2022. március 25. 18:00

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

Traumatizáltság, kiemelkedő tehetség, a verseny és a győzelem mámora,
a vesztés elviselhetetlensége a Vezércsel című filmben

2022. március 17. csütörtök 17:00

Eva Stache építész kiállítása (Hollandia)

Kutatási eredmények a városi zöldfelületek és a klíma összefüggéseiről

A megnyitó keretében Eva Stache tart előadást (magyar nyelven)

megtekinthető: 2022 04 03

Eva Stache építész és kutató a Delfti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Anyag- és Környezetvédelmi Tanszékén. Építészmérnöki diplomája megszerzése után a tervezés minden lehetséges területét kipróbálta: színház, iparművészet, grafika, tipográfia, monumentális street art, belsőépítészet. De legszívesebben építészként dolgozik. Folyamatosnak látja a teret, amelyben a társadalmi és pénzügyi szempontoktól a fenntarthatóságig és az éghajlati alkalmazkodásig minden szempont és lépték az építészeti feladat része.

Amikor feltették neki a kérdést: hová ültessünk fákat az utca hűtéséhez? – és nem tudott azonnali választ adni, természetes lépése volt, hogy a delfti egyetemen kutatásokat kezdett a városi ökoszisztémáról. A kutatás további kérdéseket vetett fel, és nem várt eredményeket hozott. A városi kültéri anyagfelületek fizikai viselkedése (kis lépték) meghatározó hatással van a város klímájára (nagy lépték). Megállapította, hogy a jelenlegi várostervezési és építészeti gyakorlatban a külső tér, az épületek közötti terület nem szerepel a klímaadaptációs intézkedésekben.

Építészetébe módszeresen beépíti kutatási eredményeit, számításait, és az új ismereteket megosztja a projektek minden résztvevőjével. Az eredmény egy új építészeti formanyelv, azokat a térbeli megoldásokat keresve, ahol az emberi szükségletek, funkciók és kívánalmak összekapcsolódnak a természet funkcióival és szükségleteivel: a vízzel, fénnyel, energiával és élőhellyel.

A kutatások most is folynak, így ez a kiállítás nem több egy pillanatképnél, a felfedezőút egyik állomása. Kérdésfelvetés az egzakt tudomány és a rapszodikus építőművészet határmezsgyéjén. Egy lélegzetvételnyi csend az építészeti formák és a természeti erők összecsapásának fülsiketítő zajában.

www.stache-architect.nl

www.euro2021.eu

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212

2022. március 11. 18:00

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

„Minden lélegzetvételünk hazugság”. Az önbecsapás és a hamis szelf képződés útvesztői Ingmar Bergman nyomdokain

előadó: Lubinszki Mária pszichológus (Miskolc)

közreműködik: Őze Áron színművész

szerkeszti és beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész

A részvétel ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben. A maszk viselését javasoljuk. 

A beszélgetés a FUGA YouTube-csatornáján élőben követhető:  https://www.youtube.com/user/fugabudapest/videos, a későbbiekben a FUGA és a Művészet és Pszichoanalízis YouTube-csatornáján visszanézhető:

A 20. évad (2021-2022) támogatója az NKA:

2020. március 13. vasárnap 18.00

AZ ÚJ GENERÁCIÓ ZENÉJE

A MilleniArt Ensemble koncertje

Művészeti vezető: Király Eszter

Papp Mátyás: Monochrome
Kaszab Sebő: Cavea
Tornyai Péter: Sheep Union
Tornyai Péter: „Sie ruhn” –  in memoriam W.A.
Horváth Márton Levente: Arcus

Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.

A koncertet élőben közvetítjük a FUGA Youtube csatornáján!

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

2022. március 6. vasárnap 18:00

„TÉR/ZENE” sorozat

Lackfi János: Hinták
koncert és felolvasószínház

zeneszerző: Varga Abigél

Előadják:

Tarjányi Krisztina Irma, MOLNÁR Enikő – színművészek
Pethő Rebeka – fuvola
Agárdi Eszter –  cselló

A terembe limitált létszámú, 30 fős közönséget tudunk beengedni. A jegyvásárlás regisztrációhoz kötött: info@fuga.org.hu
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.

A koncertet élőben közvetítjük a FUGA Youtube csatornáján!

