2020. december 22. kedd 18.00
Petri György-díj 2020
A díjátadót élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján.
https://www.youtube.com/user/fugabudapest/videos
2010-ben, Petri György halálának tizedik évfordulóján hozta létre az N&n galéria a Petri György-díjat, amelyet évente a költő születésnapján adnak át. A díjra olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró esélyes, akinek még nem jelent meg önálló kötete. A díjazás alapvető szempontja minden esetben a művek eredetisége, szellemisége, formavilága.
A legtehetségesebb kötet előtti szerzők munkáját elismerni hivatott díj hosszú listájára idén a hét előjelölőn kívül egy kurátor javasolt nevet. December 22-én dől el, hogy a nyolc esélyes közül ki kapja a Petri-bagatellt és a Magvető Kiadó kötetmegjelenési lehetőségét.
A jelölőbizottság júliusban négy taggal bővült. Az ezzel együtt bevezetett változás folyományaként a felkért hét előjelölő fejenként egy – a szerzővel közösen átnézett – kéziratot ajánlhatott a zsűri figyelmébe október 15-ig. A kurátoroknak november 15-ig maguknak is lehetőségük volt egy-egy alkotót jelölni a díjra. Az idei évben a kurátori jelöltállítás lehetőségével csak Márton László élt. Rajta kívül Áfra János, Ayhan Gökhan, Csuhai István, Deres Kornélia, Harag Anita, Pályi Márk és Szálinger Balázs állított jelöltet. A kuratórium tagjai Forgách András, Márton László, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs és az előző évi Petri-díjas, Gál Hunor ugyancsak szavazati joggal rendelkezett.
A Petri György-díj kuratóriuma december 8-án döntött a 2020. évi díjazott személyéről. Idén három alkotó került a fináléba: Locker Dávid, Szemethy Orsolya és Vados Anna, akik közül Szemethy Orsolya kapta meg a Petri-díjat.
A Petri-díj kitüntetettje kettős jutalomban részesül: megkapja egyrészt Jovánovics György szobrászművész Petri-bagatell című munkáját, másrészt a Magvető Kiadó megjelenteti a szerző első kötetét.
Az idei díjátadó ünnepség keretében Tóth Krisztina beszél az idei jelöltekről, a fináléba jutott jelöltek felolvasását követően a nyertest Márton László laudálja, majd Nagy Bálint építész, a díj alapítója adja át a győztesnek járó tárgyi jutalmat a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Az idei győztes, a képzőművészként már ismert Szemethy Orsolya sok év óta kéziratban lappangó, A következő megálló: a Boldogság című regényét a kurátorok nyelvi teremtő ereje, műfajokat ötvöző eredetisége és nem utolsósorban humora alapján honorálták. A zsűri döntése nyomán az idei év jelöltjei közül a legjobb verseskötet Vados Anna Nincs véna című kézirata lett, amely a jelöltek versenyében a második helyezést érte el. Beszédkényszer című verseskötete tervével Locker Dávid is a shortlistre került.
2010-ben, Petri György halálának tizedik évfordulóján hozta létre az N&n galéria a Petri György-díjat, amelyet évente a költő születésnapján adnak át. A díjra olyan – elsősorban fiatal – költő, író, drámaíró vagy esszéíró esélyes, akinek még nem jelent meg önálló kötete. A díjazás alapvető szempontja minden esetben a művek eredetisége, szellemisége, formavilága.
A Petri György-díj kuratóriumának tagjai 2020-ban: Forgách András, Márton László, Tóth Krisztina és Várady Szabolcs. A kuratóriumnak minden évben tagja az előző évi díjazott is, az idei évben Gál Hunor.
Az idei győztest, Szemethy Orsolyát, Márton László jelölte. Fejenként egy-egy jelölttel héttagú jelölőbizottság is segítette a kuratórium munkáját. Áfra János jelöltje Kovács Edward költő, Ayhan Gökhan jelöltje Veszprémi Szilveszter költő, Csuhai István jelöltje Eszenyi Fanni költő, Deres Kornélia jelöltje Vados Anna költő, Harag Anita jelöltje Székely Márton író, Pályi Márk jelöltje Locker Dávid költő, Szálinger Balázs jelöltje pedig Bocsik Balázs költő volt. A jelölők rövid ajánlásait jelöltjeikről a sajtóközlemény mellékletében is elolvashatják.
MELLÉKLET
A Petri-díj jelöltjeinek rövid ajánlása
Bocsik Balázs: Derű
Szálinger Balázs ajánlása: Bocsik Balázs 23 éves, Szegeden született. Budapesten él. Nagy kíváncsiság, alázat, fejlődési potenciál és tanulási vágy jellemzi. Egyszerre szertelen és nagy munkabírású, egyszerre erős és érzékeny.
Eszenyi Fanni: Valaki tapsol
Csuhai István ajánlása: Eszenyi Fanni verseiben a nyelv rendkívül gondosan megkonstruált irodalmi nyelv, lejtése, sajátos belső ritmusa és retorizáltsága kifejezett szándékosságról, megformáltságról és tudatosságról, végső soron valamilyen elvont szépségről árulkodik, és noha forma szerint szabadverseket ír – az írói munka elvégzését, az irodalmi alkotást, a megalkotás gesztusát jellegadóan ott érzékelem a verseiben.
