Gear

ÉLŐ – (A)LIVE: tárlatvezetés, kerekasztal-beszélgetés

tárlatvezetés, keretkasztal-beszélgetés

2026. február 7. szombat 17.30

Janáky István terem

Tárlatvezetés a blanche the vidiot „ÉLŐ – (A)LIVE” című kiállításán. Tárlatvezetők a művészcsoport tagjai:
Péter Szabina és Bodnár János Kristóf.

Növények az ökológiai krízis korában
Kerekasztal-beszélgetés a növények életéről, filozófiai és művészeti reprezentációjáról

Résztvevők: Bodnár János Kristóf (audiovizuális művész, filozófus), Nemes László (filozófus), Péter Szabina (audiovizuális művész, filozófus), Zsolnai Balázs (kertészmérnök, növényorvos)
A beszélgetés moderátora: Széplaky Gerda (filozófus, esztéta)

KÉP-HANG-SZÍN-HÁZ – Vékás Péter kiállításában

filmvetítés, színház

2026. február 3. kedd 

18.00 Breuer Marcell terem
19.00 Zalotay Elemér terem

A Balázs Béla- és Aranyszem-díjas operatőr
VÉKÁS Péter „SZEMMÉRTÉK” című kiállításához kapcsolódóan

18 órától
FILMVETÍTÉS lesz a BREUER MARCELL teremben,

utána 19 órától
KÉP-HANG-SZÍN-HÁZ a kiállítás terében.

A Katona József Színház Behívó „Akciócsoportja” mutatkozik be.
A fiatalokból álló csapat 2025 őszén kezdett el a FUGA tereiben dolgozni, alkotni. Felfedezték és belakták a teret, sokféle formával kísérleteztek az elmúlt hónapokban. Az utóbbi hetekben Vékás Péter Szemmérték című kiállításának képeiből inspirálódva írtak szövegeket, készítettek hanginstallációkat és jeleneteket.
Most ezekből mutatnak be jó párat, bízva abban, hogy a közönség-közösség ereje új jelentésekkel tölti meg mindazt, amiről gondolkodtak, beszélgettek.
Alkotók: Békési Luca, Bocskay Borbála, Csillag Bálint, Hajdu Benedek, Halász Júlia, Kajdy Sára, Király Bella, Makai Máté, Oláh-Viniczai Anna, Sajtos Leila, Solti Nelli, Szigeti Lili
Gyakornokok: Barkóczi Eszter, Dorogi Lili
Csoportvezetők: Tóth Dorka Berta, Vági Eszter

„Verdiana” – Acha Sophia és Zsíros Levente

Komolyzene

2026. február 22.,  vasárnap  18:00

Végzet, hatalom, áldozat

ACHA Sophia – drámai szoprán ének
ZSÍROS Levente – zongora

Műsorvezető: ACHA-KIRÁLY Zsuzsanna

 

Műsor:

Giuseppe VERDI

Macbeth: Vieni t’affretta… — Or tutti sorgete

Macbeth: Brindisi

Macbeth: Una macchia e qui tuttora  

Un ballo in maschera: Ecco l’orrido campo

Don Carlos: Tu che le vanita 

Aida: Ritorna vincitor 

Otello: Canzone di Salice — Ave Maria 

 

Egy este, ahol egy hang királynőket, anyákat és mártírokat idéz meg. Egy este, amellyel Giuseppe Verdi géniusza előtt tisztelgünk, akinek művészete egyedülálló módon ötvözi a szenvedélyt, a drámaiságot és az emberi érzelmek mélységeit. Operái gyakran foglalkoznak olyan örökérvényű témákkal, mint a szerelem, a hatalomvágy, a sors kegyetlensége és az emberi lélek küzdelmei. Zenéje, amely egyszerre lírai és monumentális, képes a legmélyebb érzelmek kifejezésére, a legdrámaibb pillanatok megteremtésére és a legszebb melódiák megszólaltatására.

Lady Macbeth hatalomvágytól fűtött megszállottsága, Elisabetta magányos királynői méltósága, Aida belső vívódása a szerelem és a haza között, Desdemona tiszta hite és végső alázata, valamint Amelia bűntudattal terhelt küzdelme mind a női lélek végső határhelyzeteit jelenítik meg.


