A Budapesti Építész Kamara 2015-ben díjat alapított, abból a célból, hogy elősegítse az építészeti kultúra fejlődését, ismertté és elfogadottá tegye a városképet formáló építészeti alkotásokat és építészeket, valamint ösztönözze az építtetők és az építészek közötti sikeres együttműködést. A díj olyan munkákra kívánja irányítani a figyelmet, amelyeknek építészeti kvalitása kiemelkedő és a megbízók és a használók számára is egyértelműen pozitív hatású. A 2017 óta Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával megvalósított pályázatra beérkezett pályamunkákat láthatjuk a kiállításokat. A korábbi díjátadókon bebizonyosodott: hatalmas igény van arra, hogy a főváros területén megvalósult jeles alkotások reflektorfénybe kerüljenek, a szakma és a laikus közönség is felfigyeljen rájuk.
A 2020. évi pályázat Bírálóbizottsága:
Dorosz Dávid klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes (a Bizottság elnöke);
Erő Zoltán Budapest főépítésze;
Bardóczi Sándor Budapest mb. főtájépítésze;
Csapó Balázs építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke;
Soltész Noémi építész;
Stempel Jan építész (Csehország);
Szabó Levente DLA építész;
Zsuffa Zsolt DLA építész
A 2020. évi pályázatra 17 érvényes pályamű érkezett. A Nívódíjat a Vizafogó Óvoda nyerte el (XIII. kerület, Vizafogó sétány 4., tervezők: Archikon Építésziroda, építtető: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata)
Magyar, svájci és szlovák textilművészek kiállítása
Szigeti Szilvia kurátor tárlatvezetése
A kiállítás a Határtalan Design kiállítássorozat része
vendégkiállítók: Cécile Feilchenfeldt (CH), Klára Věntusová (SK), Petra Zelisková (SK)
kiállítók: Balázs Viola, Csíkszentmihályi Réka, Horváth Evelin, Kollár Ágnes, Molnár Réka, Lőrincz V. Gabi, Pájer Emília, Regős Anna, Ruttka Andrea, Söptei Eszter, Szigeti Szilvia,Vereczkey Szilvia,Vető Márta
Immár ötödik alkalommal kerül sor önálló kiállításként a magyar és külföldi textilművészek munkáit bemutató válogatásra, negyedik alkalommal a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textiltervező által 2015-ben kezdeményezett TEXHIBITION projekt célja, hogy felhívja a figyelmet egy korábban vezető szerepet betöltő ágazatra, tervezőire és a benne rejlő kreatív lehetőségekre, valamint a magyar textilipar a történetére.A TEXHIBITION projektben öt év alatt közel 60 textiltervező és több textilgyártó vett részt. A különböző generációhoz és stílusirányzathoz tartozó textiltervező iparművészek által tervezett jacquard, nyüstös, transzfer és digitális nyomással készült lakástextilekből kínál évről évre ízelítőt a kiállítás. Az idei fejlesztésben a Csárda Tex Kft., a Lénárd Zászlókészítő Kft., a Meritum Kft, az Aste Bútorszövet és Lakástextil és 11 tervező működött együtt.
Az ipari körülmények között előállított textilek mellett a kiállításon egyedi, a tervezők által kivitelezett lakástextilek is bemutatásra kerülnek.
A magyar tervezők lakástextiljein kívül külföldi tervezők munkái is szerepelnek a kiállításon. Idén a géppel kötött haute couture textiljeiről és öltözékeiről ismert, Párizsban élő svájci textilművész, Cécile Feilchenfeldt munkáit, valamint a pozsonyi Academy of Fine Art and Design (VŠVU) Textil Tanszékén frissen diplomázott két szlovák textiltervező, Klára Věntusová és Petra Zelisková terveiből a Lénárd Kft. által megvalósított textileket láthatják az érdeklődők.
