Winkler Barnabással, a Zsolnay rózsaszín használati tárgyak gyűjtőjével, a könyv létrehozójával Osvárt Judit beszélget (főszerkesztő, ELLE Decoration magazin, a Magyar Formatervezési Tanács tagja).
Közreműködik: Komlóssy Gábor trombitaművész, Kálid Artúr színművész
A könyvbemutató alkalmából a könyv kedvezményesen vásárolható meg. A szerzők, Winkler Barnabás és Hübner Teodóra dedikálnak.
A Zsolnay név világszerte ismert. Színes dísztárgyak és különleges épületkerámiák jutnak eszünkbe. De kevesen tudják, hogy az elfeledett, a Zsolnay-gyár hírnevét megalapozó, az 1800-as évek közepétől 1900-ig gyártott és saját korában rendkívül népszerű rózsaszín mázzal készült használati tárgyak az európai formatervezés történetének kihagyhatatlan részei. Egy Zsolnay rózsaszínű boroskancsóval öt évtizeddel ezelőtti véletlen találkozása indította el Winkler Barnabás építész életreszóló gyűjtőszenvedélyét. A könyv a száz évig Csipkerózsika álmát alvó, mára épp általa ismertté tett rózsaszínű tárgyak 1500 darabot is meghaladó gyűjteményét mutatja be sok képpel és a gyűjtésről szóló személyes, sokszor mulatságos, önironikus történettel.
A 17. Velencei Építészeti Biennálé Észt Pavilonja 2021
megtekinthető: 2022 04 04
A kiállítás kurátora azt Észt Építészeti Központ, a budapesti bemutató a Magyarországi Észt Intézet
programja az Észt Hét 2022 keretében
Curated and produced by Estonian Center for Architecture
and organised in Budapest by Estonian Institute in Hungary. The exhibition takes place in the
framework of Estonian Cultural Week 2022.
A kiállítás a minőségi városi terek szerepét vizsgálja az elnéptelenedő kisvárosok jövőbeli fejlesztésének szempontjából. Olyan projekteket mutat be, melyek elsősorban a központi terek átalakítása révén a városi környezet fejlesztését szolgálják. Az elnéptelenedő településeknek a lakók életminőségére kell fókuszálniuk. A „Nagyszerű Közterek” program figyelemre méltó példája az elnéptelenedő területek városi tereibe való beavatkozásnak. A programban az Észt Köztársaság megalapításának 100 éves évfordulója alkalmából építészek ajándékaként 2020-ra tizenöt észt város központjai, főterei és utcái újultak meg.
Kurátorok: Jiří Tintěra, Garri Raagmaa, Kalle Vellevoog, Martin Pedanik, Paulina Pähn
Grafika: Martin Pedanik (Labor)
Nemzeti biztos: Raul Järg (Észt Építészeti Központ)
Producerek: Eve Arpo, Maria Kristiin Peterson (Észt Építészeti Központ)
Támogatók: Észt Kulturális Minisztérium, Észt Pénzügyminisztérium, Észt Kulturális Alap, Rakvere Város Önkormányzata, Rapla Település Önkormányzata, Võru Város Önkormányzata, Valga Település Önkormányzata, Elva Település Önkormányzata, Põlva Település Önkormányzata, Saaremaa Település Önkormányzata, Tõrva Település Önkormányzata, Balti Kulturális Alap
The exhibition “Square! positively shrinking” explores the role of high-quality urban space in enhancing the future development perspective of depopulating small towns. It features activities to improve the urban environment with a focus on the redevelopment of central squares. Shrinking municipalities need to concentrate on their residents’ quality of life. The programme “Great Public Spaces” is a remarkable example of urban space intervention in shrinking urban areas. The aim of the programme was to renew the centres, main squares and the main streets in 15 Estonian towns by 2020 as a gift from architects to the Estonian state celebrating its 100th anniversary. The exhibition was first presented in the Pavilion of Estonia at the 17th International Architecture Exhibition of La Biennale di Venezia. Curators: Jiří Tintěra, Garri Raagmaa, Kalle Vellevoog, Martin Pedanik, Paulina Pähn Graphic Design: Martin Pedanik (Labor) Commissioner: Raul Järg (Estonian Centre for Architecture)
Producers: Eve Arpo, Maria Kristiin Peterson (Estonian Centre for Architecture) With the support of: Estonian Ministry of Culture, Estonian Ministry of Finance, Cultural Endowment of Estonia, Rakvere City Government, Rapla Municipality Government, Võru City Government, Valga Municipality Government, Elva Municipality Government, Põlva Municipality Government, Saaremaa Municipality Government, Tõrva Municipality Government, Baltic Culture Fund http://www.positivelyshrinking.ee/
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft). MÉK 2021/212
Kreditpont: IGEN
Molnár Zoltán: Zűrállomás (Budapest 1990–2021)
fotó
2022. március 28. hétfő 19:00
Molnár Zoltán fotókiállítása
A kiállítás a Budapest FotóFesztivál hivatalos programjának része.
