Gear

Helyzetkép – a SZIMA Építőművészeti Osztályának kiállítása

építészet

2024. szeptember 12. csütörtök 18:00 megnyitó

Helyzetkép – a SZIMA Építőművészeti Osztályának kiállítása száz építész részvételével

2024. szeptember 12-től szeptember 29-ig Breuer Marcell terem

Köszöntőt mondanak:
Kollár László Péter egyetemi tanár, műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
Ferencz Győző költő, irodalomtörténész a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke
Vincze László építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának elnöke
Somogyi Krisztina építészetkritikus, a kiállítás kurátora

A kiállítást megnyitja: Visky András író, dramaturg, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Mozgókép– és Színházművészeti Osztályának rendes tagja

A kiállítás fontos hívószavakon keresztül teremt fogalmi közeget; a világ és benne az épített környezet fenntarthatóságának, itt és most megtapasztalható jellegének, élhetőségének, időbeli folytonosságának és szerethetőségének témáit értelmezi a résztvevők által beküldött példákon és gondolatokon keresztül.

Kurátori gondolatok
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának rendes és tiszteleti tagjai olyan kiállításra invitálták 2024 júniusában az építészettel professzionálisan foglalkozók tág körét, amely a jelenkor társadalmi és kulturális jelenségeivel foglalkozik, azokat hozza értelmező viszonyba az építészettel. A kiállítás fontos hívószavakon keresztül teremt fogalmi közeget, ami az emberi környezet minőségével, fenntarthatóságával és élhetőségével tart szoros kapcsolatot. A kiállításra 100 alkotó 220 munkája került beválogatásra. A munkákat kétféle módon láttatjuk azok személyekhez köthetően és tematikus metszetben jelennek meg a FUGA Építészeti Központ nagytermében.

Öt témát kínáltunk fel értelmezésre. Az öt témakör, öt szó, öt viszonyt vetít az alkotók és a látogatók elé. Az Egyensúly fogalom alatt az ökológiai problémák értelmezése kerül elő. A szociális nehézségekre, speciális szükségletekre és használatokra való reagálás a Méltóság fogalmán keresztül szólít meg. A Karakter kérdése a mesterséges intelligencia és a globális kultúra időszakában az itt és most helyzettel, a megélhető valósággal és a jelleggel foglalkozik. Az építészeti időbelisége, az épített környezetben a kulturális folytonosság lehetősége a közelmúlt örökségével való konfliktusos helyzet okán aktuális kérdés. A Szépség, mint a használók által is szerethető, elfogadható, ugyanakkor kortárs építészeti értéket képviselő minőség nem csak esztétikai kérdés, hanem az általános jóllét, az identitás és fenntarthatóság szempontjából is izgalmas a jelenkorban.

A kiállítást létrehozó kurátorok és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának a szándéka, hogy az építészet praktikus kérdései mellett a társadalmi hasznosság absztraktabb szempontjairól is aktív párbeszédet folytassanak az építészek szakmán belül és kívül, és hogy a kiállítással és a kapcsolódó eseményekkel is erősítsék azokat a közösségeket, amik nyitottak az épített környezet minőségéről tág összefüggésekben gondolkodni.

Mészöly Miklós 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia II. közgyűlésén elhangzott gondolatait idézve: „A hasznos akadémiák – szerte a világon – sosem egy exkluzív–elitokratikus társulás és működés öncélúságától hajtva születnek meg, hanem felismerve a tudományok és művészetek hathatósabb fejlődésének és rangjuk megőrzésének biztosítékát egy olyan szerveződési formában, mely messzemenően nem érintheti az egyéni alkotói szabadságot; továbbá mindenkor távol tartja magát az éppen regnáló állami hatalomtól és általában a politika múlandóan időszerűsített szempontjaitól. Vagyis a hathatós függetlenség élteti őket.”

