Gear

Könyvbemutató – Tatár Rózsa: Mint a pillangó…

könyvbemutató

2023. június 17. szombat 17:00

Könyvbemutató – Tatár Rózsa: Mint a pillangó…

A szerzővel Brüll Zsófia beszélget.

Az immár országszerte két hétre bővült könyvhét különleges könyvbemutatója, különleges emberekkel a FUGA-ban.
Tatár Rózsa  több kötet szerzője,  Art Arany Díjas Novellista, Cédrus Művészeti Alapítvány Nívó Díjas drámaíró, KSZDSZ Nívó Díjas újságíró, Mint a Pillangó… című novelláskötetének bemutatója lesz június 17-én, szombaton, 17 órakor.
Hogy miért különleges emberek? Tatár Rózsa író nemcsak novellákat ír, hanem verseket, regényeket, riportkötetet, színdarabokat, gyermekverseket, összegezve: minden műfajban alkot, de nemcsak író, hanem kitűnő előadó is, ezt a tehetségét is bemutatja a könyvbemutató alkalmával.
Ki a másik különleges személy? Az est műsorvezetője, Brüll Zsófia, a BÉZS Rádió műsorvezetője, aki nem más, mint Ady Endre múzsájának, Lédának, azaz Brüll Adélnak a rokona.
Ezen az estén nemcsak Tatár Rózsát, írói pályáját, és a legújabb, kötetét ismerhetik meg a vendégek, de a jelenlegi évadban két színházban is nagy sikerrel játszott Ady és Adél, „lázálmok” az életünkből című, nívódíjas  monodrámájáról is kérdezi majd a műsorvezető, Brüll Zsófia.
Az esten Tatár Rózsa könyvei dedikálva, kedvezményes áron megvásárolhatók.
A nézők között kisorsolunk egy darab dedikált Mint a pillangó… című novelláskötetet ajándékba.
Belépés díjtalan, mindenkit szeretettel várunk!

Hamvas víz – Maczkó Erzsébet kiállítása

képzőművészet

2023. június 6. kedd 18:00

Hamvas víz – Maczkó Erzsébet fotó- és képzőművész kiállítása

2023. június 6-tól június 25-ig – Janáky István terem

Megnyitja: Gyürky András belsőépítész, művészeti író
Közreműködik: Heidrich Roland gitárművész, zeneszerző
A kiállítás megnyitójának felvétel:

Könyvbemutató – Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka

könyvbemutató

2023. június 13. kedd 18:00

Könyvbemutató – Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka – Párizsi életképek a 19. századból

A szerzővel Winkler Nóra beszélget.

„1828 őszén a fiatal Victor Hugo átsétált az egykori place de Gréve-en, és szemtanúja volt, amint a hóhér, kivégzéshez készülve, éppen zsírozza az ott felállított guillotine sínjét.” Így barangol az olvasó is Párizs elbontásra ítélt, majd felszámolt negyedeinek utcáin, a tömeges kivégzések helyszínein. Földényi F. László nagyvonalú, mégis precíz iránytűjét követve egyre beljebb hatolunk nemcsak a város sikátoraiba, de a modernitás kialakulásának labirintusába is. A nyaktiló gyorsaságával tűnnek el az egykori épületek és negyedek, hogy létrejöhessenek az új sugárutak és új eszmék, „az erőszak lenyomatai, amelyek mögött ma is ott kísért a láthatatlanná tett múlt”. Ennek szellemei között bolyongunk ma is.
A helyszínen a kötet megvásárolható, az esemény után Földényi F. László dedikál

MEGHOSSZABBÍTVA! Szóltunk! A Várról – A Huszonkettes Építész Csoport kiállítása

építészet

2023. június 9. péntek 19:00

MEGHOSSZABBÍTVA!

Szóltunk! A Várról – A Huszonkettes Építész Csoport kiállítása

2023. június 9-től június 25-ig – Zalotay Elemér terem

2023. július 5-től július 30-ig Lucien és Rodolf Hervé terem

Megnyitja: Lővei Pál művészettörténész
A huszonkettes építészcsoport tagjaiként elhatároztuk, hogy megtörjük a szakmai csendet, véget vetünk szakmánk közömbösségének azzal kapcsolatban, ami a budai Várban „újjáépítés” címen zajlik.
A budai Várral a kormányzat Magyarország első számú, legfontosabb történelmi helyszínét ejtette túszul. Ahogy 1848 márciusában a várbörtön rabjai, ma maga a Vár politikai fogoly, amelyet a politikai hatalom az elmúlt években úgy állított a szolgálatába, úgy fordította ki a kulturális intézményi hasznosulás és az intézményes műemléki védelem közmegegyezéses állapotából, hogy arra látszatlépéseken, kirakatintézményeken túl semmilyen valódi, érdemi párbeszéddel nem kért és nem kapott felhatalmazást.
A kiállítás megnyitásának felvétele:
Kreditpont: IGEN

