Csizmadia Tibor vendégei: Horváth Illés, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője, Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója és Schneider Jankó, a szegedi Kövér Béla Bábszínház művészeti vezetője.
A Csináljunk színházat! április 4-i beszélgetésén olyan színházak vezetőivel beszélgetünk, ahol kiemelt hangsúlyt kapnak a fiatal nézőknek készített előadások. A Jó kérdés sorozat első évadában foglalkoztunk a gyerek- és ifjúsági színházak repertoárját érintő témákkal, a beszélgetéssorozat előző alkalmával pedig a tabutémákkal foglalkoztunk.
A Csináljunk színházat! sorozatban az intézményvezetés szempontjából vizsgáljuk meg azt, hogy hol a helye a gyerek- és ifjúsági előadásoknak a repertoárban, és a menedzsment szempontjából jelent-e különleges kihívást egy gyerek- és ifjúsági színház vagy egy bábszínház. Szó esik arról, milyen nézői és fenntartói igények, elvárások mentén kell dolgozni, és számít-e a közeg, a város és az életkor.
A beszélgetés 17 órakor kezdődik, a FUGA YouTube-csatornáján követhető élőben, ahol a későbbiekben is visszanézhető.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
KONTRA-POSZT
filozófia
2022. április 1. péntek 16:00
A Magyar Filozófiai Társaság nyilvános előadás- és vitasorozata
Mi az egalitarizmus?
előadó: Kis János filozófus
felkért hozzászólók: Ludassy Mária filozófus, Miklósi Zoltán filozófus
Pest-budai ikonok 3. „A külvárosban egy szurtos lebujban…”
irodalom, várostörténet
2022. április 22. péntek 18:00
A Petőfi Irodalmi Múzeum programsorozata
Házigazda: Fónagy Zoltán történész
Beszélgetőtársak: Perényi Roland muzeológus, történész (Kiscelli Múzeum), és Völgyesi Orsolya irodalomtörténész
Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész, valamint Epres Attila színművész
„A külvárosban egy szurtos lebujban…”
„A vargainasok pofozkodása,
A bérkocsiknak embergázolása,
A zsebmetszők, a pörölő kofák
Az embert mind igen mulattatják.”
(Petőfi Sándor: Pest)
Hogyan tapasztalja meg a reformkor embere a pesti port és sarat, a zsebmetszők és a bérkocsis balesetek veszélyét, a városi szegénységet és a külvárosi lebujokat? Visszakerülhet-e a társadalomba egy prostituált? A rossz lakhatási körülmények és borzalmas higiéniai állapotok közepette milyen terekben tölti ideje nagy részét Pest embere? Kik az áldozatai a városiasodás nagy lendületének és mik a fejlődés vakfoltjai? Várostörténeti sorozatunk következő részében a város árnyoldalát és sötét zugait térképezzük fel.
A Pest-budai ikonok eseménysorozatról:
Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel.Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között.Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül.Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a programon maximum 60 fő számára tudunk helyet biztosítani, ezért a jegyek száma is korlátozott. Jegyek kaphatók a Jegymesteren!
Karcos tükör. Fotó/művészet a K-ARTS Művészeti Alapítvány gyűjteményéből
kiállítás
2022. április 6. szerda 18:00
Fotó/művészet a K-ARTS Művészeti Alapítvány gyűjteményéből
Babinszky Csilla, Erdei Krisztina, Duronelly Balázs, Fabricius Anna, Farkas Antal Jama, Fekete Zsolt, Gulyás Miklós, Gyenis Tibor, Hecker Péter, Kudász Gábor Arion, László Gergely és Rákosi Péter (TEHNICA SCHWEIZ) , Mayer Éva, Nagy Kriszta, Puklus Péter, Surányi Miklós, Szabó Benke Róbert, Verebics Ági művei
A kiállítást megnyitja Árvai István, a K-ARTS Alapítvány művészeti vezetője és Ébli Gábor, MOME Design- és művészetmenedzser MA szakvezető
A kiállítás a Budapest FotóFesztivál hivatalos programjának része.
