zárva
Archívum: Események
Fevents leírás
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság könyvbemutatói
könyv2022. április 21. csütörtök 18:00
Karták Könyve 2011-2021
Szerkesztő: Dr. Fejérdy Tamás
Lektorálta: Dobosyné Antal Anna, Jékely Berta, Nagy Gergely
A kötetet bemutatja: Veöreös András, az ICOMOS MNBE főtitkára
A Karták Könyve 2002-es első kiadását követően a 2011-ben közreadott bővített kiadás óta megjelent és – pótlásként- a korábbi kiadásokból kimaradt műemlékvédelmi (és kapcsolódó tematikájú) dokumentumok gyűjteménye. A műemlékvédelem szolgálatára az ICOMOS MNB vállalta elkészíteni a Karták könyvének a Kiegészítő kötetét. A 2012-es kiadás óta megjelent műemlékvédelmi, illetve a műemlékvédelemre hatással lévő nemzetközi szervezetek határozatait, dokumentumait, ajánlásait magyar nyelven nem lehetett ismerni, megismerni. Ezek megismerése, értő használata nélkül nem lehet korszerű műemlékvédelemről beszélni. A kötetbe rendezett műemlékvédelmi követelmény és szempontrendszer a változó világ új feltételeihez, körülményeihez alkalmazkodva határozza meg azokat a nemzeti, illetve nemzetközi szinten elfogadott elveket, amelyek általánosságban, illetve regionális, vagy nemzeti körülmények között meghatározzák a szakszerű műemlékvédelem – örökségvédelem elveit, szempontjait. A korábban csak idegen nyelven hozzáférhető dokumentumok most először magyarul is megjelentek, így elérhetővé vált minden érintett és érdeklődő számára.
A Karták Könyvéhez hasonlóan a kötetet Fejérdy Tamás rendezte és szerkesztette. Lehetőség adódott azoknak az idegen nyelvű dokumentumoknak is a közzétételére, amelyek korábban nem jelenhettek meg magyar nyelven.
A kötet formai megjelenésében is társa a 2012-es kötetnek. Méretében, szerkesztéstechnikájában, papírhasználatában és külalakjában, grafikájában a korábbi kiadást követi, jelezve a tíz évvel korábban megjelent – azóta forrásmunkaként kezelt – kötettel való közvetlen szellemi folytonosságot.
A kötet a Miniszterelnökség támogatásával jelenhetett meg.
50 Román András (Egri) Műemlékvédelmi Nyári Egyetem 1971-2021
Szerkesztők: Dobosyné Antal Anna, Fejérdy Tamás, Klaniczay Péter, Kovács Erzsébet, Nagy Gergely
Kiadja: ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága
Felelős kiadó: Nagy Gergely
A kötetet bemutatja: Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS MNBE elnöke
A magyar műemlékvédelemnek 1971 óta rendszeres eseménye a nyári egyetem. A környező országokból is és távolabbról is sokan vettek részt az előadások, viták, találkozások, kirándulások alkotta programban. A műemlékvédelem legnevesebb nemzetközi szakemberei mind- mind megfordultak előadóként a Román András nevét felvett Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetemen, amely magas színvonal és emberi közvetlenség jellemezte meghatározó szakmai fórum lett.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti bizottsága mindig fontos szakmai partnere és résztvevője volt a rendezvénynek. Eleinte még az akkori hivatalos szervezettel szorosan együttműködve szervezhette az újabb alkalmakat, majd végképp Egyesületünk lépett az eredeti szervezők helyébe. A nyári egyetem közös ügyként, a folytonosságot is biztosítva élhetett tovább, a szervezeti átalakulásoktól függetlenül a legszélesebb körből felkért minden előadó vállalta, hogy előadásával segíti a nyári egyetem eredményességét. Az 50 év, vagyis egy fél évszázad a magyar műemlékvédelem történetének szinte a harmadát öleli fel. Ennyi idő mindenhol rengeteg változást, átalakulást, megújulást hozott. Az utóbbi évtizedben a Nemzeti Kulturális Alap lett a program legfőbb támogatója, elévülhetetlen érdemet szerezve a folyamatosság biztosításában.