Horváth Márton Levente: Movements in one Movement* Tornyai Péter: Fosforesque* Kedves Csanád: Samo gledam* Bolcsó Bálint: Interior* Bali János: Scratch* Szőcs Márton: Dance souterrain* Balogh Máté: Wanderers Nachtlied II*
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Budapesti Goethe Intézet, Osztrák Kulturális Fórum
Könyvbemutató
Könyvbemutató
„Nem ér később születni. Egyszerűen csalás. Mert mindig jön a kérdés, mit csináltam volna én magam, ott, akkor. Persze, könnyű a helyzetem. Zsidóként, akkor még úgy éreztem, a kérdés nem igazán éles. De azért létezik. Először terhesen éltem át. Amikor a nőgyógyászom rendelőjének előszobája előtt a folyosón vagy egy órán át várakoztunk állva. A kezemben Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek. Olvastam. Nehezemre esett az állás. És akkor jött először a kérdés: hogy bírtam volna én ott, akkor? És azóta sokszor.”
Beszélgetnek: a szerző, Vajda Júlia szociológus és pszichológus, ELTE TáTK és tanítványai Vályi Réka szociológus, KRE és Szegő Dóri szociológus
A beszélgetést élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján, ahol a későbbiekben is vissza lehet nézni :
Az élettörténetek, amelyeket interjúalanyaink ránk bíznak, sajátos módon saját történetünk részévé válnak. A könyv szerzője több évtizede kutatja a soá túlélőinek élettörténeti narratíváit – a Fritz Schütze által az 1980-as években kidolgozott interjús módszer, a narratív interjús technika segítségével. Az összegző kötetben az általa összegyűjtött több száz élettörténeti elbeszélésből válogat, amikor a Gabriele Rosenthal nevéhez kapcsolódó hermeneutikai esetrekonstrukciós módszer segítségével elemez interjúkat.
Az interjúk készítőit nem szokták saját élettörténetükről kérdezni. Ezért is különösen izgalmas a kötet, melyben Vajda Júlia az általa összegyűjtött anyagból származó élettörténeti narratívák mellett saját történetét is rekonstruálja. A párhuzamosan futó, egymáshoz számtalan szállal kapcsolódó egyéni- és család-történeteket, köztük a szerző sajátját is, követve – bár a könyv tudományos módszeressége felől sincsen kételye – az olvasónak az az érzése támad, hogy nem is tudományos értekezést, sokkal inkább szépirodalmi művet, regényt tart a kezében.
Csak képek sorozat, Városháza Kiadó, 2020
könyvbemutató
2020. december 16. szerda
beszélgetnek: Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, Molnár Zoltán fotográfus, Varga Benedek fotográfus, Sebestyén László fotográfus, sorozatszerkesztő és Uhl Gabriella művészettörténész, a kötetek szerzője
A beszélgetést felvétele hamarosan elérhető lesz a FUGA YouTube csatornáján, ahol a későbbiekben is vissza lehet nézni.
A Városháza Kiadó gondozásában indult útjára a Csak képek albumsorozat, amelynek legújabb kötetei tárják fel Budapest rejtett értékeit. A három új album eltérő időpillanatokban és nézőpontból tekint a városra. Eötvös Loránd fizikus, tudományszervező, híres hegymászó: tágas látóköréből nem maradhatott ki, szeretett városának, a dinamikusan fejlődő, terjeszkedő sokarcú Budapestnek a megörökítése. A fővárosról készített sztereófotográfiai technikatörténeti és kultúrtörténeti érdekességek a 19. század végéről. Molnár Zoltán sorozata már a jelenbe kalauzol, a Józsefváros szubkultúrájába, abba a színes-szegényes világba, amely minden metropolisz sajátja. Humánus képei megértéssel fordulnak a törékeny emberi életek felé. Varga Benedek street fotói látszólag könnyedebbek, Budapest vidám, tarka oldalát (is) mutatják. A spontán szabadság szelleme járja át a Budapest-szerető fotográfus képeit.
fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Eötvös Loránd), Molnár Zoltán, Varga Benedek
szöveg: Uhl Gabriella, Zsigmond Gábor
V. Texhibition / ONLINE
2020. december 11. péntek 20.00
A kiállítás a Határtalan Design kiállítássorozat része
kurátor: Szigeti Szilvia, Radnóti Tamás
megnyitja: Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia, a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke
közreműködik: a Góbi Rita Társulat
megtekinthető: 2021 01 17
ONLINE PROGRAM: a megnyitót élőben közvetítjük a YouTube csatornánkon, ahol a későbbiekben is vissza lehet nézni:
vendégkiállítók: Cécile Feilchenfeldt (CH), Klára Věntusová (SK), Petra Zelisková (SK)
kiállítók: Balázs Viola, Csíkszentmihályi Réka, Horváth Evelin, Kollár Ágnes, Molnár Réka, Lőrincz V. Gabi, Pájer Emília, Regős Anna,Ruttka Andrea, Söptei Eszter, Szigeti Szilvia, Vereczkey Szilvia, Vető Márta
Immár ötödik alkalommal kerül sor önálló kiállításként a magyar és külföldi textilművészek munkáit bemutató válogatásra, negyedik alkalommal a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textiltervező által 2015-ben kezdeményezett TEXHIBITION projekt célja, hogy felhívja a figyelmet egy korábban vezető szerepet betöltő ágazatra, tervezőire és a benne rejlő kreatív lehetőségekre, valamint a magyar textilipar a történetére.A TEXHIBITION projektben öt év alatt közel 60 textiltervező és több textilgyártó vett részt. A különböző generációhoz és stílusirányzathoz tartozó textiltervező iparművészek által tervezett jacquard, nyüstös, transzfer és digitális nyomással készült lakástextilekből kínál évről évre ízelítőt a kiállítás. Az idei fejlesztésben a Csárda Tex Kft., a Lénárd Zászlókészítő Kft., a Meritum Kft, az Aste Bútorszövet és Lakástextil és 11 tervező működött együtt.
Az ipari körülmények között előállított textilek mellett a kiállításon egyedi, a tervezők által kivitelezett lakástextilek is bemutatásra kerülnek.
A kiállítás szervezői és rendezői Szigeti Szilvia textiltervező és Radnóti Tamás belsőépítész. Nevükhöz fűződik többek között a másfél évtizedes múltú, magyar és külföldi tervezőket bemutató Határtalan Design kiállítás és rendezvénysorozat szervezése, melyek során fontosnak tartják a különféle művészeti ágak, generációk és különböző országok, régiók közötti párbeszéd megteremtését.
A TEXHIBITION esetében is immár hagyomány, hogy a magyar tervezők lakástextiljein kívül külföldi tervezők munkái is szerepelnek a kiállításon. Idén a géppel kötött haute couture textiljeiről és öltözékeiről ismert, Párizsban élő svájci textilművész, Cécile Feilchenfeldt munkáit, valamint a pozsonyi Academy of Fine Art and Design (VŠVU) Textil Tanszékén frissen diplomázott két szlovák textiltervező, Klára Věntusová és Petra Zelisková terveiből a Lénárd Kft. által megvalósított textileket láthatják az érdeklődők.
A kiállításhoz társművészeti programok is kapcsolódnak, melynek részleteiről a FUGA Budapesti Építészeti Központ és a Határtalan Design Kiállítás honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.
A járványügyi helyzet miatt a szervezők a Határtalan Design kiállítássorozat oldalán külön linken mutatják be a TEXHIBITION című projektet.
Kapcsolat:
Szigeti Szilvia textiltervező, a TEXHIBITION és a Határtalan Design című projektek alapító kurátora:
ONLINE PROGRAM: a megnyitó felvétele megtekinthető YouTube csatornánkon:
A 20. évfordulóra készült kiállításon szereplő alkotók:
Árendás József, Barka Ferenc, Bornemisza Rozi, Bózsa Evelin, Czakó Zsolt, Csöllei Balázs, David Quay, Domján Gábor, Faltis Alexandra, Faragó István, Farkas Anna, Forrai Ferenc, Gahó Vanessza, Gerendy Jenő, Gilicze Gergő, Gyárfás Gábor, Halasi Zoltán, Haász Ágnes, Hargita-Metzler Dorina, Horváth Janisz, Janiga Lívia, , Kalmár Dóra, Kara György, Kaszta Dénes, Katyi Ádám, Kálmán Tünde, Kemény György, Kiss Ferenc, Kiss István, Kiss László, Král Balázs, Lázár Szilvia, Lehoczky Attila, Ligetfalvi Zsolt, Lőrincz Attila, Litványi János, Maczó Péter, Mátrai István, Nar Vanessa Lenka, Nádai Ferenc, Orgoványi Gábor, Paul ter Wal, Pál Csaba, Pócs Ádám, Raszler Tibor, Riba Hilka, Rozmann Ágnes, Schubert Péter, Serfőző Péter, Simon Ilona, Sinka Anikó, Szabó Márton, Szamos Iván, Szőnyei György, Tooth Gábor Andor, Turkovits György, Vass Tibor, Vass Zoltán, Vasvári László Sándor, Vasvári Péter, Vincze Erika, Voronkó Vera, Wágner Rita, Zsemberi Szígyártó Miklós, Zsubori Ervin
20 évvel ezelőtt, „tipós” órák után jöttünk el az Iparművészeti Egyetemről, és a buszon, ahogy rendszerint szoktunk, a tipográfiáról beszélgettünk: arról, hogy mennyire nincs köztudatban a fogalom, még a szó maga sem ismert, gyakran keverték a topográfiával. Akkor még a feliratok is kalapos ű-vel ő-vel mentek a tévében, magyar fontkészlet híján.