megtekinthető: 2022 04 25
Az idén negyvenéves KÉSZ vállalatcsoportnál két évtizede zajlik művészeti program. A nagy léptékű építőipari beruházásokat végző holding gyűjteménye már ismert az acélszobrairól, a Budapest FotóFesztivál most először állítja ki a kollekció fotóművészeti válogatását. A magyar tulajdonú, ingatlanokat fejlesztő, kivitelező és üzemeltető cég kecskeméti központjában három komponens is adott a művészeti munkához. Ipari alapanyagok, technológiák és szakemberek széles köre áll rendelkezésre, és ezt mind használhatják a nyaranta a gyártelepen megrendezésre kerülő alkotótábor művészei. Az alkotóktól egy-egy mű a cég kollekciójába kerül, amely ma már Bukta Imrétől Rabóczky Juditig terjed és számos külföldi, például német, indiai, szerb, tajvani vagy éppen új-zélandi alkotómunkáit is tartalmazza.
A két évtized alatt összesen száznál is több művész dolgozott a kecskeméti telepen, közöttük Barabás Zsófitól Ujj Zsuzsiig számos olyan művész, akiről nem szükséges az acélszobrászatra asszociálni. A gyűjteménybe került, kétszáznál is több fémszobor – közötte Gerber Pál, Eperjesi Ágnes és más, nem szobrászként jegyzett alkotók különleges acél objektjei – mellett a vállalati kollekció mintegy háromszázötven képformátumú művet tartalmaz, amelynek nagyjából háromnegyede festmény, relief és grafika, Bullás Józseftől Szépfalvi Ágnesig, illetve egynegyede fotó alapú mű.
Míg a fémszobrászati gyűjtemény többször szerepelt már kiállításon, például Tihanyban az Artplacc fesztiválon, Szegeden a Reök-palotában, illetve Révkomáromban a Limes Galériában, 2022-ben a FUGA-ban a fotó alapú kollekció egy válogatása debütál. Az összességében Puklus Pétertől Szabó Benke Róbertig terjedő fotógyűjteményből a kiállítás két vonulatot: egy inkább esztétikai, illetve egy nyíltan társadalmi vonatkozású ívet prezentál. A mostani kiállítás többek között meditatív (Babinszky Csilla), konfrontatív (Erdei Krisztina), humoros (Farkas Antal Jama), társadalmilag reflektív (Gulyás Miklós) és identitáskereső (Gyenis Tibor) fotós munkákat állít a középpontba. /Ébli Gábor/
A beszélgetés moderátora: Uhl Gabriella művészettörténész
Meghívott vendégek:
Demeter Zsuzsanna, a Budapest Történeti Múzeum fényképgyűjtemény és képeslapgyűjtemény vezetője, fotótörténész, történész
Sándor Tibor, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője
Sebestyén László, fotográfus, képszerkesztő, a Csak képek albumsorozat szerkesztője
Molnár Zoltán, fotográfus
A város, különösen a metropolisz, a 19-20. századi városfejlődés különösen izgalmas képződménye vonzotta az új médium, a fotográfia gyakorlóinak szemét és képzeletét. A dinamikusan fejlődő Budapestnek is megvoltak a szerelmesei, fotográfusok sora dokumentálta, Budapest látható és rejtett értékeit. A fotóművészek eltérő időpillanatokban és nézőpontból tekintettek a városra. Molnár Zoltán is csatlakozott neves elődjeihez, és szisztematikusan méri fel a várost képeivel. Sorozata a jelenbe kalauzol, a Józsefváros szubkultúrájába, abba a színes-szegényes világba, amely minden metropolisz sajátja. Humánus képei megértéssel fordulnak a törékeny emberi életek felé.
„A restaurálás megkezdésekor a rendelkezésre álló forrásokból tudható volt, hogy az oltárt 1728-ban állították fel. (Ezt az évszámot megerősíti az oszlopok szerkezeti elemeire való szétszedése után a belső oldalon talált 1728-as felirat.) Látható volt, hogy az azóta eltelt közel 300 év alatt az oltár nagyon sok átalakításon, átfestésen, módosításon esett át. A restaurálás célja az volt, hogy amennyire lehetséges, az eredeti állapotot állítsuk helyre.