A kiállításhoz számos esemény kapcsolódik:
Székfoglaló előadások:
A kiállítás ideje alatt három Székfoglaló előadásnak ad teret a kiállítás.
A kiállítás első hetében egy építész alkotópáros előadását hallgathatjuk meg:
2024. 09.18. 18:00 Pazár Béla Ybl Miklós-díjas építész és Magyari Éva Ybl Miklós-díjas építész: Székfoglaló.

A kiállítás második hetében két Pécsről érkező építész tartja meg Székfoglaló előadását.
2024. 09. 25. 18:00 Pelényi Margit Ybl Miklós-díjas építész: Peremhelyzet.
2024. 09. 26. 18:00 Getto Tamás Ybl Miklós-díjas építész: Tanítás és Praxis.

  1. 09. 20. délután 15:00– 19:00 között pedig a Helyzetkép kiállításhoz kapcsolódó tematikus konferencia lesz a FUGA kiállítóterében.

Finiszázs: kerekasztal-beszélgetés 2024. 09. 27. 17:00

A kiállításra a következő száz alkotó, alkotói közösség adott be munkát:
AETER, Alföldi György, Archikon Architects, Báger András, Balázs Mihály, Baló Dániel László, Balogh Csaba / Konkrét Stúdió, Baróthy Anna / S39 Hybrid Design, Barta Fruzsina, Bedecs-Varga Éva, Beke András, Bodonyi Zoltán, Bordás Mónika, Borsos Melinda, Csanádi-Szikszay Györgyi, Cseh András, Csépke Tamás, Csomay Zsófia, Demeter Nóra, Dimitrijevic Tijana, dmb építész műterem, Dormán Miklós, Erő Zoltán, Fábián Gábor, Fejérdy Péter, Földes László, Frikker Zsolt, Fülöp Krisztina, Galina Zoltán, Getto Tamás, Golda János, Gyürki-Kiss Pál, Herczeg Tamás, Horváth-Farkas Zsófia, Ilyés Zsuzsa, Janesch Péter, Kalmár László, Karácsony Tamás, Kemes Balázs, Koszorú Lajos Zoltán, Kovács Csaba, Kovács Miklós, Kovács Péter, Kovács Zoltán / kollektív műterem, Kőhalmy Nóra, Köllő Miklós, Kőszeghy Flóra, Krauth Veronika, Krizsán András, Kronavetter Péter, LAB5 architects, Lázár Antal, Lázár Csaba, Magyar Péter, Mátrai Péter, Minusplus, Nagy Iván, NOVU, Oroszlány Miklós, Paradigma Ariadné, Partizan Architecture, Paskó Norbert János, Patonai Dénes, Pelényi Margit, Perényi Tamás, Péterffy Miklós, Pethő László, Pokol Júlia, Qvarta, Répás Ferenc, Rigó Bálint, Ritter Dániel, Roth János, Sajtos Gábor, Salacz Ádám, Schrammel Zoltán, Schreck Ákos, Skardelli György, Sugár Péter, Sylvester Ádám, Szabó Anna Júlianna, Szabó Levente, Szécsi Zoltán, Szederkényi Lukács, Szentirmai Tamás, Szilágyi Klára, Sztranyák Gergely, Tatai Mária, Tatár-Gönczi Orsolya, Terbe Rita, Tolnai Zsolt, Török Bence, Turi Attila, U. Nagy Gábor, Valkai Csaba, Vannay Miklós Ágoston, Varga Piroska, Vasáros Zsolt, Vincze László, Zombor Gábor

A kiállítók névsora ennél természetesen tágasabb, hiszen a legtöbb felvetés konkrét épülethez kapcsolódik, amelyben alkotótársak széles tábora vett részt közreműködőként.

A felvetés jól láthatóan megmozgatta az építészek közösségét, látszik, hogy fontos kérdésekről érdemes párbeszédet indítani.