Jegyár: 3000 Ft
A Budapesti Építészeti Kamara tagjainak 1500 Ft

Jegyek a helyszínen válthatók, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/verdiana-acha-sophia-es-zsiros-levente-187962

TIBA XX – Könyvbemutató

építészet

2026. február 20. péntek 17.30

Breuer Marcell terem

A 2005-ben alapított TIBA Építész Stúdióban komplex építészeti és mérnöki szolgáltatásokat nyújtunk. A projektek üzleti stratégiájához igazítjuk egyedi design koncepcióinkat, amelyet professzionális menedzsment struktúrával ötvözünk. Sokszínű portfóliónk Budapest városképét meghatározó, ikonikus iroda- és lakóépületeket, szállodákat, valamint műemlékrekonstrukciókat foglal magába. Nemzetközi tapasztalattal rendelkező építész kollégáink elhivatottak a korszerű, fenntartható, egészséges és jövedelmező fejlesztések iránt.
A könyv a Stúdió elmúlt húsz évének munkáit foglalja össze, és ezt a szakmai szemléletet hivatott reprezentálni.
A könyvbemutatóra szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Program:
Házigazda: Zubereczki Dávid
Megnyitó: Király Zoltán
Beszélgetés a könyvről: Zubereczki Dávid, Zöldi Anna, Martinkó József, Götz Eszter, Király Zoltán
Közönségkérdések
Dedikálás és könyvárusítás

Az esemény különösen izgalmasnak ígérkezik, mivel a könyv bemutatása mellett kiállításra kerülnek a korábban meghirdetett TIBA20 fotópályázat legszebb alkotásai is. Az eseményen lesz étel és ital, szóval semmi ok az aggodalomra!
Kérjük, érkezzetek a program kezdete előtt, hogy időben elkezdhessük.
Gyertek, ne hagyjátok ki!
Kreditpont: IGEN

Thészeusz hajója és a „magyar Versailles” – Tóth Áron művészettörténész kötetbemutatója

építészet, örökségvédelem

2026. február 6. péntek 17.00

Breuer Marcell terem

A fertődi Esterházy-kastély díszlakosztályainak műemléki felújítása 2021 és 2022 között.

KÖNYVBEMUTATÓ
Tóth Áron: Thészeusz hajója és a „magyar Versailles” – A fertődi Esterházy-kastély díszlakosztályainak műemléki felújítása 2021 és 2022 között.

Magyarország legjelentősebb barokk-rokokó műemléke, a fertődi Esterházy-kastély középső épülettömbjében 2021–2022-ben nagyszabású műemléki felújítás zajlott, amelynek keretében megújult a kastély négy díszlakosztálya, valamint több díszlakosztályokhoz kapcsolódó belső tér.

A felújított terekben 2023-ban Átváltozások – A „magyar Versailles” három évszázad tükrében címmel új állandó kiállítás nyílt. Tartalmát jelentős mértékben a felújítás koncepciója határozta meg: a feltárt műemléki értékek bemutatásán keresztül a kastély építés- és restaurálás-története több ponton visszaköszön benne.

Tóth Áron művészettörténésznek, a műemléki felújítás tudományos szakértőjének és a kiállítás kurátorának Thészeusz hajója és a „magyar Versailles” – A fertődi Esterházy-kastély díszlakosztályainak műemléki felújítása 2021 és 2022 között című magyar és angol nyelvű könyve a kiállítás alapját képező műemléki felújításokról tájékoztatja az olvasót.

A könyv betekintést nyújt a műemléki felújítás koncepcióalkotásába, és nemzetközi összefüggésben tárgyalja a programot meghatározó elméleti kérdéseket és dilemmákat, valamint szakáganként ismerteti a műemlékvédelmi beavatkozásokat.
A kötetet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság adja ki, és Koppány András régész, műemléki szakértő mutatja be.

Kreditpont: IGEN

(Prä)modern+ koncertek: Juniki-Horváth Duo

Komolyzene

2026. március 1.,  vasárnap  18:00

JUNIKI Anna – ének
HORVÁTH Benedek – zongora

 

Műsor:

Claude DEBUSSY: Ariettes oubliées
1. C’est l’extase
2. Il pleure dans mon cœur
3. L’Ombre des arbres
4. Paysages belges : Chevaux de bois
5. Aquarelles, 1 : Green
6. Aquarelles, 2 : Spleen