Budapest 150 / Lugosi András várostörténész előadássorozata 7. rész

urbanisztika

2023. június 24. szombat 21:00

Lugosi András előadása – Kéjhölgyek a kávéházban: a bordélyrendszer története Budapesten 1850-1928

A FUGA a TILOS RÁDIÓ és a STAND UP HISTORY közös sorozata

Előadó: Lugosi András várostörténész
Moderátor: Consti / TILOS RÁDIÓ

A 19. századi népességrobbanás következtében létrejött modern metropoliszokban a prostitúció botrányos méreteket öltött. A két jelenség olyan mértékben összenőtt, hogy a tömegessé váló és a filantróp csoportok állandó felháborodása által kísért üzleti szexualitás egyenesen nagyvárosképző tényezővé nőtte ki magát. Éppen ezért Budapest történetét sem lehet úgy megírni, illetve elbeszélni, hogy abban a prostitúció problémájának ne szentelnénk önálló fejezetet.
A este folyamán a Pesten 1850-ben bevezetett első bordélyrendelettől kezdve kísérjük nyomon a fővárosi bordélyrendszer és a minden tiltás ellenére azon kívül szerveződő titkos prostitúció történetét, különös tekintettel a kávéházakra és más olyan helyekre, ahol az berendezkedni igyekezett a férfi kereslet számára elérhető, de a rendőrhatóságok előtt mégis rejtve maradó módon.

Rössler Mária alakján keresztül megkíséreljük megrajzolni a korabeli bordélyos társadalmi profilját annak deviáns és normakövető változatával egyetemben. Élelmes vállalkozókat vagy a prostituáltak kizsákmányolóit kell-e bennük látnunk? A prostituált és a kliens viszonya a férfiuralom legszélsőségesebb formája, vagy a szexuális kielégülést kereső férfiak és a magasabb jövedelmet súlyos normaszegés árán is elérni kívánó nők veszélyekkel terhes, de legalább korlátozott mértékben a kölcsönös előnyök elérésével kecsegtető interakciója volt-e? A bordélyházban dolgozó lányok egészségügyi ellenőrzése egy jól működő közegészségügyi rendszerként funkcionált, vagy a prostituáltak megalázásának hatékony hatalmi eszköze volt-e? Miért volt szükség leánykereskedőkre a bordélyrendszer működtetéséhez? Miért nem tudott konszolidálódni a bordélyrendszer fennállásának 78 éve alatt? Hogyan és miért váltotta fel a leánykereskedőt a kerítő? Mi következett a bordélyrendszer után a new york-i egyezményen innen és túl?

Belépőjegy: 3.000 Ft

 

RÉKE Est – Lajta Béla mozaikdíszű mauzóleumai

műemlékvédelem

2023. június 15. csütörtök 18:00

Régi Épületek Kutatóinak Estje: Lajta Béla mozaikdíszű mauzóleumai – Az építészeti innováció sérülékenysége

előadók: Kürtösi Brigitta restaurátor és Csáki Tamás művészettörténész

A Kozma utcai zsidó temető körítőfala mentén álló síremlékek és mauzóleumok sora egyedülálló építészeti együttes. A XX. század első évtizedeiben Pesten temetkező zsidó nagypolgári családok funerális reprezentációja nem ritkán egészen extravagáns és a zsidó temetői hagyományoktól elütő alkotásokban öltött testet. A Kozma utcai falak mentén a kőfaragóipar termékei mellett a korszak vezető építészeinek tervei alapján nemes kőanyagokból emelt, elsőrendű mozaik-, kerámia- és díszműkovács-munkákkal díszített alkotások is megtalálhatók voltak. E gazdagon kiképzett sírépítmények a fenntartás hiányát és a vandalizmust már a holokausztot követő évtizedekben megsínylették, az együttes pusztulása azonban az utóbbi időben látványosan felgyorsult.