A kiállítás létrehozói:
kurátor: Somogyi Krisztina PhD, építészetkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató
építész és társ kurátor: Biri Balázs építész
grafikusművész, tipográfus: Tóth Lili
szakmai tanácsadók: Szabó Levente DLA és Vincze László DLA
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztály

Emlékeztetőül: 2024 júniusában a következő öt témát írtuk ki:

EGYENSÚLY – Az ökológiai problémák értelmezése kapcsán az egyensúly keresése az épített és természeti környezet, egyén és közösség, építési szándék és szükség között, illetve a tartaléknak, az anyagok szűkösségének és a hulladéknak a kérdésköre.
KARAKTER – A Mesterséges Intelligencia, digitális világ és a globális kultúra korszakában a személyes jelenlét, a helybenlét, lokális karakter, jelentés, személyes kézjegy, egyediség, kreativitás, a „csinálás”, a kézművesség és az identitás kérdésköre.
MÉLTÓSÁG – A gazdasági értelemben is polarizált világban a szociális érzékenység témája, ennek kapcsán a minimális tér, az otthonosság, a speciális használatoknak való megfelelés, az időskor, a gyorsan változó élethelyzetek, a megosztás kultúrája, a globális népességnövekedéséhez kapcsolva a szűkülő territórium nehézsége, az ideiglenesség és a konfliktusok építészeti vetülete.
KORSZERŰSÉG – Az építészet időbeli dimenziója, amely az egyre gyorsabban változó környezetben felveti az adaptálódás, a reziliencia, a folytonosság, a patina vagy avulás kérdéseit, tematizálja a múlthoz – különösen a közelmúlthoz, a műemlékekhez és a védendő örökségi érték meghatározásához való viszonyunkat –, és a jövőképről vagy annak hiányáról szóló kérdéseket, végül az építész szerepének átalakulását.
SZÉPSÉG  A sokféle nagyon különböző egyedi szükséglet, szándék, értékítélet, tetszés, lehetőség és hatás, illetve a média által hajszolt tartalomfogyasztás mellett a harmónia, rendezettség, strukturáltság, jelentésteliség és egyfajta időtlen szépség kérdésköre, különös tekintettel az olyan építészeti beavatkozásokra, amelyek képesek áthidalni az építészek és a használók értékpreferenciája közötti különbözőséget.

 A diskurzus társadalmi térbe való kitágításához elengedhetetlen fontosságú a média támogatása. Kérjük, hogy érdeklődésedet jelezd a szima.fuga@fmail.com email címen, vagy jelentkezz a kurátornál a krisztina.somogyi@plusminus.hu címen. Segítsd az építészet és ökológia, építészet és használók, építészet és örökség, építészet és digitális világ, illetve az építészeti szépség kérdéskörében beszélgetést indítani azzal, hogy olvasóközönségedet tájékoztatod a HELYZETKÉP eseményről.

Támogatók:
Magyar Tudományos Akadémia
FUGA Budapesti Építészeti Központ
Hetedik Műterem Kft.
Xella Magyarország Kft.
a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának tagjai

Vincze László építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának elnöke
Somogyi Krisztina építészetkritikus, a kiállítás kurátora

Kreditpont: IGEN

Magyar Arte Sacra – művészettörténeti előadás

építészet

2024. szeptember 20. péntek 18:00

Magyar Arte Sacra – A megújuló magyar egyházművészet és építészet a nemzeti kultúrreprezentáció szolgálatában a két világháború között

Előadók:
Hajós-Baku Eszter PhD művészettörténész és Juhász Bálint kurátor–gyűjteménykezelő.