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma

2022. március 2. szerda 17:00

Szamódy Zsolt Olaf fotókiállítása

köszöntőt mond: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója

megnyitja: Csikány Tamás hadtörténész

megtekinthető: 2022 03 25

     A technikai sokoldalúság, a különböző technikai megoldások variatív alkalmazása Szamódy Zsolt Olaf egyre terebélyesebb, egyre összetettebb fotográfusi életművével párosul a tatabányai művész három évtizedet átfogó képalkotó munkásságában, amelyben pontosan megjelölhetők az ágazati vonzódások, illetve a műfaji és a tematikai súly- és gócpontok. Így a pályakezdő alkotószakaszban a színes táj- és csendélet-kompozíciók, majd a tatabányai ipari emlékek létezésmódjait, pusztulását, a bányavidék fokozatosan eltűnő munka- és életképeit rögzítő szociofotók együttese, később a tatai Öreg-tó pszeudo-lényének nyomait kutató lírai konceptuális fotóetüd, s az ezredfordulót követően az Adria-eszményeinket és -emlékeinket átíró tenger- és tengerpart-képek nagyszabású tájkép sorozata, illetve a mikró jelenségekre koncentráló felvételek és a távoli, keleti, számunkra egzotikus vidékeket és városokat, civilizációkat, jelenségeket megörökítő riportfotók kollekciói illeszkednek a Szamódy-munkásságba. S mindezeken túl van még egy masszív, határozott koncepcióra épülő, az életművet mintegy emblematikusan jellemző, jelentőségteljes, nagyszabású képsorozat: a médiummá emelt-emelkedett, korszakokon átívelő történetet fókuszáló objektumot, a komáromi Monostori Erődöt megörökítő felvételek gyűjteménye, amely talán – újabb fejezetet nyitva – az építészeti fotó kategóriájába sorolható, több száz kompozíciót felölelő képegyüttes. /Wehner Tibor/

2022. február 23 – március 13.

A BME Exploratív Építészeti Tanszék kiállítása

megnyitó: 2022. február 23. szerda 18:30

Az Exploratív Építészeti Tanszék 2021. évi Munkahelyek 2. tervezési tárgyának témája egy a jövő élelmiszerellátását biztosító technológia épület megalkotása volt. A beltéri gazdálkodás, üvegházak és vertikális farmok újfajta, hatékonyabb mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé egész évben, kompakt módon, klímától függetlenül, akár városi környezetben is. A zárt közegben termesztett növények hozama, minősége, vízfelhasználása a hagyományos szabadföldi gazdálkodáshoz képes hatékonyan növelhető, kontrolálható, külső tényezők befolyása kizárható. Ezen új technológia alkalmazásához szélsőséges helyzetben lévő tervezési helyszínek közül választhattak a hallgatók. Az egyes extrém adottságú helyszínekre fókuszáló tankörökben két fős csapatokban zajlott a tervezés a konzulensekkel.

1. tankör         forró égöv / Tataouine Terbe Rita DLA, Bulcsu Tamás, Koczka István
2. tankör         észak / Seyðisfjörður Nagy Iván DLA, Salacz Ádám, Vadász Balázs
3. tankör         hegyvidék / Fogarasi-havasok Fábián Gábor DLA, Tőrös Ágnes, Galántai Gergely
4. tankör         háborús rekonstrukció / Kabul Szabó Dávid DLA, Mikó László, Dévényi Márton
5. tankör         Közel-kelet / Szíria Szécsi Zoltán DLA, Sükösd Zoltán, B. Szabó Vera
6. tankör        ipari táj / Rudabánya Szűcs Gábor DLA, Peschka Alfréd, Vavrik Ferenc
7. tankör        két évszak / Tepoztlán Vasáros Zsolt DLA, Sági Gergő, Sághegyi Adél
8. tankör        sivatag / Turkana-tó Árva József DLA, Dávid Dóra, Vizér Péter
9. tankör        Mediterráneum / Alexandria Bartók István DLA, Raslan Mohamed, Matrouk Rania

A tervezési feladat a fő mezőgazdasági-ipari jellegű termelő kapacitás mellett kutatóbázis, szállás, laboratórium funkciókból állt, megújuló energiaforrások alkalmazásával – reflektálva az adott krízishelyzetre vagy globálisan az ökoszisztémát veszélyeztető klímaváltozásra.