Kovács Edward: A másik éj
Áfra János ajánlása: Kovács Edward 1995-ben született Székelyhídon, majd egyetemi tanulmányait a Debreceni Egyetemen folytatta magyar és filozófia szakon. Verseit eddig többek közt az Alföld, a Prae, a Zempléni Múzsa, a Dunszt és a KULTer.hu közölték. 2018-ban három szövegével szerepelt a Szép versek antológiában, 2019-ben ő nyerte el a KULTer stART díjat, 2020-ban pedig – mint tehetséges pályakezdőt – Géczi János mutatta be őt a Literán. A másik éj munkacímű kézirata az elmúlás problémájával foglalkozik. Kiszámítani a kiszámíthatatlant, megközelítni az abszolút kívüliséget – talán erre törekszenek ezek a versek.
Locker Dávid: Beszédkényszer
Pályi Márk ajánlása: A friss hangú huszonkét éves költő első kötetének kéziratát olvasva eluralkodik rajtunk a szorongás, ez a tapasztalat mégsem rossz. A versei egyszerre bizonytalanok és határozottak, összesűrűsödik bennük az az elevenség, ami miatt meg szoktuk jegyezni a jó verseket. A szerző képes rá, hogy az olvasó is átvegye azokat a dilemmáit, amelyek őt foglalkoztatják. Folyóiratpublikációi közül több is emlékezetesnek mondható, már kötet előtt állva is van közönsége.
Székely Márton: A prédikátor könyve
Harag Anita ajánlása: Székely Márton iranisztika szakos doktorandusz. Kísérletező szerző, írt novellát, útirajzot, verset, és kritikus szerkesztője saját szövegeinek. Regényére is jellemző ez a kritikus figyelem, mind a szövegre, mind a megfigyelt világra vonatkozóan. Kéziratának egyik központi kísérlete az autofikció műfajának újraírása, határainak feszegetése, például bibliai idézetek szövegbe emelésével, amely az elbeszélő valláshoz fűződő viszonyát is érdekesen építi be a regénybe. Nyelvezete erős, egyedi, a szövegnek jellegzetes humora van, önreflexív, önironikus, kegyetlen és megrázó szövegfolyam.
Szemethy Orsolya: A következő megálló a Boldogság
Márton László ajánlása: A regény szerzője képzőművészként – mint festő és grafikus – közismert, sok kiállítása volt, rajzai rendszeresen felbukkannak az Élet és Irodalomban. Kevesen tudják viszont, hogy jelentős írói életműve is létezik, több regény és legalább egy kötetre való rövidpróza. A kitüntetésre jelölt regényében összefonódik egy ezredforduló utáni budapesti kapcsolattörténet egy időutazásos disztópiával, a város 1944/45-ös ostromával, a kulturális emlékezetregény ötvöződik a fantasyval. Irodalmi munkáinak olvasásakor olyan érzésem van, mint amikor Alfred Kubin A másik oldal című híres regényével találkoztam: van valaki, aki nem profi író, hanem egy másik művészeti ágban otthonos, de jelentős művészi képességeit narratív struktúrában, prózapoétikai-nyelvi közegben is tudja működtetni.
Vados Anna: Nincs véna
Deres Kornélia ajánlása: Vados Anna költő és pszichológus. Első kötete az egyéni és társadalmi mérgekkel való szembenézés többszólamú története. Minden egyes szöveg tanúskodik szerzőjük reflektált gondolkodásmódjáról, miközben a kodependens kapcsolatok dinamikáját követi. Versei felkavaróak, pontosak, a történések alatti mozgásokat kutatják. Ahol az álom- és rémképeken át megelevenedő belső élet lapul. A legyőzendő méreg pedig egyszerre foglalja magában a toxikus párkapcsolat és a szerfüggő működésmód egymást metsző kereszteződéseit. Mégis, ami végül kirajzolódik, az egy konkrét és átvitt gyógyulási lehetőség, esély arra, hogy „jótevőkkel népesítse be az éjszakát”.
Veszprémi Szilveszter: Helyek, ahol rám öröm vár
Ayhan Gökhan ajánlása: A 23 éves Veszprémi Szilveszter már most olyan kvalitásokkal rendelkezik, amik egy jelentős költészet sajátjai. Friss és izgalmas, mer bátor lenni, mer meglepő lenni. Úgy van humora, hogy komolyságából nem veszít. Ez a költészet sokfelé ágazhat, van teherbírása, van ereje.
Bali János (furulya) és Pétery Dóra (csembaló) karácsonyi kamaraestje barokk szerzők műveiből
A Magyar Elektrográfiai Társaság kiállítása
náta (szoprán) és Wilheim András (zongora) Beethoven-estje
A Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata
KERT-TÁJ- MŰVÉSZETEK KONFERENCIA – KERTMŰVÉSZET ÉS IRODALOM