Farkas Olívia (cselló) és Pregun Tamás (zongora) kamarakoncertje
Műsor:
Beethoven: A-dúr Szonáta csellóra és zongorára, Op. 69. Fauré: Après un rêve Pregun Tamás: Scaena No. 2. Sosztakovics: Szonáta csellóra és zongorára, Op. 40.
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron. A koncertet élőben közvetítjük a FUGA Youtube csatornáján!
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
Tér/Zene sorozat
Koncert
2022. május 22. vasárnap 18:00
latlá röküT
Bali János szerzői estje
Kocsi Olga élő videóinstallációival
közreműködik:
Tara Khozein – ének
Váczi Dániel – glissotar
Pétery Dóra – orgona
Láposi Dániel és Burcsik Dávid – ütőhangszerek
Bali János és Mórász Dávid – elektronika
Az est legfontosabb elemei végig rejtettek maradnak, csak sejteni lehet hol-létüket és működésüket: elektronikusan realizált virtuális tükrök. Ugyan anyagukban kétfélék, akusztikusak és vizuálisak, de végig együtt működnek, időben és térben eltolva, megfordítva, elgörbítve, szétszabdalva adják vissza a valóságot. A zenei és mozgási formák kisebb-nagyobb darabkái új alakzatokká állnak össze, és sosem látott-hallott képzeletbeli tereket alakítanak maguk körül.
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.
Figyelem: a koncert a szokásostól eltérő időpontban, délután 16 órakor kezdődik!
Richard Strauss: Enoch Arden – melodráma
Előadják:
Wunderlich József – színművész
Radnóti Róza – zongora
A melodráma ritkán hallható zenei műfaj: egy színész és jelen esetben egy zongorista együttműködéséből születik egy előadás. A zeneszerzők nem dalba vagy operába foglalták az őket megihlető irodalmi szövegeket, hanem kizárólag instrumentális kísérettel látták el azokat. A koncerten Richard Strauss Alfred Tennyson Enoch Arden című művére komponált melodrámáját Jánosi Gusztáv fordításában Wunderlich József és Radnóti Róza adja elő. A történet tizennyolcadik századi környezetben egy angol matróz, Enoch Arden és szerettei tragikus történetét meséli el. Enoch családjának jobb körülményeket teremtendő a Távol-Keletre indul, remélve, hogy az utazásból visszatérve hamar viszontláthatja szeretteit. A körülmények azonban mégsem a tervei szerint alakulnak.
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.
Kéziratlenyomatok Tandori Dezső és Kurtág György találkozásairól (2018-2022)
megnyitja: Molnár Szabolcs zenetörténész
megtekinthető: 2022 05 23
A megnyitón Rajk Judit előadásában ősbemutatóként elhangzik Kurtág György Gerlóczy Sárinak ajánlott új dala, az AB Játékok sorozatból (2021)
A kiállított kéziratok magántulajdonban vannak.
Gerlóczy Sári: Társas mező
képzőművészet
2022. április 28. csütörtök 18:00
A kiállítást megnyitja: Rényi András művészettörténész
megtekinthető: 2022 05 23
2021. május 16-án ünnepelte 90. születésnapját Gerlóczy Sári festő, grafikus, jelmeztervező. Ebből az alkalomból Kurtág György zeneszerző új művel ajándékozta meg a barátot. A zenemű szövege egy kései Tandori-aforizma.
A megnyitón Rajk Judit előadásában ősbemutatóként elhangzik Kurtág György Gerlóczy Sárinak ajánlott új dala, az AB Játékok sorozatból (2021), az FUGA alagsori kiállítótermében párhuzamosan megnyíló, Kurtág György és Tandori Dezső kézirataiból rendezett kiállítással pedig egyszerre nyerhetünk bepillantást a három rendkívüli művész univerzumába, közös „társas mezőjébe”.
„Tizenegy éves korom óta festek. Az az év fordulópont volt a számomra: az volt az az év, amikor a szüleim elhagytak, s én helyettük abba a nagy Isten-képbe kapaszkodtam, amelyet a nagymamám házában festettem magamnak. Motivációm, amikor festek, a „ki vagyok én?” kérdés sürgetése, a befelé fordulás és a kapcsolatok rendszerében való elhelyezkedésem keresése. Célom: a rendszerhálómban át-átvonuló embercsoportok alakjainak egymáshoz kapcsolása és megformálása. Ebben az áramlatban én is benne vagyok: ez az én társas mezőm.
Képeimnek a „társas mező” címet Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata című könyvéből kölcsönöztem, amely egy adott közösség rejtett interperszonális kapcsolatait, rokonszenveit és ellenszenveit térképezi föl.
Amikor „társas mezőt” festek, az újabb és újabb képeken mindig egy embercsoport vagy személy viselkedését igyekszem megfigyelni, értelmezni, akcióit és reakcióit ábrázolni. Munkám eredményei az egyének centrális vagy perem szerepét, egymáshoz való kötődését, ellenszenvét, negligálását mutató képek.
Mérei könyvében láttam, hogy a szociometria nyilakkal jelzi a pozitív vagy a negatív töltést, a rokonszenvet vagy ellenszenvet, amit az emberek egymás iránt éreznek. Az én rajzaim vonalainak modellje az emberi test: folyamatos, sehol meg nem szakadó vonalakkal közvetítenek iszonyról, rettegésről, szimpátiáról.” /Gerlóczy Sári/
Pest-budai ikonok 4. „Ismerni kell tehát a nemzetnek előbb önmagát”
irodalom, várostörténet
2022. május 20. péntek 18:00
A Petőfi Irodalmi Múzeum programsorozata
Házigazda: Fónagy Zoltán történész
Beszélgetőtársak: Fried István irodalomtörténész és Konrád Miklós történész
Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész, valamint Bezerédi Zoltán színművész
Várostörténeti programsorozatunk májusi eseményének a fókuszában a kor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete áll.
Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről, s ki milyen választások elé állva határozza meg hovatartozását? És mégis hogyan jelennek meg ezek a kérdések és feszültségek a kultúra és a politikai élet központjában, Pest-Budán?
A Pest-budai ikonok eseménysorozatról:
Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán? A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel. Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között. Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül. Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák. A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.
Hartmann Gergely előadása: A szabadság intenzív érzete – Az Építész Mesteriskola szervezeti és szellemi horizontja 1970 és 1990 között
Beszélgetés a FÉK I-X. ciklusokról – résztvevők: Bálint Imre (II.), Ferkai András (VII.) és Getto Tamás (X)
moderátor: Dévényi Tamás és Golda János
Levetítjük Turányi Gábor legendás filmjét a Mesteriskola amerikai útjáról (1978) és látható lesz Mátrai Péter rajza is a vetítéses peformance installációjáról
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212
Kreditpont: IGEN
Értesítések
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.