2024. október 10. csütörtök 18:30
Lélektükrözés – Gáspár Gyula festményei
2024. október 10-től 22-ig Janáky István terem
A kiállítást Hadik András művészettörténész nyitja meg.

Támogató az NKA és a MISZLA ART
Fevents leírás
2024. október 10. csütörtök 18:30
A kiállítást Hadik András művészettörténész nyitja meg.

Támogató az NKA és a MISZLA ART
2024. október 5. szombat 15:00

If you haven’t been to therapy/don’t believe in it, let us change your mind.


2024. szeptember 18. szerda 18:00
Padányi Orsi tipográfus és Lázár Veró építész.


2024. október 9. szerda 18:00
2024. október 2-tól 13-ig Vargha Mihály terem

“A következő 50 év” kiállítássorozat keretében olyan építészeti praxisokat mutatnak be, amelyek az összeomló klíma, az átalakuló társadalom és a fogyatkozó nyersanyag korában, tehát a következő 50 évben, a szakmagyakorlás kihívásaira mutatnak rá. Mindez szerintünk a hétköznapokban is tetten érhető: ami elromlik, azt kidobják, nem javítják meg, újat vesznek/építenek. Az anyagok és az erőforrások pazarlása ugyanakkor fenntarthatatlan. Mi lenne, ha nem romlana el (nem lennének tervhibák)?
Irodánk egyik fő profilja az épületszerkezeti szakértés, amely során rengeteg sérült, tönkrement épülettel találkozunk. Az épületekhez kapcsolódó bontások jelentős része nem abból adódik, hogy a vele szemben támasztott műszaki vagy használati igények megváltoznak vagy a házat alkotó szerkezetek elérik az éllettartamuk végét, hanem egyszerűen a ház valamelyik szerkezete idő előtt tönkre megy és nem javítható gazdaságosan. A hibák jelentős része tervhiba, ahol a tervező olyan megoldást választott, amelyet nem lehet megjavítani vagy karbantartani.
Az esetek jelentős részében a tönkremenetel oka azonban nem azonosítható egyértelműen, a következményei az épület egy másik pontján sokszor jóval később jelennek meg. Mire ez megtörténik, általában a javításhoz a ház szerkezeteinek jelentős részét bontani kell. A kiállítás valós példákon keresztül mutat be manapság gyakran előforduló tervhibákat, mellérendelve azokat a jó megoldásokat, amelyekkel ezek a hibák elkerülhetők (lettek volna).
*
Az “A következő 50 év” a Budapesti Építész Kamara egyéves kiállítássorozata a FUGA – Budapesti Építészeti Központban. A sorozat 2024. február 14-én indul és december 22-én ér véget, kurátora: GUBAHÁMORI. Az egy év alatt kétheti váltásban húsz építészeti praxis mutatkozik be.
Kurátori koncepció:
Épületeink nagy részét 50 évre méretezzük. Ha ma elkezdünk tervezni egy épületet, városrészt vagy infrastruktúrát, felmerül a kérdés, hogy a szerkezet vajon ellenáll-e a talán még nem is érzékelhető természeti és társadalmi kihívásoknak. 2074-re lehet-e még mindig ugyanazzal az eszközkészlettel dolgozni, mint amivel 1974-ben tették kollégáink?
“A következő 50 év” kiállítássorozat keretében olyan építészeti praxisokat mutatunk be, amelyek foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az összeomló klíma, átalakuló társadalom és a fogyatkozó nyersanyag korában, tehát a következő 50 évben, hogyan alakul a szakmagyakorlás, milyen építészeti vagy urbanisztikai válaszok születnek.
Az harmadik negyedév kiállítói:
13 – szuburbia 2040
HÚSZNEGYVEN Egyesület és RE:BILD
szeptember 4. – szeptember 15.
midissage: szeptember 10. 18:00 FUGA
14 – Közhelyek
Mokembé
szept. 18. – szept. 29.
midissage: szeptember 24. 18:00 FUGA
15 – Beázás a FUGA-ban – fókuszban a javíthatóság
Optimum Detail
október 02. – október 13.
midissage: október 09. 18:00 FUGA
16 – Szalmabála házak
Magyar Szalmaépítők Egyesülete
október 16. – október 27.
midissage: október 24. 18:00 FUGA
A kiállítás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

www.nka.hu
Link: https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/archivum/palyazati-felhivasok/muveszeti-fotematikaju-allando-kollegiumok-palyazati-felhivasok/az-epitomuveszet-kollegiuma-nyilt-palyazati-felhivasa/
2024. október 2. szerda
2024. október 2-tól 13-ig Vargha Mihály terem

