itthon, Európában, Kínában egyaránt. Tanított a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban, illetve több, mint 10 évig kántora és kulturális szervezője volt az ország legnagyobb unitárius gyülekezetének. Növendékei számos hazai és nemzetközi verseny nyertesei (legutóbb Virtuózok döntős, és nemzetközi verseny nyertes Liu Yinuo Szofi), illetve felvételt nyertek hazai és külföldi zeneművészeti egyetemekre. Többen zenei pályán immár kollégái itthon és külföldön.

Toronykőy Attila Szegeden született 1969-ben. 1991-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol az operatagozaton először segédrendező, majd rendező lett. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Békés András, Galgóczy Judit, Kovalik Balázs, Kerényi Mikós Gábor, Nagy Viktor, Szikora János és Zsótér Sándor. Első önálló rendezése a Figaro lakodalma volt, melyet Szeged után Debrecenben is bemutattak. Jelentősebb munkái: Titkos házasság, Szerelmi bájital, Háry János, A varázsfuvola, A windsori víg nők, Az aranykoporsó (Vántus), Traviata, A végzet hatalma. Több előadás díszletét is ő tervezte.
2009-ben Marton Éva felkérésére megrendezte a Zeneakadémia operaszakos hallgatóinak vizsgaelőadását. Ugyancsak ebben az évben debütált az Operaházban, ahol Ránki György Pomádé király új ruhája című gyermekelőadást állította színpadra. Sopronban és Veszprémben megrendezte Rossini Bruschino úr című operáját. A Szegedi Nemzeti Színházban két gyermekelőadást (A palacsintás király, Mr. A, avagy a Hang-villa titka) követően megrendezte Rossini Hamupipőke, Marco Tutino A gyertyák csonkig égnek (mellyel az Armel Operaverseny keretében Avignonban is bemutatkozott), illetve Verdi A trubadúr című operáját. Az Operaházban színpadra állította a Parázsfuvolácskát, illetve Haydn Élet a holdon című operáját. Emellett rendezőként jegyzi az Operaház épületének bemutatására készült Operatúra Papagenóval című produkciót. A Müpa felkérésére több beavató opera-előadást rendezett: Weber A bűvös vadász, Dvořák Ruszalka, Mozart A varázsfuvola című operájából.
2024-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
(forrás: opera.hu)

Támogató:

2024. szeptember 13. péntek 18:00

Létörömben-Létörökben – Makkai-Kiss Nóra költővel
Fénnyel írt lélekképek

2024. szeptember 13-tól október 6-ig Janáky István terem

A kiállítást Feledy Balázs művészeti író nyitja meg.
Közreműködik Heidrich Roland gitárművész.

2024. október 6. vasárnap  19:00

Születésnapi  köszöntő  koncert

Műsor:

SEREI Zsolt: 80 duó és 1 szóló *
VIDOVSZKY László: új mű *
DARGAY Marcell: a *
KEDVES Csanád: Completely Natural *
SZŐCS Márton: Hommage à X *
DINYÉS Dániel: Kis köszöntő krotálok *; Preludium
SZIGETI Máté: Dudamuzsika Vidovszky László köszöntésére *
FUTÓ Balázs: Attacca *
SZÉCSI Lőrinc: Νόμος Ω *
BAJNOK Ádám: Pavane *
MUNTAG Lőrinc: Hatkezes Etűd 7. *
HÉJA Benedek: Vidovszky80 – Serei70 köszöntő quodlibet *

*ősbemutató

Előadják:

SEREI Dániel – ütőhangszerek
BÁN Máté – fuvola
KLENYÁN Csaba – klarinét
TÓTH Ramóna – fagott
MALI Emese – zongora
SÁNDOR László – hegedű
NÉMETH Gábor – hegedű
TORNYAI Péter – brácsa
ZÉTÉNYI Tamás – cselló
H. ZOVÁTHI Alajos – nagybőgő
BALOGH Máté, MUNTAG Lőrinc, TORNYAI Péter – zongora
HÉJA Benedek, DARGAY Marcell, DINYÉS Dániel – krotálok

Vezényelnek: SEREI Zsolt, KEDVES Csanád, MUNTAG Lőrinc, HÉJA Benedek

Idén tölti 70. illetve 80. születésnapját a két legendás zeneszerző, Serei Zsolt és Vidovszky László. Ez alkalomból köszöntik őket – CentriFUGA koncert keretében – egykori tanítványaik, valamint a két mester, egymást. Ritka koncertek egyike. Történelmi!

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.