A Látkép 2021 művészettörténeti fesztivál programja
A beszélgetést vezeti: Perenyei Monika művészettörténész (BTK Művészettörténeti Intézet)
A résztvevők: Czene Márta képzőművész Hámos Gusztáv filmrendező és médiaművész (Berlin) Mátrai Péter építész-zeneszerző Uray-Szépfalvi Ágnes képzőművész
A kép megmozdul című beszélgetés a Látkép 2021 konferencia azonos című szekciójához szorosan kapcsolódik. A két, azonos című programban a tematika közös: képienkről, de leginkább a művészeti szándékkal létrehozott képeinkről kinematográfiai kontextusban, a mediálisan összetett film keretében gondolkodunk. A mozgó és állókép közti mediális határjárások kérdésének színrevitelét itt, azonban a konferenciától eltérőn oldottabb formában, egy vetítéssel egybekötött beszélgetésben tervezzük. Betekintést kapunk a leginkább festészetéről ismert Czene Márta álló- és mozgóképes munkáiba, valamint az ugyancsak inkább festményeiről és rajzairól ismert Uray-Szépfalvy Ágnes animációs munkáinak keletkezéstörténetébe. Megismerkedhetünk a Berlinben élő alkotópáros Hámos Gusztáv és Katja Pratschke médiaművészek fotófilmjeinek inspirációs hátterével, a filmkészítésben és performanszban jártas sokoldalú képzőművész Révész László László alkotófolyamatával, és ízelítőt kapunk Mátrai Péter építész-zeneszerző képi világából, a zenei ritmusra pulzáló, akusztikus képszekvenciáin kívül fotóalapú munkáiból. Ezen a késő délutáni programon az elméleti kérdéseken túl a vizuális gondolkodás nem könnyen verbalizálható berkei felé indulunk, és talán az elbeszélés módok újabb formáinak izgalmas lehetőségei felé haladunk. Meglátjuk. Ráhangolódásként olyan egyszerűnek tűnő kérdéseket érdemes feltenni, hogy egyáltalán: miért mozogjon a kép, és tényleg mozog-e a mozgókép?
Egy jó csapathoz sok minden kell, legfőképp kreatív, elkötelezett, szorgalmas társak, de ugyanilyen fontos egy vezető, egy „mester”, aki szakmailag példakép, emberileg pedig közösségteremtő és megtartó erővel rendelkezik. Az idén 86 éves Finta József mellett mindig volt egy csapat, akikkel együtt dolgozva születtek meg az elmúlt 60 év épülettervei, épületei.26 éve ez a csapat a Finta Stúdió: ez kezdetekben a LAKÓTERV Finta-műtermét jelentette, majd ahogy jöttek a megbízások, egyre bővült és frissült. Ma mintegy 40 építész és segítőinek munkahelye.
Egy kiállítás mindig egyféle összegzés is: mit értünk el, mi ennek a közösségnek az ereje, milyen céljaink vannak? Az elért eredményeket a kiállítás tablói mutatják: a bemutatott anyag főleg az elmúlt 10 évre fókuszál, de a megtervezett épületek nagysága és sokfélesége így is érzékelhető. Hisszük, hogy sikerült megbízóink számára jól használható, ugyanakkor minőségi építészetet képviselő épületeket létrehoznunk. Finta Józseffel együtt hisszük, hogy az építészet egy nagyon komoly játék, minden házunkat egyedi és megismételhetetlen kísérletnek (is) tekintjük, ennek érdekében felhasználva kollégáink sokféle világlátását és naprakész technikáinkat. Bízunk abban, hogy a minket társként választó külföldi építészirodákkal egyenrangú, értéket teremtő partnerként tudtunk és tudunk együtt dolgozni.