Tantárgyfelelősök: Árva József DLA, Szabó Dávid DLA

Tanszékvezető: Vasáros Zsolt DLA, egyetemi tanár
Exploratív Építészeti Tanszék

www.explo.bme.hu

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2021/212

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

2022. február 23 – március 13.

megnyitó: 2022. február 23. szerda 18:00

A BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék, Lakóépülettervezési Tanszék, Exploratív Építészeti Tanszék, Urbanisztika Tanszék közös kiállítása

A kiállítás a BME Építészmérnöki Kar tervezési szakirányra felvett hallgatóinak munkájáról ad számot, amelyet a 4 tervezési tanszéken készítettek. A kiállítás 2022-ben tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a FUGA-ban. A hallgatók, tanáraik és konzulenseik Budapest és vidéki települések élő, valóságos problémáival foglalkoztak, innen a címbeli „vidékek” szó. A vidékek azért „párhuzamosak”, mert bár tanszékenként különböznek a helyszínek, de a tematika hasonló: a település, települési egység egészének a vizsgálatától elindulva a beépítési terveken keresztül jutni el a konkrét épületek megfogalmazásáig. A hangsúly a komplex gondolkozás folyamatán van, a cél a tervezés társadalmi dimenzióinak a megtapasztalása, ami az építésznek a konkrét közösség iránt érzett felelősségén alapul.

BME Középülettervezési Tanszék
helyszín: Tokaj (Az elhagyatott édenkert*)

Hogyan illeszthetők új közösségi épületek egy karakteres, gazdag hagyományú és erős atmoszférájú településszövetbe? A világörökségi védettség és a településkép védelme milyen kihívások elé állítja a kortárs építészt? Van-e létjogosultsága még azon elképzeléseknek, melyek sajátos regionális építészetben látják egy kultúrtáj környezeti, esztétikai megújításának, fenntarthatóságának lehetőségét? Hogyan békíthetők össze a tájvédelem, a gazdálkodás és a turizmus nagyon eltérő szempontjai? Milyen térhasználati minták jellemzik a turistákat és a helyi lakosokat, és ezek milyen térbeli kereteket kívánnak?

Tokaj-Hegyalja különleges szépségű világörökségi terület. Névadó települése, Tokaj a Zempléni-hegység és egyben a borvidék kapuja is. A város egyedülálló tájképi együttes része, melyet a Kopasz-hegy és a lábánál összetalálkozó két folyó, a Tisza és a Bodrog határoz meg. A város a borvidék legfontosabb kereskedelmi csomópontja volt, mely nem csak a vízi és szárazföldi útvonalak találkozásának volt köszönhető, hanem annak is, hogy három tájegység: az Eperjes-Tokaji hegység, a Bodrogköz és a Taktaköz határán helyezkedett el, és az itt létesített átkelőhely a legjelentősebb volt a Tisza felső folyásánál.

A rendszerváltozást követően Tokaj kulturális élete új lendületet vett, a zsinagóga romos épülete Kulturális és Konferencia Központtá, a régi Serház pedig Világörökségi Bormúzeummá alakult, a város szülöttéről, Paulay Edéről elnevezett színház létesült. A meglévő nyári fesztiválok, események száma meredek emelkedésnek indult a Fesztiválkatlan megépülésével.

A félév első harmadában vizsgálatokat, problématérképet készítettünk a település lehetséges fejlesztési területeiről: a Kulturális Negyed környezetéről, a főtéren álló templom mögötti üres telekről, a Bodrogpartról, melyet be kell kapcsolni a város vérkeringésébe, a Tisza hídfőhöz közeli alulhasznosított vízparti területről, mely a város kapuját jelenti déli irányból és a Bodrogzugban található egykori vár területéről a régi zsidó temetővel. Az ebben megfogalmazott javaslatok alapján kis középületeket tervezünk.

A félév elején a helyszín megismerését kétnapos építészeti kirándulással kapcsoltuk össze, mely Hegyalja kortárs építészetét mutatja be.

A tervezési programok összeállításában és a hely megismerésében Rudolf Mihály, Tokaj város főépítésze volt segítségünkre, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni, a vendéglátásért pedig Posta György polgármester úrnak tartozunk hálával.

Hallgatók:

TT3: Angelidisz Aphrodite, Tóth Blanka, Antal Péter, Bálint Csenge, Baranyai Kata, Veres Zsuzsanna, Bedi Zsófia, Bobkó Lilla Réka, Csanády Anna Dorottya, Varga Liza, Csekei Fruzsina Rita, Tihanyi Dóra, Cserhalmi Júlia, Klenóczky Dániel Péter, Cserháti Dániel Lóránt, Hoór Csilla Melinda, Etter-Domoszlay Tamás, György Tamás, Gill Blanka, Guo Huini, Prépost Adrienn, Havas-Horváth Flóra, Ládi Krisztina Zoé, Hornyák Márk, Hosszú Karina Dóra, Kedvessy Nóra, Huszár Boróka Márta, Illényi Soma András, Jagudits Enikő, Korompay Örs, Zombor Maja, Krekó Alexandra, Toller Patrícia, Mátyus Adrienn, Mészáros Zoltán, Nándori Réka Eszter, Pálvölgyi Ádám, Shelemekhov Mark, Szepesi Anna, Szepesi Zsófia, Sztankó Júlia, Tóth Katalin Luca, Tóth Soma Péter, Varga Boglárka