megnyitja: Tamási Miklós, a Fortepan fotóarchívum szerkesztője
A fotográfus magányos, éles megfigyelő alkat, mindig kész a kihívásokra, az újabb és újabb önként vállalt bevetésekre, hogy felfedezze, megtanulja, megértse a terepet, a tereket. Molnár Zoltán is ilyen nyitott kalandor-fotográfus, aki számos sorozatában a metropoliszokat választotta terepéül. Zűrállomás című sorozata a kihívásokkal teli Budapesten „játszódik”, itt bonyolódik fáradhatatlanul örömteli és borús, bágyadt és éles kalandokba.
A fotográfus összes Budapest-képéből kitűnik az az odaadó, szeretet, amellyel odafordul, dokumentál, megért a metropolisz bonyolult világából egy-egy szeletet. Hogy érzik magukat a marginalizálódott emberek, kutyák, galambok Budapesten? Miért szomorú egy pályaudvar vagy egy metróállomás? – mindezekre választ kaphatunk, ha Molnár Zoltán fotográfiáin keresztül nézzük Budapestet! Az erős érzelmi hatások ellenére Molnár Zoltán képei nem érzéseket akarnak megjeleníteni, hanem a látszatok mögötti megmásíthatatlan tényeket. Ezek a tények az idő rétegei, ezért a kiállítás kronologikusan mutatja be Budapest egy-egy, a fotográfus által kiemelt helyszínének személyes történetét.
A kortárs fotó épített valósága, a médiumban rejlő manipulatív elemek feltárására való törekvés mellett üde színfolt Molnár Zoltán spontaneitása, amely még képes elhitetni a befogadóval a fényképészet hőskorának ideáját a „pillanat megragadásáról”
Molnár Zoltán fényképei ilyen városi pillanatokat rögzítenek, a képek a kortárs metropoliszok burjánzó, sokszínű, kevert világába kalauzolnak. A fotográfus kamerája fáradhatatlan kíváncsisággal figyel meg bennünket, városi embereket, urbánus viselkedésünk színét és fonákját, rejtőzködésünket és kitárulkozásunkat, amelyet a város már fizikailag nem látható, de láthatatlanul is az elkülönülést, másfajta életmódot reprezentáló falai határolnak.
Dobos Emő belső képeket fest – élettörténete, személyisége ismeretében nem meglepő módon.
1943-ban született, Budapesten nőtt fel. Ahhoz a generációhoz tartozik, melyik önmagát a hivatalos kultúrával szemben fogalmazta meg, a második nyilvánosságban működő közösségi hálózatokban érezte otthon magát. Szűkebb baráti köréhez tartozott Bálint István költő, általa lett bejáratos az avantgárd körökben már akkor is nevezetes és számon tartott „Rottenbillerbe”, vagyis Bálint Endre, Vajda Júlia, Jakovits József otthonába, a magánterekbe visszaszorult értelmiségi diskurzus egyik kitüntetett helyszínére. Általuk ismerte meg a zsúfolt lakás egyik ágyneműfiókjában őrzött Vajda Lajos képeket – róla, akárcsak szinte mindenki más, nem is hallott addig.
Érettségi után jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahová nem vették fel, de – noha nem hivatásszerűen – a festéstől nem szakadt el. A hatvanas években – hol lazábban, hol szorosabban – együtt mozgott az éledező avantgárd körök szereplőivel. Tagja volt a barátai által létrehozott Dohány utcai Lakásszínház társulatának, előadásaik és filmjeik alkotótársa volt. 1969-ben és 1970-ben részt vett a nem hivatásos művészek csoportos kiállításain az ELTE Eötvös klubjában és a Műegyetem kollégiumában.
Az akkoriban éledező pszichológia más szellemi kalandokra kínált izgalmas lehetőséget, így lett 1972-ben a Lipótmező néven emlegetett elmegyógyintézetben dolgozó Mérei Ferenc tanítványa. Minden iskolát és képzést kijárt, pszichoterapeutaként dolgozik.
A festés azonban nem engedte el – 2011-ben úgy döntött, enged a vonzásnak, előbb azonban megtanulja azt, amire fiatal korában nem volt módja. Ezért beiratkozott Hidvégi Éva Felszab tér nevű iskolájába.