Valljuk, hogy fontos az állandóság és a folyamatos megújulás megfelelő aránya. A már nyugdíjas korú, de még energikus, tapasztalt építészekről a frissdiplomásokig ívelő korösszetétel és a vitákkal is állandóan formálódó szellemi közösség stúdiónk egyik ereje és az elmúlt negyedszázad legfőbb eredménye. Ezt az erőt szeretnénk újabb hazai és nemzetközi megbízások szolgálatába állítani. Ez a kiállítás jó alkalom arra is, hogy megköszönjük megbízóink bizalmát, valamint minden mostani és korábbi kollégánk, valamint szaktervezőink munkáját.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2021/58
Kreditpont: IGEN
Láng-Kovács Éva: Festők a szabadban
2021. szeptember 4. szombat 17:00
Láng-Kovács Éva: Festők a szabadban. A nagybányai művésztelep regénye
Fekete Sas Kiadó, 2021
a szerzővel beszélget Fazakas István kiadó
közreműködik a Honvéd Zenekar
1886-ban járunk. A különleges tehetséggel megáldott festőművész, Hollósy Simon nyomorúságos körülmények között tengődik a műkereskedések európai fellegvárában, Münchenben. Ám szerelméről, Käti Wallace-ról festett portréjával átütő sikert arat a Kunstverein kiállításán, és miután barátai unszolására megnyitja magániskoláját, hamarosan a bajor főváros egyik legfelkapottabb mesterévé válik. A nemes egyszerűséggel „Öregnek” becézett, ám mindössze 28 éves művész és tanítványai nyíltan szemben állnak a müncheni Képzőművészeti Akadémia merev oktatási rendszerével, a művészet szabadságát hirdetik. Két nagybányai növendéke, Réti István és Thorma János rábeszéli Hollósyt, hogy iskolájával szülővárosukban töltse az 1896-os nyarat. Számos, pályája kezdetén álló festő, többek között Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Glatz Oszkár és Csók István is csatlakozik hozzájuk. A francia barbizonihoz hasonló festőiskola megalapításával nem kevesebbre tesznek kísérletet, mint a magyar művészet felszabadítására…
Láng-Kovács Éva művészettörténész, kulturális antropológus közel száz könyvtári és levéltári forrásra támaszkodva dolgozta fel Hollósy Simon és a nagybányai festőifjak életét. A tudományos igényű, fordulatokban gazdag regény lapjain hitelesen elevenednek meg a századforduló eseményei. Bepillantást kapunk az egymással is rivalizáló festők magánéletébe, alkotási folyamatába, a kiállítások körüli bonyodalmakba, s mindeközben úgy érezhetjük, mintha egy asztalnál ülnénk a korszak legendás alakjaival, együtt idéznénk fel a millenniumi időket Bródy Sándorral, Czóbel Minkával, Feszty Árpáddal, Görgey Artúrral, Hock Jánossal, Kiss Józseffel, Kossuth Lujzával, Jókai Mórral, Pósa Lajossal, Révai Ödönnel, Szinyei Merse Pállal és Wlassics Gyulával is.
Közel tíz évig fényképeztem a Budapest belvárosától, a Nyugati pályaudvartól alig három kilométerre elterülő, százhektárnyi Rákosrendező pályaudvar életét, szubkultúráját. Az állomás épületét, a vonatokat, a környék hajléktalanokkal belakott zugait, a graffitiket. A pályaudvar területét el nem hagyva dolgoztam. A környéken nőttem fel, láttam fénykorában, pusztulásában, elmúlásában. A fővárosnak ez a jellegzetessége is ugyanúgy el fog tűnni, mint a Város a városban/Józsefváros 2010 könyvem helyszínei.
Munkám során kerestem azokat a portré értékű, számomra fotográfiailag érdekes személyeket, akikben megtalálom azt, ami engem izgat. Előző munkáimhoz hasonlóan – Budapest Józsefváros 2010, Berlin Neukölln 2011 – itt is egy jól körülhatárolható területen dolgozom, szinte ismerősként térek vissza. A helyszín az előzőekhez képest jóval szűkebb, emiatt sokkal koncentráltabb, bonyolultabb fotográfiai feladatot jelent: rengeteg átutazóval kerülök kapcsolatba, a találkozások természetessége, a várakozásra szánt idő, az esetlegesség megismételhetetlensége miatt. A pályaudvar elhanyagolt, magára hagyott hangulatot áraszt. Várótermét műteremként tudom használni, ahova behívom az átutazókat, várakozókat, és különböző világítási módszerekkel megjelenítem karakterüket. Az idő nem csak a tárgyi környezetet változtatja meg, de a benne élő embereket is: másképp öltözködnek, viselkednek, másképp nyilvánulnak meg a kamera előtt. Ezek a fotók a képeken szereplő emberek beleegyezésével készültek, tudták, hogy róluk fénykép készül, mint anno a fényképésznél. A különbség az, hogy én tudatosan választom ki, kit akarok lefényképezni. A megszerzett tapasztalatok alapján kialakított munkamódszeremmel folyamatosan dolgoztam a projekten, követtem a változásokat, dokumentáltam az állomás életét. Azt remélem, ha sikerül ezeket a fotókat megőrizni, 10-20, 100-200 év múlva kordokumentummá válnak./Stalter György/
Fotózkodási világtúra az óriás vászonra vetített képek előtt, magaddal, barátaiddal és a fellépőkkel!