Kiskomplex: Ackermann Ádám, Benkő Fruzsina, Romhányi Márton Soma, Meszlényi Ambrus, Szesztay Ágoston Péter

Tárgyfelelősök: Klobusovszki Péter DLA, egyetemi docens, Kemes Balázs DLA, egyetemi adjunktus

Oktatók: Balázs Mihály DLA, egyetemi tanár; Bartha András Márk DLA, egyetemi adjunktus; Fejérdy Péter DLA, egyetemi adjunktus; Karácsony Tamás DLA, egyetemi docens; Kemes Balázs DLA, egyetemi adjunktus; Klobusovszki Péter DLA, egyetemi docens; Krompáczki Péter, doktorandusz; Kronavetter Péter DLA, egyetemi adjunktus; Schrammel Zoltán DLA, egyetemi adjunktus; Vannay Miklós DLA, egyetemi adjunktus

BME Lakóépülettervezési Tanszék

BME Exploratív Építészeti Tanszék
helyszín: Homoródszentpál

Folytatva a korábbi kísérletezést a TT3 tárgy keretein belül a 2021-es év őszi feladatainak helyszíne az erdélyi, pontosabban Hargita-megyei Homoródszentpál volt. A pár száz lakosú, szép fekvésű, de mára elszegényedett falu valaha a római limes vonalán feküdt, és annak ellenére, hogy nagyjából a jelenlegi Románia közepén fekszik, ma is peremvidék, perifériás helyzetben van. Ennek a különleges, sokszorosan rétegzett világnak a megértésében segítségünkre volt Péterffy Miklós kollégánk, aki a szomszéd faluban született, és aki vendégelőadóinkat (dr. Czire Szabolcs unitárius teológus, dr. Furu Árpád építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Hajdu Szabolcs filmrendező és dr. Pánczél Szilamér régész) válogatta és meghívta. Helyben is megkaptunk minden támogatást, különösen Forrai Tibor volt iskolaigazgató úrnak, a László Gyula Közművelődési Egyesület elnökének tartozunk köszönettel.

A konkrét tervezési feladatok az újrahasznosítás, átépítés és „gyógyítás” (reclaim) építészeti kérdéseit és lehetőségeit vizsgálták. Ezek egytől-egyik multifunkcionális és mindenképpen öko- és energiatudatos épület programok voltak, amelyek megpróbálnak újra életet lehelni a település életébe. A leendő kerékpárutat, illetve erdélyi túrautat kiszolgáló infrastruktúrától az ipar 4.0 körébe tartozó asztalosüzemig terjedt a skála, de speciális idősek otthona, régészeti kutatóbázis és iskola, mint közösségi tér is szerepelt a listán.

Hallgatók: Ács Bettina, Balogh Boróka, Balogh Kira, Balogh Vivien Liliána, Begyik Viktória, Berente Gréta, Béres Luca, Borvendég Anna, Heilig Borbála, Horváth Bernadett, Jancsovics Dorottya, Kiss Rebeka, Kis Alexandra, Makovics Eszter, Pacz Johanna, Szabó Dorina Anna, Szecsei Mária, Székely Renáta, Tóth Kincső, Varga Réka Angéla

Alkadri Ranim, Ganbaatar Shinebayar, Shahrour Omar, Haji Media, Albeiruti Merna, Zunino Packer Gabriel, Erdem Ayca, Bozkaya Ege, Yardimli Buse Naz

Oktatók: Árva József DLA, Bartók István DLA, Nagy Iván DLA tárgyfelelős, Péterffy Miklós, Sági Gergely, Szécsi Zoltán DLA, Szűcs Gábor DLA

BME Urbanisztika Tanszék
helyszín: Tihany (Kultúrtáj vagy tömegkultúra)

A Tanszéki Terv 3 és a Kiskomplex tantárgy az idei félévben Tihany és a Balaton régió építészeti problémáival foglalkozott. A félszigetet minden nyáron turisták tömegei árasztják el, ami nemcsak elriasztja a táj valódi arcára kíváncsi látogatókat, de a helyi közösség is egyre inkább kiszorul saját településéről. Bár Tihany természeti és kulturális adottságai révén KIEMELTEN VÉDETT KULTÚRTÁJ, a látnivalók tömeges és felszínes fogyasztása egyre inkább felemészti a települési táj értékeit, elpusztítva azt a különleges atmoszférát, ami miatt Tihany annyira értékes és vonzó volt eredetileg. Emellett a nemzeti park szigorú védettsége is feszes keretek közé szorítja a település hétköznapjait. 