Magyarországon az 1930-as években jelentkező modern művészeti tendenciák különös nehézségekbe ütköztek az egyházművészetek terén. A korabeli sajtó is írta, hogy ne legyen a templom épülete elvont és ki nem próbált művészeti problémák kísérleti állomása. Az új egyházművészet és a modern templomépítészet kialakításában és terjesztésében az olyan propagandaeszközök is segítettek, mint a hazai és nemzetközi egyházművészeti kiállítások. Míg a hazai seregszemle kezdetben a historizmusban gyökerező, mereven konzervatív irányokat vonultatta fel, addig 1926-ban az Országos Katolikus Szövetségnek a Nemzeti Szalonban rendezett Egyházművészeti kiállítása katalógusában Szmrecsányi Miklós már a történeti stílusok másolása ellen s részben a modern törekvések mellett tette le a voksát, s ez az igény látszik megvalósulni az 1941-es országos egyházművészeti kiállítás anyagában. A változás, amelynek következtében az 1930-as évek második felétől a modern egyházművészet támogatottsága látványosan megnőtt, több irányból vizsgálandó. Az első az új egyházművészet megteremtésének igénye és erre válaszul a Római iskola intézményrendszerének megalapítása, valamint a római iskolás művészek propagálása volt úgy hazai, mint nemzetközi színtéren. A római iskolások nemzetközi kiállításokon elért sikerei legitimálták e művészek szerepét és alkalmasságukat hazai területeken is. A változás második eleme, hogy a nemzetközi kiállításokon és egyházművészeti eseményeken való, sokszor eredményes részvétel népszerűsítette a korszerű magyar egyházművészetet itthon és egyben kiváló eszköze volt a nemzeti reprezentációnak külföldön. Ebből a nézőpontból a római (1925, 1934), a nürnbergi (1931), a padovai (1931/1932) és a párizsi (1938) Arte Sacra szemléje különös helyet foglal el a kiállítások között. Ha egyházművészeti kiállításokról esik szó leginkább a képző- és iparművészet szerepel kiemelt helyen, s kevéssé esik szó az építészeti kontextusról, a kiállított alkotásokról, a kiállítási belsőépítészetről vagy magukról az építészekről. Előadásunkban egyrészt e kiállítások magyar szekcióját, építészeti arculatát, koncepcióját építészettörténeti, egyházművészet-történeti, művészettörténeti megközelítésből vizsgáljuk a képzőművészeti alkotások elemzésével együtt. Másrészt különös figyelmet szentelünk ezen események mint a nemzeti reprezentáció kiemelkedő pontjaként való értelmezésének is, ami új nézőponttal gazdagítja a korszakról való tudásunkat.
Az előadók rövid életrajza:
Hajós-Baku Eszter PhD művészettörténész, BME Építészmérnöki Kar, bakueszter@gmail.com
Művészettörténész, műemléki szaktanácsadó. 2009-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán művészettörténészként. 2010-2013 között a BME Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Doktori kutatásait az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken végezte. 2014-től Műemlékvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzés hallgatója volt. Doktori fokozatát 2018-ban kapta meg. Főbb kutatási területe a két világháború közötti magyar építészet, különös tekintettel a szakrális emlékekre. 2013-ban részt vett a Szépművészeti Múzeum történeti gipsz szobormásolati gyűjteményének felmérésében harmadmagával. Ezt követően kezdték el felmérni és kutatni a BME gipsz szobrászattörténeti másolatgyűjteményét Szűts Beáta művészettörténésszel. Számos építészeti és művészettörténeti tanulmány szerzője. A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének ösztöndíjasa. Hároméves kutatói ösztöndíjának témája a „Két világháború közötti római katolikus templomépítészet Magyarországon – négy egyházmegye épületállományának felmérése”.
Juhász Bálint művészettörténész, PhD hallgató, Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum, valentino.pastore@gmail.com
Művészettörténész-muzeológus a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban és PhD hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájában. 2017-ben diplomázott le olasz és művészettörténet MA szakon az ELTE-BTK-n. Főbb kutatási területe az olasz és a magyar modern művészet közötti kölcsönhatások kivizsgálása a XX. század első felében, és a XIX-XX. századi itáliai modern művészet.
Az előadás a XVIII. Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódó esemény.
Kreditpont: IGEN

20 éves a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület

építészet

2024. szeptember 6-7-8. péntek-szombat-vasárnap

20 éves a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület (MABE) – háromnapos rendezvény

2024. szeptember 5-től szeptember 29-ig Vargha Mihály terem

2004-ben alakult a MABE azzal a céllal, hogy a szakma elismerését visszaszerezze.