A művészettörténeti és restaurátori szempontú előadás Lajta Béla nyolc Kozma utcai fali síremléke közül a szerkezet és anyaghasználat tekintetében leginkább kísérletező, ebből a sokszínű együttesből is kiemelkedő két alkotásra koncentrál: a vasbeton szerkezetű, kívül Zsolnay-pirogránittal burkolt, belül mozaikdíszes Schmidl- és Gries-mauzóleumra. Bár a temetőnek ezek az egyedüli műemléki védettséget élvező építményei, megőrzésük és restaurálásuk tervezése épp a komplex szerkezetből, a változatos anyaghasználatból adódóan rendkívül összetett.  A Schmidl-síremlék bő két évtizeddel ezelőtt ugyan szakszerűen restaurálásra is került; ma azonban úgy tűnik, pusztulásuk nehezen visszafordítható, megóvásuk érdekében mielőbbi beavatkozásokra lenne szükség.

Kreditpont: IGEN

Könyvbemutató: Paul Lendvai: Ausztria álarc nélkül – kritikus látlelet a korszakhatáron

könyvbemutató

2023. június 9. péntek 17:00

Könyvbemutató: Paul Lendvai: Ausztria álarc nélkül – kritikus látlelet a korszakhatáron

Az íróval Gergely Márton beszélget.

Paul Lendvai, a politikai újságírás doyenje új könyvében Ausztria II. világháború utáni történetét
vázolja fel, a politikai élet meghatározó alakjainak kritikus elemzésén keresztül.
„Ebben a könyvben a politikai pártok és a meghatározó politikusok kritikus mérlegét vontam meg,
nemcsak az életrajzok és a szakirodalom felhasználásával, hanem saját tapasztalataim és korábbi,
illetve jelenleg is aktív politikusokkal folytatott háttérbeszélgetéseim alapján.“
„Nem azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy »Mi jön most?«, hanem tanulságokat igyekszem levonni
a múltból, hogy rámutassak: mi az, amit el kell kerülnünk, és mi az, amit meg kell tennünk. Ebben
az értelemben könyvem figyelmeztetésnek is tekinthető.“

Regisztrálni a  koch.andrea@lira.hu  e-mail-címen lehet június 7-én 17 óráig.
A kötet 20%-os kedvezménnyel a helyszínen megvásárolható.

„A könyv, amely számos beszélgetésen alapszik, egyszerre személyes hangú beszámoló és
történelmi elemzés… Lendvai kíméletlen őszinteséggel beszél az osztrák politika szereplőiről.”
(Neue Zürcher Zeitung)

Növényvakság – növénylátás 5. / Növényi ébredés

tudomány - növények

2023. június 10. szombat 16:00

Növényvakság – növénylátás 5.
„Növényi ébredés” – forradalom a növénykutatásban és növényi etikában

Moderátor: Kovács Orsolya Budavár főkertésze

Fáj-e a fűnek, ha lenyírjuk? Mit érez a krumpli, amikor elevenen bedobjuk a forró olajba? Tényleg figyelmeztetik egymást az akáciák, ha jönnek a zsiráfok legelni őket? És hogyan érzékelik a fényt a növények szemek nélkül? Honnan tudja a megpucolt hagyma a hűtő mélyén, hogy itt a tavasz, és kezd el kihajtani? Valóban érzékelnek hangokat egyes növények – például a vízcsobogásét, és kezdenek arrafelé nőni? És vajon meg tudnánk-e fejteni egy földön kívül intelligencia nyelvét – ha a velünk egy bolygón élő növényekét sem tudjuk?
A növények – a növényi érzékelés, kommunikáció és intelligencia – századunk természettudományos érdeklődésének kitüntetett szereplőivé váltak. A legújabb élettani kísérletek tanúsága szerint a növények képesek tanulni, emlékezni, egy probléma megoldása érdekében (akár más fajokkal is) kommunikálni és együttműködni, valamint az ember öt érzékszervével felfogható benyomásokon messze túlmenő mértékben képesek a környezeti hatások befogadására és elemzésére. Stefano Mancuso, a forradalmár itáliai növényélettan-professzor szerint a növények „látnak”, „szagolnak”, „tapintanak”, „ízlelnek” és „hallanak” is, továbbá érzékelik a légköri CO2-koncentrációját, a gravitációt, az elektromágneses mezőket, a föld nedvességtartalmát, a talajban a víz áramlását, „mérik” a szükséges ásványi anyagok koncentrációját és valószínűleg még számos egyéb dolgot, amiről ma még sejtelmünk sincs.
Mit jelent számunkra mindez, amikor a növényekről gondolkodunk? Hogyan változtatja meg a növényekhez való hozzáállásunkat a tény, hogy a növények valószínűleg sokkal tudatosabb és mélyebben érző lények annál, mint amit eddig valaha gondoltunk róluk? Elismerhető-e ezek alapján a növények „önértéke”? Megjelenik-e ez a változás, a – Michael Marder növényfilozófus kifejezésével élve „növényi ébredés” – nagy gondolati rendszereinkben, a filozófiában és a vallásban, és ha igen, hogyan?
És végül: milyen a kereszténység növényképe és vajon változik-e a fenti „forradalom” hatására?
A Genezis során Isten a harmadik napon teremti meg a növényeket, majd a hatodik napon az emberpárnak és az állatoknak adja őket eledelül, és kiadja a parancsot: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá.” – Mi történik azonban, ha az élőlények „betöltötték a földet”, és már csak egymás kárára terjeszkedhetnek? Milyen etikára van szükség, ha a növekedés korlátaival szembesülünk? – És hogyan kapcsolódik mindehhez az ökofeminizmus?
Mindez csak néhány ízelítő kérdés abból a hatalmas gondolatkörből, amiről beszélgetni fogunk Szűcs Kingával, az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusával és Parádi Istvánnal, az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai tanszékének adjunktusával.
Az előadás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Könyvbemutató – Tamás Gáspár Miklós Világvége 1. // A túlsó pólus