Végig olvasva az 50 év témáit, a magyar műemlékvédelem fél évszázadának legfőbb kérdésköreit láthatjuk, feladatairól, éles kérdéseiről kapunk áttekintést. A műemlékvédelem sajátja, hogy a múlttal foglalkozik a jövő érdekében. A kötet visszatekintés, a magyar műemlékvédelem történetéhez tartozó fontos gondolatok ma is tanulságosak; egyes kérdések új közegben, újra aktuálissá lesznek. A környezet és a kor változik, az érték nem, bár újabb épületek és újabb együttesek kerülnek veszélybe. 50 év közös szervezőmunkája a TIT Bugát Pál Egyesületével páratlan együttműködést hozott. A Nyári Egyetem folyamatosan a magyar műemlékvédelem középpontjában maradva, aktuális kérdéseivel, témafelvetéseivel a műemlékvédelem változó feladataival kapcsolatos előrejelző, feladat meghatározó intézményévé is vált. Az ötven év Nyári Egyetemének anyaga, szemlélete a következő ötven év műemlékvédelmi szakmai munkájához nyújthat alapot, a jövő világának épülésére, értékvédelmének segítésére. Addig fogja a műemlékvédelem betölteni társadalmi feladatát, amíg lesz, aki kézbe véve ezt a kötetet újra elgondolkodik az elmúlt ötven év egyes kérdésein és válaszain, s megújulási lehetőséget lát és talál környezetének értékeiben.
A kötet a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiumának támogatásával jelenik meg.
Kamari tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212
Mesteriskola 1953-2023 kiállítás első kísérőrendezvénye
építészet2022. április 14. csütörtök 18:30
Mesteriskola 1953-1960
A betiltás előtti első három ciklusról szól a Mesteriskola 1953-2023 kiállítás első kísérőrendezvénye
A program: Karácsony Rita előadása: A Mesteriskola első három ciklusának története 1953-1960
Beszélgetés az első három ciklusról: Karácsony Rita, Fehérvári Zoltán, Kovács Dániel és Ritoók Pál
Moderátor: Dévényi Tamás
Az első három ciklus rajzainak és tervrajzainak bemutatója: Getto Tamás, Karlovecz Ádám és Pelényi Margit filmbeszélgetése Tillai Ernővel (I. ciklus) a Mesteriskoláról (2021)
Azok a mesteriskolások, akik nem tudtak eljönni a megnyitóra, itt átvehetik a Mesteriskola 1953-2023 c. könyvet.
Kamari tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212
zárva
zárvazárva
zárva
zárvazárva
zárva
zárvazárva
zárva
zárvazárva
A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyvei
építészet, könyv2022. április 27. szerda 18:00
Könyvbemutató
A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyvei: Építészet és Innováció (2019/2020-as tanév), Térfoglalás (2020/2021-es tanév)
Köszöntőt mond Balázs Mihály DLA Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, a BME Építőművészeti Doktori Iskola vezetője
A kötetet bemutatja: Masznyik Csaba és Csontos Györgyi
A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyvei az adott időszakban született és a központi tematikához illeszkedő tanulmányokat és alkotói munkákat tartalmazzák magyar nyelven, angol nyelvű összefoglalóval.
A kötet megvásárolható a helyszínen, majd a készlet erejéig a FUGA-ban és a Műegyetemen, a Középülettervezési Tanszék titkárságán.)
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212
mesteriskola 1953–2023
építészet2022. április 7. csütörtök 18:00
mesteriskola 1953–2023

megtekinthető: 2022 05 15
A Mesteriskola első hetven évét bemutató kiállítást megnyitja a mesteriskola maga: Demeter Ágota, Dévényi Tamás, Dobai János, Golda János, Kalmár László, Nagy Iván, Roth János és a többiek.
A Mesteriskola hét évtizedes tevékenysége a kortárs jelen és a kanonizált múlt közötti homályos időszakra esik, amire már nem- és még nem emlékezünk. Az 1970-es újraindítás óta a huszonhatodik ciklus fog most végezni, az ötvenes évek három kurzusával együtt ezzel a hetven évvel akarunk elszámolni. Az anyaggyűjtés egyre gazdagította és árnyalta a képet, amelyből a magyar építészet elfelejtett közelmúltja kezdett kibontakozni. Most idáig jutottunk, ezután a kereshető netes megjelenés következik a fellelhető összes anyaggal.