A minisztériumban törölték a szakmánkat, helyére a lakberendezők kerültek a törvénybe az építészek mellé.
Ezért is készítettük el a Belsőépítészek nagy történelemkönyvét (2014) „MAGYAR BELSŐÉPÍTÉSZET 1945-2012”címmel.
A szakmában és a művészetekre nyitott emberek között észrevehetően megnőtt az érdeklődés a belsőépítészet iránt. Egyesületünk tagsága bővült, egyre többen érdeklődtek programjaink iránt! Ezen a hétvégén szeretnénk bemutatni az elmúlt 20 év örömeit, nehézségeit és eredményeit. Mostani célunk a tagság fiatalítása is, ami már megkezdődött az elmúlt évben.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Program:
2024.09.06. Péntek
17:00 – 20:30 megnyitó
2024.09.07. Szombat
9:30 – 10 :00 érkezés
10:00 – 13:00 képes, szöveges beszámoló az elmúlt 20 évről I. a megalakulástól napjainkig; belsőépítészek nagy könyve; állandó programjainkról: négyszögletű kerekasztal MABE szalon; zsennyei konferencia; kiállítások; szakmai kirándulások; stb…
13:00 – 14:00 ebédszünet
14:00 – 15:00 mesélő terek – Bihary Sarolta építész, belsőépítész és Leichtman Erna kulturális antropológus előadása
15:00 – 17:30 képes, szöveges beszámoló az elmúlt 20 évről II. barátok emlékeinek meghallgatása
házigazda Baliga Kornél
17:30 – 18:25 dokumentumfilm vetítése – TALÁLT KLIMT címmel, Selmeczi György könyve alapján rendezte: Mayer Béla
18:25 – 20:30 szabad beszélgetés. Örömködés
2024.09.08. Vasárnap
10:30 – 11 :00 érkezés
11:00 – 12 :00 a fenntarthatóság nem divat, hanem hagyomány
előadó: Búzás Kálmán fizikus, antropológus, egyetemi oktató.
12:00 – 18:00 vendégek, barátok, családtagok fogadása, beszélgetés
19:00 hangverseny
Kreditpont: IGEN

Növényvakság – növénylátás 14. – INDUL AZ ŐSZI SZEZON!

tudomány - növények

2024. szeptember 7. szombat 16:00

Növényvakság – növénylátás 14. – Mennyibe kerül a talajok pusztulása?

A sorozat szerkesztője: Zsolnai Balázs okleveles kertészmérnök, növényorvos.

Meghívott előadók:
Dr.Dobos Endre – a Magyar Talajtani Társaság elnöke, az ME-MFK egyetemi tanára
Szabó László – a Hold Alapkezelő társalapítója, Tarkarét Biofarm tulajdonosa
Dr.Parádi István – az Experiplant Kft. ügyvezetője, az ELTE TTK adjunktusa
Moderátor: Félegyházi Fruzsina – a Magyar Talajtani Társaság tagja, a Talajtérkép Kft. ügyvezetője

Mennyibe kerül a talajok pusztulása? Körkép a mai magyar mezőgazdaság piaci helyzetéről és a talajok állapotáról.

A beszélgetés témái:
-Milyen jelenleg a hazai talajok állapota?
-Mit kell tudnunk röviden a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről? Hogyan válik a talajok pusztulása költséggé?
-Miért fontos a talajok egészségével is foglalkoznunk? Hogyan térül meg?

Kreditpont: IGEN

Prämodern koncertek: Radnóti Róza zongoraestje

Komolyzene

2024. szeptember 19., csütörtök  18:00


Radnóti Róza – zongora
(Fotó: Rédling Hanna)


Műsor:

Leos Janáček: Ködben I. tétel

Leos Janáček: Benőtt ösvényen I. füzet Frydeki Madonna

W. A. Mozart: d-moll Fantázia K 397

W. A. Mozart: D-dúr Szonáta K 311

Liszt Ferenc: Eglogue

Liszt Ferenc: Sposalizio

Liszt Ferenc: Obermann völgye

 

A művésznő a Magyar Kultúráért Alapítvány Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíj ösztöndíjasa.