Olivier MESSIAEN: Poémes pour mi
8. Le collier
9. Prière exaucée

Alexander TCHEREPNIN:
 10 Bagatelles, Op. 5

Toivo KUULA:
Kesäyö kirkkomaalla
Purjein kuutamolla

Gunnar DE FRUMERIE:
När du sluter mina ögon
Du är min Afrodite

Edvard GRIEG: 
Sechs Lieder, Op. 48
1. Gruss

2. Dereinst, Gedanke mein

3. Lauf der Welt

4. Die verschwiegene Nachtigall

5. Zur Rosenzeit

6. Ein Traum

 


Juniki Anna
szoprán és Horváth Benedek zongoraművész 2022 óta alkotnak duót. A zenész házaspárt nemcsak a közös élet, hanem a dal iránti elkötelezett szenvedély is összeköti. Repertoárjuk széles spektrumot ölel fel: a klasszika mestereitől a 20. századon keresztül a kortárs zenéig terjed. Legutóbbi koncertsorozataik beszédes címeket viseltek – Két nemzet, egy század: magyar és francia zene, Szerelem és kárhozat Schumann és Liszt műveiben, valamint Sarki fény –, amelyek mind sajátos zenei világokat és tematikus összefüggéseket tártak a közönség elé.
Rendszeresen adnak dalesteket és matinékoncerteket Svájcban és a környező országokban. Művészi pályájuk során különleges figyelmet fordítanak arra, hogy programjaik új megvilágításba helyezzék a jól ismert műveket, és felfedezésre hívják a ritkábban hallható kincseket is.

A műsor a 19. század végének és a 20. század első évtizedeinek dal- és zongorairodalmát járja körül, egy olyan korszakot, amikor a dal műfaja egyszerre válik az intim önkifejezés és a zenei újítás kísérleti terepévé.

Claude Debussy Ariettes oubliées ciklusa Paul Verlaine verseire íródott az 1880-as évek második felében, Debussy fiatal éveiben. A dalok pillanatnyi lelkiállapotokat, elmosódó érzelmi benyomásokat hordoznak – Debussyt és Verlaine-t egyaránt a finomság és az árnyaltság iránti érzékenység inspirálta. Mindkettőjük célja az volt, hogy egy már létező művészeti forma megújítását a ritmus és a hangszín elsődlegességére alapozva valósítsák meg.

Olivier Messiaen Poèmes pour Mi című ciklusát 1936-ban keletkezett, néhány évvel első házasságkötése után. A „Mi” Messiaen feleségének, Claire Delbosnak a beceneve, a dalok pedig egyszerre értelmezhetők szerelmi költeményként és spirituális meditációként. Messiaen számára a házasság teológiai jelentőségű fogalom volt, és ez a gondolkodásmód mélyen áthatja a zenét.
A ciklus különlegessége a szövegkezelésben és a ritmikában rejlik: Messiaen tudatosan eltávolodik a hagyományos francia dalstílustól, szabad, beszédszerű ritmusokat és szélsőséges hangterjedelmet alkalmaz. A Le collier bensőségesebb világa után a Prière exaucée monumentális hangzásával és eksztatikus érzelmi feszültségével már Messiaen későbbi, nagy léptékű műveit vetíti előre.

Alexander Tcherepnin 10 Bagatelles, op. 5 című ciklusát rendkívül fiatalon, 1913 és 1918 között írta, még tizenéves korában. Ezek a darabok alapozták meg korai hírnevét, és már magukban hordozzák azt a stílust, amely később nemzetközi karrierjét is meghatározta.
Tíz rövid, „bagatell” (azaz jelentéktelennek tűnő, de valójában mesteri) miniatűrről van szó, és mindegyik egy-egy markáns zenei karaktert vagy technikai problémát jár körbe. Jellemző rájuk a motorikus ritmika, a váratlan hangsúlyok és az éles, mégis tonális disszonanciák. Stílusukban gyakran hasonlítják őket Prokofjev fiatalkori műveihez: frissek, energikusak, olykor kifejezetten pimaszak. Bár „bagatellként” vannak megjelölve, a ciklus egésze rendkívül színes és tudatosan felépített zenei utazást kínál. Tcherepnin még Oroszországban kezdte írni őket, de a sorozat végleges formáját és sikerét már az emigráció után, Párizsban érte el.

Toivo Kuula a finn nemzeti romantika egyik kulcsfigurája volt, akinek életét tragikus módon rövidítette meg egy 1918-as polgárháborús incidens. Dalai szorosan kötődnek a finn tájhoz és nyelvhez, de érzelmi világuk univerzális. A Kesäyö kirkkomaalla (Nyári éj a temetőkertben) egy csendes, szemlélődő jelenetet ábrázol: az éjszakai temetőkertben a természet nyugalma és az elmúlás gondolata fonódik össze, nem drámai, hanem mélyen megbékélt hangon. A Purjein kuutamolla (Vitorlákkal holdfényben) ezzel szemben az elvágyódás dalaként értelmezhető: a holdfényes vízen haladó hajó képe a távoli, elveszített vagy vágyott otthon utáni sóvárgást idézi meg.