“A következő 50 év” kiállítássorozat keretében olyan építészeti praxisokat mutatnak be, amelyek az összeomló klíma, az átalakuló társadalom és a fogyatkozó nyersanyag korában, tehát a következő 50 évben, a szakmagyakorlás kihívásaira mutatnak rá. Mindez szerintünk a hétköznapokban is tetten érhető: ami elromlik, azt kidobják, nem javítják meg, újat vesznek/építenek. Az anyagok és az erőforrások pazarlása ugyanakkor fenntarthatatlan. Mi lenne, ha nem romlana el (nem lennének tervhibák)?
Irodánk egyik fő profilja az épületszerkezeti szakértés, amely során rengeteg sérült, tönkrement épülettel találkozunk. Az épületekhez kapcsolódó bontások jelentős része nem abból adódik, hogy a vele szemben támasztott műszaki vagy használati igények megváltoznak vagy a házat alkotó szerkezetek elérik az éllettartamuk végét, hanem egyszerűen a ház valamelyik szerkezete idő előtt tönkre megy és nem javítható gazdaságosan. A hibák jelentős része tervhiba, ahol a tervező olyan megoldást választott, amelyet nem lehet megjavítani vagy karbantartani.
Az esetek jelentős részében a tönkremenetel oka azonban nem azonosítható egyértelműen, a következményei az épület egy másik pontján sokszor jóval később jelennek meg. Mire ez megtörténik, általában a javításhoz a ház szerkezeteinek jelentős részét bontani kell. A kiállítás valós példákon keresztül mutat be manapság gyakran előforduló tervhibákat, mellérendelve azokat a jó megoldásokat, amelyekkel ezek a hibák elkerülhetők (lettek volna).
*
Az “A következő 50 év” a Budapesti Építész Kamara egyéves kiállítássorozata a FUGA – Budapesti Építészeti Központban. A sorozat 2024. február 14-én indul és december 22-én ér véget, kurátora: GUBAHÁMORI. Az egy év alatt kétheti váltásban húsz építészeti praxis mutatkozik be.
Kurátori koncepció:
Épületeink nagy részét 50 évre méretezzük. Ha ma elkezdünk tervezni egy épületet, városrészt vagy infrastruktúrát, felmerül a kérdés, hogy a szerkezet vajon ellenáll-e a talán még nem is érzékelhető természeti és társadalmi kihívásoknak. 2074-re lehet-e még mindig ugyanazzal az eszközkészlettel dolgozni, mint amivel 1974-ben tették kollégáink?
“A következő 50 év” kiállítássorozat keretében olyan építészeti praxisokat mutatunk be, amelyek foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az összeomló klíma, átalakuló társadalom és a fogyatkozó nyersanyag korában, tehát a következő 50 évben, hogyan alakul a szakmagyakorlás, milyen építészeti vagy urbanisztikai válaszok születnek.
Az harmadik negyedév kiállítói:
13 – szuburbia 2040
HÚSZNEGYVEN Egyesület és RE:BILD
szeptember 4. – szeptember 15.
midissage: szeptember 10. 18:00 FUGA
14 – Közhelyek
Mokembé
szept. 18. – szept. 29.
midissage: szeptember 24. 18:00 FUGA
15 – Beázás a FUGA-ban – fókuszban a javíthatóság
Optimum Detail
október 02. – október 13.
midissage: október 09. 18:00 FUGA
16 – Szalmabála házak
Magyar Szalmaépítők Egyesülete
október 16. – október 27.
midissage: október 24. 18:00 FUGA
A kiállítás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

www.nka.hu
Link: https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/archivum/palyazati-felhivasok/muveszeti-fotematikaju-allando-kollegiumok-palyazati-felhivasok/az-epitomuveszet-kollegiuma-nyilt-palyazati-felhivasa/
2024. október 27., vasárnap 18:00