 

 

Az Ars Sacra Fesztivál rendezvénye – „Arnulf cibórium”

tudomány

2024. szeptember 21. szombat 18:00

Az Ars Sacra Fesztivál rendezvénye – „Arnulf cibórium”

Kiss József, Kós Károly-díjas okleveles táj- és kertépítész, ny. vezető tervező, műemlékvédelmi
szakértő előadása.

Az ún. Arnulf cibórium a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilika építési történetéhez is fontos adalékkal szolgál. Az elemzésben tárgyalt szakrális tárgyak Szt. Imre herceg 1031-ben tervezett beiktatásának történeti jelentőségét új megvilágításba helyezik, de az eddigi egyháztörténeti tanulmányokkal is egyezően Szent István államalapítási elképzeléseinek újabb bizonyítékait adják.

SZIMA – Építész kávéház: MADI Univerzum – Poliuniverzum

építészet

2024. szeptember 5. csütörtök 18:30

SZIMA – Építész kávéház: MADI Univerzum – Poliuniverzum

Előadók és beszélgetőtársak:
Dárdai Zsuzsa művészetkritikus, a Mobil MADI Múzeum alapító-kurátora,
Galgóczi Gergely ügyvéd, műgyűjtő,
Hoffmann Miklós egyetemi tanár, matematikus, az MTA doktora,
Rosta S. Csaba DLA építész,
Saxon Szász János képzőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) rendes tagja,
A beszélgetés moderátora Csomay Zsófia építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

MADI – dokumentumfilm (előzetes 15 perc, 2024.)
Producer: Kozma Péter.
Kreatív producer, szerkesztő: Iványi-Bitter Brigitta.

Az ez év tavaszán a főváros által fenntartott Deák 17 Galériában látható MADI kiállítás és eseménysorozat szerves folytatásaként megismerkedhetünk a XX. század egyik legkülönlegesebb, és egyedülálló módon ma is aktívan működő geometrikus művészeti irányzatával/mozgalmával és a Magyarországon elhelyezésre váró múzeumi gyűjteménnyel, amelyet az alapítók nem titkolt szándéka szerint Budapest fogadná be.

https://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/madi-univerzum-poliuniverzum

A magyar képzőművészeket, azon belül a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia számos tagját: Bak Imre, Erdély Dániel, Fajó János, Haász István, Harasztÿ István, Hetey Katalin, Viktor Hulík, Kelle Antal, Konok Tamás, Nemes Judit, Maurer Dóra, Saxon Szász János és Sáry László zeneszerzőt érintő aktivitás elsősorban az alapítók (Dárdai-Saxon) közösségi szellemiségének köszönhető, ami nemcsak a gyűjtemény alapítását-gondozását foglalja magában, hanem több száz kiállítás és fesztivál szervezését, folyóirat és galéria működtetését is. Mindezt civil és nonprofit tevékenységből, zsigerből és lelkesedésből művelték az elmúlt 30 évben. Minderről Dárdai Zsuzsa és Saxon Szász János személyes élményeiket osztják meg a közönséggel.
A MADI múzeum elhelyezése körüli igény több különleges építészeti megoldást eredményezett, elsősorban Győrben. Az egyik legjelentősebbet, a MADI múzeum-híd tervét, Rosta S. Csaba építész mutatja be.
Az évek során a MADI művészek alkotásai múzeumokba szerveződtek szerte a világon és párhuzamosan bekerültek a nemzetközi magán-műkereskedelem látókörébe is. A MADI és a műgyűjtés kapcsolatáról, fontosságáról Dr. Galgóczi Gergely műgyűjtő, a geometrikus művészet s benne a MADI szerelmese vall.
A MADI legnagyobb hazai elkötelezettje Saxon Szász János, aki az egyéni alkotómunka mellett folyamatosan közösségi színtéren mozog, „mellékszálként” létrehozta a Poliuniverzum matematikai összefüggésekkel is megáldott játékot. A MADI ihlette innovációs eszközről és annak oktatási jelentőségéről Dr. Hoffmann Miklós, az oktatási projektek szakmai vezetője értekezik. Mindezek után a számos dokumentációs anyag megtekintése mellett játszhatunk is a manipulatív eszközzel.