A kurzus során épp ezekre a tér- és tájhasználati konfliktusokra kerestük a válaszokat: hogyan lehet a tömegesség mellett vagy helyett a TURIZMUS ALTERNATÍV FORMÁIT (slow tourism, kulturális turizmus) helyzetbe hozni a félszigeten? A helyi közösség visszatérhet-e saját településének köztereire? Élvezhető marad-e a Tihany valódi, rejtett titkait kereső idelátogatók számára a hely? 

A kurzus módszertana egyrészről folytatta az Urbanisztika Tanszék városi léptékű vizsgálatokon alapuló megközelítését, melynek célja egy összefüggő városi-, táji környezet komplex környezetalakítása, másrészről kapcsolódott a Tanszék többéves, vízpartokat érintő kutatásaihoz (Balaton, DANUrB), mely a turisták és helyi közösségek által (újra)felfedezhető rejtett értékeket keresi ezekben a helyzetekben. 

A félév helyszíne TIHANY TELEPÜLÉSE és a TIHANYI-FÉLSZIGET volt, ahol a táj, a település, a vízpartok hatásait és kölcsönhatását vizsgáltuk és olyan beavatkozásokat kerestünk, melyek az EGYENSÚLY fenntartására törekednek. A település jövőbeni stratégiáját is szem előtt tartva, lehetőségünk volt a térhasználatok és konfliktuszónák újragondolására: melynek egyik eszköze lehet az AUTÓMENTESSÉG kialakítása az érzékeny területeken. Mindez nemcsak a település mai köztéri és tájhasználati HÁLÓZATAINAK teljes újragondolását tette lehetővé, de az átalakuló közterületi hálózat olyan új építészeti beavatkozások számára nyitott teret, melyeken keresztül Tihany KÖZÖSSÉGI IDENTITÁSÁT is újragondolhattuk. 

Hallgatók:

Lakossági csoport: Ambriskó Eszter, Kovács Réka Krisztina, Szekeres Zsanett, Tóth Orsolya, Varga Nóra
Határhelyzetek /Találkozások: Alvári Luca, Kálmán Krisztina, Lázár Kincső Boglárka, Nagy Kamilla, Oplasznik Áron
Művészeti hálózat: Földényi Dóra , Moór Olívia, Pasker Ingrid, Sári Dorottya, Stecina Marcell
Óvó megemlékszés: Kálmán Erik, Komáromi Zsófia, Niederkirchner Gitta, Pályi Blanka, Zsanda Anna
Slow Tihany: Csomós Ildikó, Geiser Anna, Horváth Bernadett, Marton Abigél, Semjén Álmos, Váczi Kata
TIBI: Gál Andrea, Baksa Dávid, Surján Botond, Illés Veronika, Kovács Krisztina, Mudra András László
Tiahnyi zarándoklatok: Benesóczky Zsófia, Dudaskó Sára, Kaposi Fanni Zsófia, Rédey Zsófia, Somogyi Kiara, Valentiny Anett
Kiskomplex: Móré Judit, Imolay Dénes, Kassai Laura

Oktatók: Szabó Árpád DLA, Fonyódi Mariann PhD, Wettstein Domonkos PhD, Dőry Bálint, Massány Edina

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2021/212

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

A Magyar Színházi Társaság Csináljunk színházat! beszélgetéssorozatában a színházvezetés kérdéseit boncolgatja vendégeivel Csizmadia Tibor. Felidéztük az elmúlt 40 év színházalapításainak történetét, beszélgettünk budapesti és vidéki igazgatókkal, pályakezdő rendezőkkel, megvizsgáltuk a pályázati rendszert, az operatagozatok és a tánctagozatok helyét. Az új évben az előadások létrehozásában közreműködő alkotók osztják meg tapasztalataikat. A sort a dramaturgokkal kezdtük, 2022 februárjában pedig a látványtervezők nézőpontjából vizsgáljuk meg a színház-igazgató munkát.