Mammográfiák és tájképek:
Norvégia – Svalbard, Bardu; Alaszka – Talkeetna; Mexikó – Neblinas, Querétaro; Izland; India – Himalája; Oroszország – Fekete-tenger, Blagovescsenszkaja; Budapest – Csepel-sziget, Millenáris; New York, Times Square
Fellépők: Kiss Noémi, Kiss Judit Ágnes, Ladik Katalin, Vajda Róza, Szilágyi Lenke, Bruria Zsuzsa
Aquareals
képzőművészet
2021. augusztus 27. péntek 18.00
Cserny Márton képzőművész kiállítása
A megnyitón zenél Cserny Márton.
megtekinthető: 2021 09 20
Az Aquareals című legújabb sorozat képei a művész korábban készült munkáinak folytatásai (Sablontázs, Hegedűk, stb.) A sorozat motívumait újra és újra használja, de az új használatban más jelentésük érvényesül. A választott keret jelen esetben egy egyszerűsített templom alaprajz, olykor barokkos sűrűséggel teletöltve ismétlődő geometrikus elemekkel, sablonokkal. Minden kép a sorozat részeként érvényes, képi jelek, minták, a közlések hálózati összeszerelése, lehetővé tesznek visszacsatolási pontokat a forrásokhoz. Minden motívum lehet a kiindulás vagy a továbbhaladás pontja. A vizes festék „foltossága” feloldja a szabályos körvonalú formákat. Az egymást követő sorozatokkal a festő válaszokat keres az önmagának feltett kérdésekre.
Vetített képes kiállítás és előadás versekkel és prózával.
A kiállítást Kari Györgyi és Bruria Zsuzsa nyitja meg.
szöveg és hang: Kiss Noémi, Kiss Judit Ágnes, Ladik Katalin, Bruria Zsuzsa, Vajda Róza
megtekinthető: 2021 08 30
„Mikor először láttam meg egy óriásképernyőn egy mammográfiás felvételt, azonnal a Tejút jutott róla eszembe, na, meg az, hogy „amiképpen fent, úgy lent”. Beindult a fantáziám, és szerencsére sikerült meggyőznöm Szilágyi Lenkét, hogy dolgozzunk együtt természeti képeinek mammográfiákkal való összeolvasztásán. Sokat válogattam Lenke csodás felvételeiből a világ szinte minden tájáról, majd a távolból küldözgetve egymásnak oda és vissza a képeket és elképzeléseket a karantén másfél éve alatt, végül sikerült összehoznunk egy kiállításra valót.” /Bruria Zsuzsa/
a felhasznált fotók:
mammográfiák
tájképek és városi képek
Szilágyi Lenke: Norvégia – Svalbard, Bardu; Alaszka – Talkeetna; Mexikó – Neblinas, Querétaro; Izland; India – Himalája; Oroszország – Fekete-tenger, Blagovescsenszkaja; Budapest – Csepel-sziget, Millenáris; John Pringle – New York, Times Square; Bruria Zsuzsa – Budapest
Finisszázs: 2021.08.30. hétfő 18:00
A műsort a Szépírók Társasága támogatja.
„A kislányok nem gondolják, hogy bármi hiányzik róluk, testük magától értetődően teljes kerek egész. A mell ekkor még az anyához tartozik, biztonságot, gyöngédséget, meghittséget, törődést hordoz.