Műsor:
JENEY Zoltán: Hérakleitosz H-ban (mottó)
SZÉCSI Lőrinc: Henosis szóló hegedűre
JENEY Zoltán: Hérakleitosz újabb vízjele
JENEY Zoltán: Hérakleitosz állapothatározása
SZÉCSI Lőrinc: Töredék
SZÉCSI Lőrinc: Pneuma *
JENEY Zoltán: Hérakleitoszi könnycsepp
SZÉCSI Lőrinc: Henosis fuvolára és zongorára *
JENEY Zoltán: „melyik fele is sose ugyanaz?”
SZÉCSI Lőrinc: Henosis vonósnégyesre és zongorára *
JENEY Zoltán: Hérakleitoszi víztükör
*ősbemutató
Előadják:
SZ. TÓTH Ágnes – fuvola
ANDOR Krisztián, KÉRGES Barnabás – zongora
KLENYÁN Csaba – klarinét
SONUS CORDIS:
KRULIK Eszter – hegedű
LACHEGYI Róza – hegedű
SZŰCS Boglárka – brácsa
MATUSKA Flóra – cselló
Házigazda: EGRESSY G. Tamás
„A Hérakleitosz-sorozat 1980-tól fogva kísérte Jeney Zoltán alkotói útját. A Tandori Dezső verse által ihletett mottót később számtalan kiegészítés, újra- és átértelemzés követte, melyek mind újabb és újabb színekkel gazdagították ezt a kis zenei mikrokozmoszt. A szűk 40 évet átfogó ciklus a folytonos önreflexió által paradox módon egyszerre mindig-ugyan-az és mindig-más, változó és változatlan. Az idő örökké egyhelybe fagyott, és mégis folyton tovairamodó. Hérakleitosz filozófiája dereng itt fel a hangok mögött, aki homályos aforizmáiban épp a valóság e paradox kettős természetét fogalmazta meg: „Mert nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni”, mégis „a logosztól hallván, bölcs dolog elismerni, hogy minden egy.” A folyton változó világ mögött tehát végig titkon meghúzódik a logosz, mely mindent összefog és kormányoz, csakúgy, mint a mottó Jeney Hérakleitosz-sorozatában.
A Henosis-sorozat (Ἕνωσις) hasonló igényből született: olyan alapot találni, melyből, mint magból a variációk számtalan formája bontakoztatható ki. A kvintekre és pszeudo-antik skálákra épülő rendszer valójában csak a keretet adja meg, melyekben a hangok – és maga a szerző – szabadon mozoghatnak, hiszen tudjuk, a valódi szabadság csak a keretek felismeréséből és megértéséből születik.” (Szécsi Lőrinc)


2024. október 8. kedd 18:00
Az est moderátora Csanády Pál építész, az Artifex Kiadó Kft. ügyvezetője, a Metszet folyóirat főszerkesztője.

Október 8. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 11.
Skardelli György – Budapest – Ludovika Aréna
Esztány Győző – Csíkmindszent, Románia – Faluház
Szabó Levente – Budapest – Régi Budai Városháza
rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán
A vetítés után Csanády Pál építész, a Metszet folyóirat főszerkesztője beszélget az építészekkel.
Skardelli György

Esztány Győző

Szabó Levente

Október 22. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 12.
Major György – Budapest, Rákoskert – Szent XXIII. János kápolna
Jánosi János – Budapest – Lovag utcai 72 lakásos társasház
Mányi István – Budapest – Szépművészeti Múzeum rekonstrukció
rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán
November 5. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 13.
Magyar Géza – Salgótarján – Városközpont Fóruma
Kuli László – Budajenő – Általános Iskola tornaterme és öltözőépülete
†Marosi Miklós – Budatest XIII. kerület – Klapka Központ Dombház
rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán
November 19. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 14.
Lenzsér Péter – Budatest XII. kerület – Hegyvidéki Kulturális Szalon
Kravár Ágnes – Budapest, Csillaghegy – Makovecz Imre Bölcsőde
Györffy Zoltán – Debrecen-Józsa – Szent György római katolikus templom
rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán
December 3. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 15.
Turi Attila – Budakeszi – 16 tantermes Általános Iskola
†Makovecz Imre, Csernyus Lőrinc – Budatest XII. kerület – Makovecz Imre saját háza
Tima Zoltán – Budatest XIII. kerület – White House
endező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán
December 17. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 16.
Vesmás Péter – Hódmezővásárhely – Tornyai János Múzeum rekonstrukció
Ferencz István – Miskolc – Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Templom
Fernezelyi Gergely– Budatest XII. kerület – Melinda úti családi ház
rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán
Az esemény az NKA támogatásával valósult meg.
www.nka.hu

