2025. június 18., szerda 18:00
Műsor:
Bernhard CRUSELL: Klarinétkvartett, No.2, Op.4 (1804)
Richard STRAUSS: Variációk egy bajor népdalra TrV 109 (1882)
Carl Maria von WEBER: B-dúr klarinétkvintett, Op.34 (1815)
Fellépnek:
KÉRINGER Dávid – klarinét
VARIART TRIO: NÉMETH Gábor – hegedű, KALOCSAI Eszter – brácsa, AGÁRDI Eszter – cselló
KÖRMENDI Johanna – hegedű
Bernhard Crusell zeneszerző neve leginkább a klarinétjátékosok körében lehet ismert. Saját naplóbejegyzései szerint egy kulturálisan elszigetelt finn kisvárosban született, és katonazenekari klarinétosként kezdte zenei pályafutását. Később Stockholmban, Berlinben és Párizsban tanult. Tehetsége révén a svéd udvari zenekarhoz került, ahol zenészként, karmesterként, majd zeneszerzőként is tevékenykedett, emellett a korabeli operákat svéd nyelvre fordította. Sokoldalú művészeti tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a svéd kulturális élet fejlődéséhez.
A mai koncerten elhangzó C-moll klarinétkvartett négy tételből áll, és remekül ötvözi a szólisztikus klarinétjátékot a korai romantika kamarazenei nyelvezetével.
Carl Maria von Weber elsősorban operáival szerzett nevet magának, azonban Heinrich Baermann klarinétművész hatására bizalmat szavazott az akkoriban még fiatal hangszernek számító klarinétnak. Az 1811-es darmstadti találkozásukat követő közös munka eredményeként születtek meg a klarinétirodalom legismertebb darabjai, köztük a B-dúr klarinétkvintett is. Baermann – Crusellhez hasonlóan – Franz Tausch osztályában tanult, és mindketten úttörő szerepet játszottak a klarinét népszerűsítésében.
A négytételes kompozíció sokszor versenymű jellegű, lehetőséget adva a klarinét virtuóz megszólaltatására, ugyanakkor számos humoros kamarazenei ötletet és operai ihletésű zenei anyagot is tartalmaz.
A két darab között elhangzó Richard Strauss mű már a 19. század végén keletkezett. A fiatal, 17-18 éves Strauss akkoriban egy müncheni polgári társaság, a Harbni tagja volt. Ennek a körnek írta 1882-ben a ,,Das Dirndl is harb auf mi’ “ kezdetű bajor népdalra variációs művét vonóstrióra. Egyes feltételezések szerint ez a népdal nem is létezett, csupán Strauss találta ki, azonban a története – mely egy fiatal, civakodó szerelmespárról szól – így is érzékletesen megjelenik a zenében: egy panaszos dallam rajzolódik ki, melyet később népies elemekkel variál, néhol hevesebb, virtuózabb fordulatot vesz, végül egy felszabadult fináléba torkollik.