Aztán sajnos eljön egy pont a lányok életében, amikor már nem lehetnek tökéletesek többé és el kell kezdeniük aggódni azon, hogy lesz e egyáltalán mellük és az mekkora lesz, megfelel-e majd az elvárásoknak. Azt egészen biztosan tudtam, hogy olyan szép, mint amilyen a nővéremnek van, az enyém sose lesz. Nővérem melle egy napfényes ima volt a templomban, amit én térdepelve csodáltam, miközben a színes üvegtáblákon csordogált a kinti vakító fény. Volt egy pont, amikor szomorúan konstatáltam, hogy mellem mérete és alakja ugyan pont ideális, de ez az állapota nyilvánvalóan roppant múlandó, és sajnos hiába is könyörögnék az égiekhez, hogy ne nőjön tovább, hogy maradjon örökre pont olyan, amilyennek szeretném, mert imáim nem fognak meghallgattatni. És jön az életen át való cipekedés, akadályoztatás, melltartóharcok. Van, aki kisebbíttetné és végtelenül hálás lenne egy fiús mellkasért, mások meg mindenfélével kitömködik, hogy kelendőbbnek hihessék magukat. Mindezt a veszkődést csak az szépíti meg, hogy lehet nézni a csodát, ami a legmeghittebb látvány számomra ebben az életben, amikor az anyák szoptatják gyermekeiket.
Aztán eljön a mammográfiák korszaka, és te először pillanatod meg egy hatalmas kékes képernyőn az átvilágított mellet, és rájössz, hogy a mell egy hatalmas kozmikus égitest, amely vagy az út végén vár rád Alaszkában, vagy épp jön fel az égre teljes napfogyatkozás idején Grönlandon, esetleg a fogyó hold alatt világítja meg a budai hegyeket, vagy kint az űrben két egymással szemben lebegő égitestként fogják közre a Tejutat, amit mellünk szült a kozmosznak. Esetleg azon kezdesz aggódni, hogy becsapódik-e a földi hegyek közé az égből Indiába a Himalájánál, vagy dacolva hatalmas súlyával megmarad lebegve az űrben, miként Magritte sziklái. Vajon a kisrepülő sértetlenül átjut a mellbimbó csúcsa felett az alaszkai Talkeetna-ban, hogy belezuhanhasson a napba? Aztán megnyugszol, mikor Mexikóban, a Neblinas melletti hegység árnyékában, a Frida Kahlo óvodánál, egy meditáló férfi csodálja az égboltot betöltő mellet. Önkéntelenül felnevetsz, mikor meglátod, hogy egy mellekkel terhes útjelző tábla Budaörsön az égbe irányítja a halandókat, vagy amikor az izlandi bárányok némán bégetve bámulják a földből előbukkanó mellcsodát, és a bardui farkasok meg ugyanezt gyanakodva szagolgatják, majd el vagy ragadtatva, mikor végül a norvégiai Svalbard őrzőiként pillantod meg az örökkévalóságba dermedt ikreket.” /Bruria Zsuzsa/
N20 (+1) – Narmer Építészeti Stúdió 2000–2020
építészet
2021 07 09 – 2021 08 30
Megnyitó: 2021. július 21. szerda 18.00
A kiállítás megtekinthető: 2021 07 09 – 08 30
A Narmer Építészeti Stúdiót 2000-ben alapítottuk. Az iroda a több mint 20 éves fennállása alatt mintegy 500 projektet tervezett és koordinált, ezek jelentős része meg is valósult. A kiállítás idővonala a befejezett projekteket listázza, a térben egy szűkebb válogatást mutatunk be a megvalósult, illetve a stúdió életében fontos munkákból.
Az egyik első jelentősebb munka a Magyar Nemzeti Múzeum állandó régészeti kiállításának tervezése volt, amelyet azóta megközelítőleg 250 különböző léptékű és tematikájú, elsősorban múzeumi tárlat követett. A kezdetben néhány fős alapító-tervező csapat mára 18-25 fős, építészeti generáltervezéssel, belsőépítészeti tervezéssel, múzeumi kiállítások tervezésével és kivitelezésével foglalkozó irodává nőtte ki magát. Munkatársaink között több szakterület képviselői vannak jelen: építészek, belsőépítészek, enteriőrtervezők, grafikus tervezők, látványtervezők, BIM szakértők. Érdeklődésünk kiemelt területe a kulturális örökségvédelem, így munkáinkban az építészet olyan határterületei is megtalálhatóak, mint a műemléki épületek tervezése, régészeti objektumok dokumentálása, tudományos igényű építészeti kutatás, publikálás és virtuális rekonstrukció, animációkészítés, professzionális látványtervezés, parametrikus épülettervezés, egyedi bútortervezés, grafikai arculattervezés és nyomdai kiadványok készítése.