Gunnar de Frumerie svéd zeneszerző, zongoraművész és pedagógus volt, a 20. századi svéd dalirodalom egyik központi alakja. Tanulmányait többek között Párizsban végezte, ami erősen hatott stílusára: zenéjében a francia finomság, a német dalhagyomány és a skandináv letisztultság egyaránt jelen van. Frumerie különös érzékenységgel kezeli a szövegei ritmusát és hangsúlyait, ami dalait a skandináv repertoár különösen értékes darabjaivá teszi.

Edvard Grieg Sechs Lieder, op. 48 ciklusa 1889-ben keletkezett, és a zeneszerző egyik legsikeresebb dalgyűjteményének számít. A dalok német nyelvű versei ellenére Grieg tudatosan nem a német romantikus pátoszt követi: zenéje letisztult, gyakran népdalszerű, és erősen kötődik a természet képeihez.
Érdekesség, hogy a ciklus darabjai önállóan is gyakran hangzanak el, mégis egy világos belső ívet alkotnak: a könnyed megszólítástól (Gruss) az álomszerű, beteljesült líráig (Ein Traum). Grieg dalművészete ebben a ciklusban különösen jól mutatja, hogyan lehet a nagy romantikus érzelmeket visszafogott, koncentrált eszközökkel kifejezni.

 

Jegyár: 3000 Ft
A Budapesti Építészeti Kamara tagjainak 1500 Ft

Jegyek a helyszínen válthatók, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/praemodern-koncertek-juniki-horvath-duo-187684

 

 

 

Spidronok az építészetben és a belsőépítészetben

építészet, belsőépítészet

2026. január 28. szerda 19.00

Breuer Marcell terem

Ariel ELKIN & ERDÉLY Dániel:
Spidronok az építészetben és a belsőépítészetben | Spidrons in Architecture and Interior Design
Előadás és prezentáció.

Kreditpont: IGEN

„Budapest holnap” – Megemlékezés Granasztói Pál építész, urbanista halálának 40. évfordulójára

urbanisztika

2026. január 30. péntek 17.00

Breuer Marcell terem

„Budapest holnap” – Megemlékezés Granasztói Pál építész, urbanista halálának 40. évfordulójára.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Brenner János várostervező (online Berlinből);
Erő Zoltán, Budapest főépítésze;
Ferkai András építészettörténész;
Ujvárosi Emese esszéista;
a beszélgetést moderálja:
Granasztói Olga
irodalomtörténész, az építész unokája.

Kreditpont: IGEN

Őrzők | Guardians – Kovács Péter Balázs kiállítása

festészet

2026. február 5. – március 8.

Breuer Marcell terem

Kovács Péter Balázs Munkácsy-díjas képzőművész kiállítása

Kiállításmegnyitó: 2026. február 5. csütörtök 18.00

Megnyitja: Szegő György DLA, látványtervező, kurátor, művészeti író

„V É D E L M E Z Ő K – Ő R Z Ő K

Az elmúlt években készült festői munkáimban a központi téma az emberi lény helye, szerepe, útkeresése a világban, egyféle csodálat és féltő aggodalom sorsunkról, múltunkról, labilis jövőnkről.