Bízik sugallataiban, képei belső „felvételek”, általuk, ha követni tudjuk, kalandra vállalkozunk: belépést kapunk egy nagyon összetett világba. A kiállításon bemutatott művek az utolsó egy évben születtek.
Közreműködik: Mészáros Zsolt muzeológus (PIM), Kollár Csilla muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum), Darvas Kristóf zongoraművész, valamint Hirtling István színész
Mit jelent a divat egy közösség számára? Ki diktálja a divatot és mennyire lehet azzal szembe menni? Mi a politikai tartalma egy-egy ruhadarabnak és hogyan válhat az öltözködés egy egész társadalmi mozgalom meghatározó kérdésévé? Várostörténeti sorozatunk következő alkalmán divatikonok, divatlapok és az öltözékek kapják a főszerepet.
A Pest-budai ikonok eseménysorozatról:
Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?
A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel.
Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között.
Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül.
Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.
A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a programon maximum 60 fő számára tudunk helyet biztosítani, ezért a jegyek száma is korlátozott. Jegyek kaphatók a Jegymesteren!
A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata
Traumatizáltság, kiemelkedő tehetség, a verseny és a győzelem mámora, a vesztés elviselhetetlensége a Vezércsel című filmben
előadó: Fülöp Márta szociálpszichológus (Budapest)
A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a muvespszicho@gmail.com e- mail címen, 2022. március 10-én 12 óráig lehet. A terembe járványhelyzet miatt limitált létszámú, 30 fős közönséget tudunk beengedni. Mind a sikeres, mind a sikertelen regisztrációról válaszlevelet küldünk.
Kutatási eredmények a városi zöldfelületek és a klíma összefüggéseiről
A megnyitó keretében Eva Stache tart előadást (magyar nyelven)
megtekinthető: 2022 04 03
Eva Stache építész és kutató a Delfti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Anyag- és Környezetvédelmi Tanszékén. Építészmérnöki diplomája megszerzése után a tervezés minden lehetséges területét kipróbálta: színház, iparművészet, grafika, tipográfia, monumentális street art, belsőépítészet. De legszívesebben építészként dolgozik. Folyamatosnak látja a teret, amelyben a társadalmi és pénzügyi szempontoktól a fenntarthatóságig és az éghajlati alkalmazkodásig minden szempont és lépték az építészeti feladat része.
Amikor feltették neki a kérdést: hová ültessünk fákat az utca hűtéséhez? – és nem tudott azonnali választ adni, természetes lépése volt, hogy a delfti egyetemen kutatásokat kezdett a városi ökoszisztémáról. A kutatás további kérdéseket vetett fel, és nem várt eredményeket hozott. A városi kültéri anyagfelületek fizikai viselkedése (kis lépték) meghatározó hatással van a város klímájára (nagy lépték). Megállapította, hogy a jelenlegi várostervezési és építészeti gyakorlatban a külső tér, az épületek közötti terület nem szerepel a klímaadaptációs intézkedésekben.
Építészetébe módszeresen beépíti kutatási eredményeit, számításait, és az új ismereteket megosztja a projektek minden résztvevőjével. Az eredmény egy új építészeti formanyelv, azokat a térbeli megoldásokat keresve, ahol az emberi szükségletek, funkciók és kívánalmak összekapcsolódnak a természet funkcióival és szükségleteivel: a vízzel, fénnyel, energiával és élőhellyel.
A kutatások most is folynak, így ez a kiállítás nem több egy pillanatképnél, a felfedezőút egyik állomása. Kérdésfelvetés az egzakt tudomány és a rapszodikus építőművészet határmezsgyéjén. Egy lélegzetvételnyi csend az építészeti formák és a természeti erők összecsapásának fülsiketítő zajában.
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212
Kreditpont: IGEN
Művészet és pszichoanalízis
irodalom
2022. március 11. 18:00
A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata
„Minden lélegzetvételünk hazugság”. Az önbecsapás és a hamis szelf képződés útvesztői Ingmar Bergman nyomdokain
előadó: Lubinszki Mária pszichológus (Miskolc)
közreműködik: Őze Áron színművész
szerkeszti és beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész
A részvétel ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben. A maszk viselését javasoljuk.
A beszélgetés a FUGA YouTube-csatornáján élőben követhető: https://www.youtube.com/user/fugabudapest/videos, a későbbiekben a FUGA és a Művészet és Pszichoanalízis YouTube-csatornáján visszanézhető:
A 20. évad (2021-2022) támogatója az NKA:
Értesítések
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