Az eredeti állapot pontos meghatározásához sokat segített az 1747-es Canonica Visitatio, az analógiák, a korabeli oltárok szerkezetének elemzése és a restaurálási módszerek, a festésrétegek feltárása.” /Baracza Szabolcs/
Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook oldalán, és honlapján.
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft). MÉK 2021/212
Kreditpont: IGEN
A Budapest Kör 202. találkozója
urbanisztika
2022. március 22. kedd 17.00
Hogyan ünnepeljük meg Budapest 150. születésnapját?
Előadók:
Libor Anita és Erő Zoltán
Budapest 150. születésnapja 2023. november 17-én lesz. Ennek megünneplésére a Fővárosi Önkormányzat ünnepi rendezvényekkel, eseményekkel, kisebb-nagyobb ajándékokkal készül. Voltaképpen a 2023. elejétől kezdődő, 2024. végéig tartó hosszabb időszakot ennek az ünnepkörnek szenteli.
A programsorozat szervezését Libor Anita vállalta, aki örömmel jön tájékoztatni a Budapest Kört az eddigi munkáról, a gondolatokról.
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft). MÉK 2021/212
Kreditpont: IGEN
Szélvihar. Fotó/művészet Zimányi László gyűjteményéből
kiállítás
2022. március 30. szerda 18:00
Fotó /művészet Zimányi László gyűjteményéből
Balla Demeter, Baranyay András, Berényi Zsuzsa, Csáji Attila, Csiky Tibor, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Haraszty István, Haris László, Kaiser Ottó, Kerekes Gábor, Koncz András, Pinczehelyi Sándor, Szilágyi Lenke, Tót Endre, Tóth György művei
megnyitja: Ébli Gábor esztéta
A kiállítás a Budapest FotóFesztivál hivatalos programjának része.
megtekinthető: 2022 04 25
2017. évi alapítása óta a Fesztivál rendre bemutat fotó/művészeti válogatást egy-egy gyűjteményből. Szerepelt a Szöllősi-Nagy–Nemes Gyűjtemény három helyszínen, katalógussal és az Arcana Gyűjtemény két helyszínen, katalógussal, továbbá a Balázs–Dénes Gyűjtemény, a Gonda–Hetényi Gyűjtemény és Kertész Csaba kollekciója. 2022-ben Zimányi László eddig inkább a festészeti anyagáról ismert gyűjteményéből láthatóak lírai (Balla Demeter, Szilágyi Lenke) és társadalmi elkötelezettségű (Csáji Attila, Koncz András) fotós kompozíciók.
A Zimányi-gyűjtemény esetében a fotóválogatás bemutatásának ötlete a kollekció korábbi, átfogó prezentációjából nőtte ki magát. A vegyészként végzett, majd a rendszerváltás után vadászöltözékek nagykereskedésével foglalkozó családi vállalkozás élén álló Zimányi László 1950-ben Ózdon született, fiatalkorának jelentős részét Egerben töltötte, és ezért az egri Kepes Központ adott otthont 2018-ban a kollekciója széles körű bemutatásának.
Az egri kiállítás hűen tükrözte a kollekció arányait: a festészet dominált, a szentendrei alkotóktól kezdve, a Zuglói Kör művészein át, a kortársakig, például a kiállítás címét adó Lóránt János Demeter munkásságáig („Nahát!”). Az időhatárokat nézve, az összességében Vajda Lajostól Bukta Imréi húzódó kollekció szűkebb magja az 1956-1990 közötti művészet. Olyan alkotások, amelyek Zimányi Lászlónak új fénytörésbe tudják helyezni az általa is megélt évtizedeket.
S már az egri tárlaton felbukkant egy önálló kis fotós blokk. A jeles képzőművészeket ábrázoló portréfotók eleinte inkább a festészeti vonulatot kísérő, magas szintű dokumentáció szerepét kapták, illetve tiszteletadást fejeztek ki a nagy piktorok előtt, ám a fotó lépésről lépésre komolyabb, önálló pozíciót vívott ki magának a gyűjteményben. Ezt az új fejezetet szemlélteti a 2022. évi kiállítás a FUGA-ban. /Ébli Gábor/
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