Link: https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/archivum/palyazati-felhivasok/muveszeti-fotematikaju-allando-kollegiumok-palyazati-felhivasok/az-epitomuveszet-kollegiuma-nyilt-palyazati-felhivasa-2/
2024. október 13., vasárnap 18:00

PELLET Sebestyén – zongora / piano
Műsor:
Franz SCHUBERT – LISZT Ferenc: Der Müller und der Bach / A Molnár és a Patak
Franz SCHUBERT: c-moll Szonáta, D. 958
Franz SCHUBERT – LISZT Ferenc: Auf dem Wasser zu singen / Ének a vizek felett
LISZT Ferenc: Dante-Szonáta
„A koncert alappilléreit a 19. század két nagy szonátája adja: Schubert és Liszt művei kb. 10 év különbséggel láttak napvilágot, mégis két nagyon különböző világot képviselnek. Schubert c-moll szonátája (amely a halála előtti utolsó hónapokban íródott) legfőbb jellemzői a beethoveni hatás és a dalszerűség, illetve az utolsó, 4. tétel vágtázó, az Erlkönig világát idéző haláltánca. Liszt kompozíciója ezzel szemben olyan, mint egy zongorára írt szimfonikus költemény. A ‘szonátát’ (amelynek alcíme Fantasia quasi sonata) Dante Isteni színjátéka ihlette. A programzene-szerű mű a mennyország és pokol ellentétes világait jeleníti meg, középpontba az isteni megváltást helyezve.
A két szerzőt összekötve Schubert két dalának Liszt-átiratai is felcsendülnek, a ‘Der Müller und der Bach’ a koncert nyitódarabjaként, az ‘Auf dem Wasser zu singen’ pedig a két szonáta közti átvezetésként. Remélem, hogy a koncert közelebb hozza majd e két zeneszerző világát a jelenlévőkhöz.” (Pellet Sebestyén)
A koncert a Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíj keretében, a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával valósul meg.
2024. október 10. csütörtök 18:00
2024. október 10-től november 3-ig Vargha Mihály terem
A kötetet és az ahhoz kapcsolódó kiállítást Klein Rudolf építészettörténész, fotográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora mutatja be.

A kiállítás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

2024. szeptember 18. szerda 18:00
A kiállítást Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas festőművész nyitja meg.
A megnyitón a Lázár pincészet borait szolgáljuk fel.

„A disztópia (vagy más néven negatív utópia, ellenutópia, esetleg antiutópia) olyan elképzelt jövőkép, amelyben a világ a jelenleginél rosszabb társadalmi, politikai rendszerben működik. Általában a jelen világban előforduló valós problémákat mutatja be szatirikus módon, vagy a jelen tendenciáinak jövőbeli veszélyeire figyelmeztet.”
Celestis: az égben lévő, dicső, Isteni, mennyei, páratlan, égi.
Vajon lehet e a pusztulásról, pusztításról képben úgy beszélni, hogy az ne csupán riasztó helyzetjelentés, de esetleg dicső, Isteni gondolat is legyen? Vajon engedi-e a szellem (a mi belső, bennünk lakozó), hogy képbe formáljuk az elképzelhetetlent? Vajon a festészet nyelve ad-e vigaszt a kimondott, a szóban elmondható keserűségre?
E képekkel (képsorozatokkal) az volt a célom, hogy egyszerre váljon a festmény emelkedetté és egyben nagyon is földivé. „Emberi, túlságosan emberi” – mondta Nietzsche. Én a képeimmel az ember és az embertelen közötti túlságosan mennyeit is megpróbáltam ábrázolni.
Omlás, Disztópia mundi, Pokoli táj – ezek a képcímek arra utalnak, hogy nincs remény (No future, no future énekelte a Death Kennedy punk együttes). Én meg azt gondolom, dehogyis nincs remény, de látnunk kell, miből kell felemelkednünk. Mérgező tavak, pusztuló gyárépületek mellett halad az utunk, de tovább haladunk. Nem a jövőtlen jövőbe, de a jövő disztópikus tudatával. Ezzel élünk már több tízezer éve. S itt vagyunk.”
Sinkó István