Közvetlenül a járvány kitörése előtt határoztuk el, hogy 2020-ban rendesen megemlékezünk a mesteriskola 1970-es újraindításának fél évszázados jubileumáról. Nem is sejtettük, mekkora fába vágjuk a fejszénket: 26 ciklus több mint hatszáz építésze, rengeteg pályázat, ötven év számtalan külföldi és belföldi tanulmányútja, épületlátogatások, előadások, konferenciák. Ráadásul közben többször alapvetően megváltoztak a külső és belső körülmények. A mesteriskola ma is nagyjából úgy működik, mint 10, 30, 50 vagy éppen 69 éve, önszerveződő és öntörvényű építész szabadiskolaként, persze mindig a lehetőségekhez alkalmazkodva. 15-20 hallgató és 10-15 mester. A tanulás vágya és a szakmai beavatás témája örök. Az archívum rendszerezése és digitalizálása után kezdődhetett el az esemény tervezése. Gyorsan szembesültünk azonban az anyag hatalmas méreteivel, szerteágazó rétegzettségével, kommunikációnk korlátaival és az érintett időszak magyar építészetének feldolgozatlanságával.
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212
Meggyesi Tamás: A csend visszhangja
építészet2022. április 14. csütörtök 17:00
Meggyesi Tamás: A csend visszhangja
Terc Kiadó, 2021
a könyvet bemutatják Dóra Gábor és Szaló Péter építészek
Meggyesi Tamás Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építészprofesszor érdeklődése túlmutat az építészeten vagy a 20. századi urbanisztikai gondolkodáson, hosszú ideje filozófiával és jelképkutatással is foglalkozik. Új kötete 13 filozófiai tanulmányt tartalmaz, amik az emberi lét mélységéig hatolnak.
A tanulmányok forrása azok az előadások és beszélgetések, amelyek a Gyakorlati Filozófia Iskolája nyílt oktatási intézményén belül az Advaita Baráti Kör foglalkozásain, valamint a Tabáni Szent Katalin katolikus plébánián hangzottak el. A kettős világnézeti kötődés: a védikus hagyományokat képviselő advaita, valamint a keresztény hagyományok egyidejű jelenléte nemcsak a tematikában, hanem az előadások szemléletében is tükröződik. A beszélgetések kimondatlanul is Hamvas Béla szellemi örökségére támaszkodhattak, aki haláláig hitt benne, hogy a hagyományok sokféleségben azok végső egysége nyilvánul meg. Bede Griffith, a „kelet és nyugat házasságának” apostola szerint pedig a kétfajta látásmód, a kozmikus és a személyes nem szemben állnak egymással, hanem inkább kiegészítik egymást. Ezért is tér vissza egy-egy gondolat – más és más kontextusban – több előadásban is. Ez az, amit utólag a csend visszhangjának neveztem. Mert a valóság „nem annyira látható, mint inkább a csendben meghallható” – mondja Rilke.
Az előadások témái állandó tűnődések nyomán és meditációból születtek. A kötet címe ez is lehetett volna: gondolatok az úton lét terén. Régi megfigyelés, hogy a csend az önmagunkkal való párbeszéd közege. A csend nem „süket”, hanem nagyon is telt, feltéve, hogy az ember nyitva tartja az elméjét és a szívét. A kötet címében szereplő kifejezés arra is utal, hogy a csendnek – ha figyelünk – visszhangja is lehet: megszólal. Rilke szerint, ami a szemlélődésben, az önátadásban vagy az azzal rokon esztétikai élményben feltárul, az nem annyira látható, mint inkább a csendben meghallható. A várakozás és a türelem nem rózsát, hanem felismerést terem! Ilyenkor az ember azon kapja magát, hogy elkezd hallgatózni az őt körülvevő sötét titkokkal szemben. Talán éppen ez az, ami „a csend visszhangjának” tűnik. Néha ez a hang többszólamúvá válik, néha elhallgat, de legtöbbször csodálkozással és bizalommal tölt el. A témákat átszövi egy hallgatag, de konok hit a valóság egységében és szentségében, ami minden rontáson áttör.
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212