MADI Univerzum
30 éves a Mobil MADI Múzeum


A MADI mozaikszó jelentése: a Mozgás – a műtárgy részeinek kimozdulását, mozgását és a mozgalom dinamizmusát tükrözi; az Absztrakció – a geometria művészet tárgy nélküli világára utal; a Dimenzió – a kép-objektek térbeli kiterjedését, a környezetükhöz való kapcsolataikat mutatja; míg az Invenció – a találékonyságot, a kreativitást, a játékosságot fejezi ki.
A MADI nemzetközi művészeti mozgalom példa nélküli időszakot ért meg a művészettörténetben. 1946-ban indult Buenos-Airesben, itt folyt le az első korszaka. A második az 50-es évektől Párizsban és Nyugat-Európában zajlott. Míg a harmadik, a kibontakozás ciklusa a 90-es évek elején, a közép-kelet-európai események beindulásával kezdődött és hatással volt az egész világra. Ettől az időszaktól 20 ország 200 művésze felajánlásával, valamint Saxon Szász János és Dárdai Zsuzsa művészházaspár alapító-kurátori tevékenységének köszönhetően létrejött a magyarországi székhelyű Mobil MADI Múzeum: http://mobilemadimuseum.hu

POLIUNIVERZUM
Művészet, matematika és játék az oktatásban
A Poliuniverzum egy geometrikus játék és oktatási módszertan, amely mind szellemiségében, mind formajegyeiben hordozza a MADI művészet alapvetéseit, leginkább a játékosság, az invenció-innováció hatáskörében. Az elmúlt években több Erasmus+ projekt keretében kidolgozásra került a PUSE (Poly-Universe in School Education), a PUNTE (Poly-Universe in Teacher Education), és folyamatban van az EARLY-POLY (Poly-Universe in Pre-school Education) oktatási módszertan. Az eszköz újdonságértéke a polidimenzionális formákban rejlő léptékváltásos szimmetriában és az ehhez rendelt színkombinációs rendszerben van. A játékosság mellett erőssége a matematika, szerepe van a geometriai és a logikai készségek, valamint az algoritmikus gondolkodás fejlesztésében vagy a kombinatorikai problémák vizuális megjelenítésben. Mindezek mellett változatos területeken alkalmazható az oktatásban, mert hihetetlenül egyszerű és mégis komplex: több mint játék, több mint művészet, több mint matematika, mert a Poliuniverzum mindezek együttvéve, szinergiák az oktatásban…

 

MADI UNIVERZUM
Portréfilm Carmelo Arden Quinről


Carmelo Arden Quin képzőművész, költő, teoretikus, a MADI nemzetközi művészeti mozgalom egyik alapítója, 1913-ban született Uruguayban. A portréfilm a XX. század művészettörténeti mozgalmait Carmelo Arden Quin személyén keresztül mutatja be és jut el a mester végkövetkeztetéséig: „Azért kellett létrejönnie a MADI–formának, hogy a festészet felületét, amely évszázadokon át be volt zárva a keretbe, kiszabadítsa onnan”. A filmben Arden Quin beszél latin-amerikai avantgárd mesteréről, Joaquín Torres Garcíáról, aki 1930-ban Párizsban a ”Cercle et Carré” művészeti mozgalom és folyóirat egyik megalapítója volt, Seuphorral, Mondriannal, Arppal…; továbbá arról, hogy a kultúra és a művészet az élet leglényegesebb kérdéseit veti fel és válaszolja meg: „A legerősebb császárságok, a nagy politikusok és hódítók sorra eltűnnek, míg a művészeti alkotások, az emberi értelem virágai örökre megmaradnak.”
Rendező: Dárdai Zsuzsa.
Operatőr: Pohárnok Gergely.
Zene: Sáry László.
Producer: Durst György, Duna Műhely 1999.
35 perc, magyar nyelven spanyol felirattal.