Később szinte divat lett belőle: lépten-nyomon ízléstelen feliratokba botlottunk, mert a plotterek elszaporodásával egyenes arányban terjedt az utcán a vizuális szemét. A személyi számítógépek megjelenésével pedig az önképzett grafikusok száma gyarapodott rohamosan, akik egy-egy grafikus program ismerete után már fillérekért is terveztek alacsony színvonalú logókat, arculatokat. A Tervező Grafikusok Kamarája is megszűnt, nem volt egyetlen szakmai szervezet, vagy legalább egy lap, ahol informálódhattunk volna az eseményekről, kritikákat olvasva.
Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy létre kellene hozni a saját szervezetünket. 2000-ben, a diplomavédésünk után, amit az Iparművészeti Egyetem dísztermében a diplomakiállításunkkal együtt tartottak, egyszerre találkozhattunk a minket tanító összes tanárral, így meghívtam mindenkit egy búcsúbulira. Kicsit szomorúan gondoltunk az elválásra, arra, hogy hamarosan szét fog hullani a jól összekovácsolódott csapatunk. Akkor a társaság nagy örömére felajánlottam, hogy minden hónap első csütörtökjén nálam össze lehet gyűlni, politikai és egyéb világnézeti ellentétek kizárásával szigorúan szakmai együttlétekre, beszélgetésekre, előadásokra. Hogy mindezt megpecsételjük, a jelenlévő frissen végzett tipográfusokból és tanáraikból megalakítottuk a TypoSzalont. És nyomban el is készítettünk egy akkor még nem hivatalos alapító okiratot, melyen a következő alapítótagok szerepeltek:
Boltos Péter, Bornemisza Rozi, Bujáki László , Csöllei Balázs, Házmán Ferenc†, Horváth Janisz, Hreblay Hanna, Kapitány Ágnes, Kelényi Ákos†, Kemény Zoltán, Kerényi Kristóf, Képe Judit, Kiss István, Kiss László, Maczó Péter, Nádai Ferenc, Posztós János, Németh Szilvia, Simon Ilona, Sinka Anikó, Szabó Márton, Vincze István, Dr. Voit Krisztina†, Wellner Péter, Zigány Edit†.
Mi csupán egy baráti társaság voltunk, akik játszanak a betűkkel, nem akarnak kötelező szabályokat alkotni, szakmai divatot, stílust diktálni. Ahogy szélesedett a kör, tematikus kiállításainkkal teret engedtünk nem csak a tagságnak, hanem zsűrizés után a többi kollegának is, akik boldogan állítottak ki velünk.
Négy év után a pályázati lehetőségek és egyéb adminisztratív kötelezettségek miatt egyesületté alakultunk, és így lettünk TypoSzalon Magyar Tipográfusok Egyesülete.
Felélesztettük a szalont mint művelődési formát: sok érdekes előadásra, bemutatkozásra került sor az évek során. A többnyire vetített előadások után kötetlen szakmai beszélgetések, viták zajlottak, nagy világmegváltó tervek hangzottak el, többnyire persze a konyhában.
Egyesületté alakulásunk után tematikus kiállításainkkal kitártuk kapuinkat a nagyközönség felé is. Meglepetésünkre hihetetlenül nagy volt az érdeklődés az újraértelmezett művészeti ág, a tipográfia iránt. /Bornemisza Rozi/
A FUGA könyvesboltja 2022. december 7-től újra működik. Bezárás
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatkezelési tájékoztató