könyvbemutató

2023. június 22. csütörtök 17:00

Könyvbemutató: Tamás Gáspár Miklós Világvége 1. // A túlsó pólus

A Kijárat Kiadó gondozásában megjelenő „A túlsó pólus” Tamás Gáspár Miklós élete utolsó éveiben keletkezett nagy hatású politikafilozófiai munkáit tartalmazza, többek között az „Öt tanács a hazának” című esszét és a „Beszéd a félelem nélküli beszédről” című előadást. A filozófus a kétezres évektől az „antikapitalista radikalizmus filozófiai politikájával” kísérletezett, élete végén pedig a hegeli „túlsó pólust”, az ember társadalmi önállóságának lehetőségeit fürkészte. A kötet különlegessége, hogy közli a szerző kései írásait a „Bürök” című folyóirat alapítására felhívó emlékezetes körlevelét, valamint utolsó kézírásos munkajegyzeteit.
A „Világvége” első kötete Tamás Gáspár Miklós Kalligram Kiadónál megjelenő életműkiadásának első darabja, és a szerző 2000–2010 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. A jelen krónikájaként olvasható írások a Kádár-korszak és a rendszerváltás örökségét, a 2001. szeptember 11-i terrortámadást és az iraki háborút, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok ígéreteit és botrányos kudarcát, a magyar szocializmus neoliberális fordulatát és a jóléti állam leépítését, a 2008-as gazdasági világválságot és kezelését, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapozását tárgyalják, megmutatva, miként terjed a posztfasizmus a későkapitalizmus páncélozott burkában, de fel-felvillantva a valódi demokrácia és kommunizmus gondolatát is – a távoli horizonton.
További részletek hamarosan.
A bemutatott kötetek, valamint a Kijárat Kiadó régebbi és újabb kiadványai az eseményen kezdvezményes áron megvásárolhatók.

Könyvbemutató – Ungváry Rudolf: Eszmélésem története

könyvbemutató

2023. június 6. kedd 19:00

Könyvbemutató: Ungváry Rudolf: Eszmélésem története

A szerzőt Jankovics Márton kérdezi.

Ungváry Rudolf új kötete – Eszmélésem történte – az elmúlt harminc évben született elbeszélésekből válogat, amelyek a múlt század második felének személyes látleletét nyújtják. A gyermekként megtapasztalt második világháborútól és Budapest ostromától kezdve az egyetemistaként átélt ’56-os forradalmon át a szocializmus mindennapjaiig és a rendszerváltásig kísérhetjük a szerzőt és családját a magyar történelem tragikomikus útvesztőjében. Az írásokból egy felnövekedéstörténet is kibomlik: a környezetét érzékenyen megfigyelő fiú fiatalemberré érik, aki megtanulja, miként győzze le saját félelmeit, és nézzen szembe mások ítéletével, hogy aztán felnőtt férfiként, bár iróniával tekint rá, mégis szenvedélyesen kutassa a világot.
Ungváry a szemtanú hitelességével, a történész kíméletlenségével, a szépíró szabadságával mesél a már nem is olyan közeli múlt eseményeiről, felmutatva, hogyan fonódik össze szétválaszthatatlanul az egyén sorsa a közösségével.
A helyszínen a kötet megvásárolható lesz, a beszélgetés után a szerző dedikál.