 

Kreditpont: IGEN

Attitüd – Tóth Lea kiállításának finisszázsa

képzőművészet

2024. szeptember 1. vasárnap 17:00

Attitüd – Tóth Lea kiállításának tárlatvezetése

2024. július 25-től szeptember 1-jéig Janáky István terem

A kiállítást bemutatja Kertész Júlia művészeti menedzser.

Orfeusz Projekt 4*4

Komolyzene

2024. szeptember 28.,  szombat  18:00

Orfeusz a világban


Műsor:

VIRÁG Anna Virág: Egy múzsa monológja

TORNYAI Péter: Orpheus’ Lyre*

DARGAY Marcell: Spi(eg)el des Orpheus*

BALOGH Máté: Tanzt die Orange….*

*ősbemutató

 

Az  Orfeusz Projekt  4*4 Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Rákóczy Anna (fuvola), Szűcs Boglárka (brácsa) és Bodrogi Éva (ének)  nevéhez kapcsolódik. 2023- ban  sikerrel mutatták be Virág Anna Virág & Fancsali Kinga nekik komponált darabját, a “Múzsa monológja” címmel. A versben a fiatal költőnő a múzsa fogalmához kapcsolódó ellentmondásokra hívja fel a figyelmet, melyek az antikvitás óta jelen vannak és korunkban gyakran sztereotípiákként jelennek meg. A darab és a közös zenélés élménye arra ösztönözte a zenészeket, hogy e ritka összetételű kvartett szűk repertoárját további darabokkal gazdagítsák. Balogh Máté, Dargay Marcell  és Tornyai Péter számukra írt új kompozíciói  a múzsából ihletet merítő antik költő, Orpheus személyét veszik célba.
Egyik kiinduló pontjuk  Rainer Maria Rilke „Szonettek Orpheuszhoz” című versciklusa. A költő a legendás dalnokot, a költészet elveszett istenét, Orfeuszt ünnepli, és felmutatja azokat a dolgokat (személyeket, helyeket, emberi magatartásformákat, folyamatokat és szellemi teljesítményeket), amelyek még őrzik az orfikus létforma adottságait (mint például egy táncmozdulat, egy szem gyümölcs, egy szökőkút, vagy egy tükör).

 

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

 

Asztromuzsika: SÁRY Bánk

Komolyzene

2024. szeptember 22.,  vasárnap  18:00

Műsor:

— Elektroakusztikus bevezető (az előadók improvizációjával)

Három dal W. S. Verseire (1995)
Szöveg: Weöres Sándor

— Elektroakusztikus átvezetés (az előadók improvizációjával)

Önarckép fuvolára (1999/2024)**

— Elektroakusztikus átvezetés (az előadók improvizációjával)

Tündérsziget (2018/2024)**
Szöveg: Li Tai-Po

— Elektroakusztikus átvezetés (az előadók improvizációjával)

Táncosnő (2004)

———————— SZÜNET ————————

— Bevezető a 4’32” interaktív zeneműhöz

4’32” (2024)*

— Elektroakusztikus átvezetés (az előadók improvizációjával)

Keringő (2020/2024)**

— Elektroakusztikus átvezetés (az előadók improvizációjával)

Tűzhimnusz (2003/2024)**
Szöveg: Radnóti Miklós

*ősbemutató, **új változat

 

Előadják:

SZATHMÁRY Judit – ének, ütőhangszerek

OLÁH Péter – fuvola, ütőhangszerek

SÁRY Bánk – zongora, tangóharmonika, ütőhangszerek

BOLCSÓ Bálint – elektronika

 

„Szerzői estemen szeretnék betekintést nyújtani a zeneszerzői munkámba. Többek között abba, hogy mit is jelent számomra a zeneszerzés, milyen zenei gondolatok foglalkoztattak korábbi műveimben, mik jelennek meg az újabbakban. A zenei gondolataim közötti összefüggést, a koncerten négy csatornán hallható elektroakusztikus hanganyag és a vele együtt megszólaló élő improvizáció is hallhatóvá teheti a közönség számára.” (Sáry Bánk)

 

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.