Az építészeti munkáink közül kiemelkedő a nemrégiben átadott OMRRK-Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ/Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet, amely közel 37.000 m2-es alapterületével az iroda eddigi legnagyobb megvalósult terve. A teljes projekt generáltervezését stúdiónk végezte, az építészeti-szakági tervezés és koordináció mellett a belsőépítészeti és raktártechnológiai terveket is irodánk készítette. A közelmúltban a MúzeumCafé díjat, Budapest Főváros Építészeti Nívódíj dicséretét és a International Property Award Legjobb Európai Középület díját is elnyerte.
Több olyan látogatóközpontot tervezett a stúdió, amelyek nemzeti parkokkal, régészeti-paleontológiai lelőhelyekkel kapcsolatos interpretációt is magukba foglaltak. Egyelőre tervként létezik a szabadbattyáni ún. Seuso-villa rekonstrukciós javaslata, továbbá a vértesszőlősi bemutatóhely koncepciója tervezés alatt áll. 2016-ban nyílt meg a Rudapithecus Látványtár Felsőtelekesen, amely több hazai és nemzetközi szakmai díjat is elnyert. 2020-ban valósult meg a „2021 Év Balatoni Középülete” díjjal kitüntetett Kis-Balaton Látogatóközpont Keszthely-Fenékpusztán, a Szeleta Park Látogatóközpont Diósgyőrben hamarosan megépülhet. Kivitelezés indul a közeljövőben Hortobágyon is, ahol a világörökség központi területének rendezését tervezte stúdiónk. Műemléki munkáink közül kiemelendő az Icomos-díjas veszprémi Szaléziánum rekonstrukciója, vagy a Devecserben megkezdett uradalmi malomegyüttes revitalizáció.
Múzeumi kiállításaink is több hazai és nemzetközi díjat nyertek, többek között a Goldberger kiállítás az „Év Múzeuma” díj részese volt, a Szentendrei Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falu kiállítása, a Magyar Nemzeti Galéria Fortepan kiállítása és a Duna Múzeum Vízeum tárlata az „Év kiállítása” címet kapták. Utóbbi az „European Museum of the Year Award” különdíjat is megkapta 2021-ben.
Azok a munkáink, amelyek elsősorban kulturális-értékmentő célzatúak, sokszor több hazai és külföldi egyetemmel kooperációban (BME Építészmérnöki Kar, ELTE Egyiptológiai Tanszék, PPKE Régészettudományi Intézet) folynak. Részt veszünk a PPKE nagyszabású szíriai értékmentő munkáiban, jelenleg a világörökségi Crac des Chevaliers lovagvár háború utáni kárfelmérési és helyreállítási terveit készítjük nemzetközi koprodukcióban. Immár 25 éve vagyunk aktívak Egyiptomban több helyszínen, talán a legfontosabb a luxori projekt, ahol az ELTE magyar ásatásainak építészeti dokumentálásán és a maradványok helyreállításán, az eredmények publikációján dolgozunk. A BME Építészmérnöki Karával együttműködésben Erdélyben, a Somló hegyen, Rudabányán és legutóbb Mexikóban végeztünk nagyszabású felmérő, dokumentáló és értékmentő munkát.
Az alábbiakban felsorolt kollégákkal az elmúlt két évben dolgozunk, illetve dolgoztunk együtt. Egy lehetőség szerinti teljes stáblistát és a válogatott munkáink bemutatását a cég húszéves történetét bemutató, készülő kötetünk fogja tartalmazni. Ezúton is köszönjük valamennyi jelenlegi és korábban velünk dolgozó kollégánknak, szaktervezőinknek a befektetett munkát, illetve megbízóinknak a bizalmat és a lehetőséget, hogy ennyi sikeres projekten működhettünk együtt.
A FUGA könyvesboltja 2022. december 7-től újra működik. Bezárás
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatkezelési tájékoztató
A (tavaly) 25 éves Finta Stúdió kiállításához
A 