A szereplők nem igazi valóságos naturális figurák. A robotszerű embergyanús rozsdás, kőszerű alakok szinte akaratlanul fokozatosan geometrikus mozdulatlan formákat vesznek fel. Az eredet realisztikusabb, valósághűbb indíttatású, melyek folyamatosan átalakulnak, változnak, módosulnak. A variációk végtelenek, de a művek kompozíciójánál állandóan visszatérőek a szélekre helyezett szembenálló főfigurák. Később az alakzatok középre vagy egy oldalra kitolva, összenőve tartoznak egymáshoz. Tömbszerűségük megbonthatatlan még ha a biztos két időtlen főalakot több szereplő is kiegészíti. Közeli viszonyuk mellett keresik a harmóniát, a fényt, az égi jelet, kapcsolatuk megoldását, hosszan értekeznek a ridegség és az emberiesség problémájáról, gondjairól. Fejük gyakran dobozszerű vagy piramisszerű, a törzsben végződő testük egybeforrva, egységet alkotnak. Szinte középkori páncélos vitézekre emlékeztetnek, előzményei az 1980-as évekbeli expresszív, csőrszerű, nagyméretű önportréim, ahol még jobban kivehetők az arc, szem, száj jelei. Az alakzatok mostanra letisztultabbá, mértaniasabbá váltak de közben a tradicionálisabb festészeti megoldásokhoz közelítenek. A fények, a sötétek, átmenetek a masszív tehetetlenség küzdelme, üzenet a kor eldobható, automatizálódó, irányított új világ felé, mely ellenállhatatlanul tör előre az érzelmek és az értelem rovására. Az maszkos alakok ha nem is látnak, érzik, érzékelik környezetüket, élnek, lélegeznek, a lelkük rokon. Összetartozásuk, sorsuk megbonthatatlan, ezért is fontosak számomra a rövid, többnyire egyszavas műcímek utalásai. A természetközeli színeket újabban az üdébb pinkek, kékek, jajszínek váltják fel a generációváltásra is utalva.

Az alkotás a művész magánügye, azt csak ő tudja megálmodni, megoldani. A mű az alkotó saját véleménye az adott korszakról annak hatásáról, mely meghatározza lelkiállapotát, ha nem is ábrázol konkrétan, akkor sem öncélú esztétikai játék. Velünk van az »átlagember« tehetetlensége, függő helyzete, kötelezettségei, alkalmazkodásai, mely a művészi szabadságába is beleszólhatnak. Viszonyunk valakihez, vagy valamihez meghatározza életünket, létünket. Kívülről próbálom érzékelni a pörgő, alakuló világ mozgását, közben vágyódva, gondolva a természetbe való kivonulásra, melyet már véglegesen nem lehet megtenni. Érdekel és érzékenyen érint az élővilág, az időjárás, a hőmérséklet, vizeink változása, a mélytengeri árkok titkai, az ismeretlen végtelen űr, az emberiség történetének folyamatos átértékelése, újragondolása.
A történelmi objektumok formái és a természet alakulásának érzékelése izgat és gyönyörködtet, miként a harmonikus belső-külső világ találkozik egymással, melynek hatása szűrődik át alkotásaimban.”

KPB

 

RÉKE-est: Nagy Szabolcs Balázs: A hatalom jelképei és szilárd bázisai – Könyvbemutató

építészettörténet, könyvbemutató

2026. február 4. szerda 18.00

Breuer Marcell terem

Várak és udvarházak a 15. századi magyar királyságban az építészeti reprezentáció fényében

A program során Horváth Richárd az ELTE HTK Történelemtudományi Intézete főmunkatársa beszélget a kötet szerzőjével, Nagy Szabolcs Balázssal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum osztályvezetőjével. régésszel, a kötet az Martin Opitz Kiadó művészettörténeti sorozatában jelenik meg)

Kacsalábon forgó palota, a Kékszakállú herceg vára, Huszt romvárának bús düledékei… A vár sokrétű és jól ismert jelkép a ma embere számára: a fényűző életmód, az erő, az önállóság és elzárkózás vagy a letűnt korok dicsőségének megtestesítője. Öt-nyolc évszázaddal ezelőtt a Magyar Királyság nemesi várainak eredeti urait több szempont is sarkallta az építkezések megkezdésére. Nyilvánvaló katonai-védelmi szerepükön túl a középkori várak biztosították a ranghoz méltó lakókörnyezetet és gyakran a birtokok gazdasági irányításának központjaiként szolgáltak. Mindezeken túl azonban fontos jelképek voltak már a maguk korában is, és ez a szerepük korántsem volt elhanyagolható.

Jelen kötet lapjain ugyan megjelennek paloták, hercegek és természetesen változatos romok is, a szerző mégis elsősorban annak ered nyomába, hogy a késő középkori nemesi várak milyen üzenetet kívántak közvetíteni a kortársak számára. Hogyan fejthető fel több mint fél évezred távlatából az egykori mondanivaló? A tárgyalás kiindulópontja három főúri rezidencia: Várpalota, Újlak és Kisnána 14-15. századi története. E három helyszín régészeti, művészettörténeti és történeti adatokra alapozó, részletekbe menő építéstörténeti elemzését követi néhány további korabeli rezidencia rövidebb bemutatása, majd az építészeti reprezentáció kérdéseinek vizsgálata.