Az Exploratív Építészeti Tanszék 2021. évi Munkahelyek 2. tervezési tárgyának témája egy a jövő élelmiszerellátását biztosító technológia épület megalkotása volt. A beltéri gazdálkodás, üvegházak és vertikális farmok újfajta, hatékonyabb mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé egész évben, kompakt módon, klímától függetlenül, akár városi környezetben is. A zárt közegben termesztett növények hozama, minősége, vízfelhasználása a hagyományos szabadföldi gazdálkodáshoz képes hatékonyan növelhető, kontrolálható, külső tényezők befolyása kizárható. Ezen új technológia alkalmazásához szélsőséges helyzetben lévő tervezési helyszínek közül választhattak a hallgatók. Az egyes extrém adottságú helyszínekre fókuszáló tankörökben két fős csapatokban zajlott a tervezés a konzulensekkel.
1. tankör forró égöv / Tataouine Terbe Rita DLA, Bulcsu Tamás, Koczka István
2. tankör észak / Seyðisfjörður Nagy Iván DLA, Salacz Ádám, Vadász Balázs
3. tankör hegyvidék / Fogarasi-havasok Fábián Gábor DLA, Tőrös Ágnes, Galántai Gergely
4. tankör háborús rekonstrukció / Kabul Szabó Dávid DLA, Mikó László, Dévényi Márton
5. tankör Közel-kelet / Szíria Szécsi Zoltán DLA, Sükösd Zoltán, B. Szabó Vera
6. tankör ipari táj / Rudabánya Szűcs Gábor DLA, Peschka Alfréd, Vavrik Ferenc
7. tankör két évszak / Tepoztlán Vasáros Zsolt DLA, Sági Gergő, Sághegyi Adél
8. tankör sivatag / Turkana-tó Árva József DLA, Dávid Dóra, Vizér Péter
9. tankör Mediterráneum / Alexandria Bartók István DLA, Raslan Mohamed, Matrouk Rania
A tervezési feladat a fő mezőgazdasági-ipari jellegű termelő kapacitás mellett kutatóbázis, szállás, laboratórium funkciókból állt, megújuló energiaforrások alkalmazásával – reflektálva az adott krízishelyzetre vagy globálisan az ökoszisztémát veszélyeztető klímaváltozásra.
Tantárgyfelelősök: Árva József DLA, Szabó Dávid DLA
Tanszékvezető: Vasáros Zsolt DLA, egyetemi tanár
Exploratív Építészeti Tanszék
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2021/212
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
Kreditpont: IGEN
Párhuzamos vidékek 2022
építészet
2022. február 23 – március 13.
megnyitó: 2022. február 23. szerda 18:00
A BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék, Lakóépülettervezési Tanszék, Exploratív Építészeti Tanszék, Urbanisztika Tanszék közös kiállítása
A kiállítás a BME Építészmérnöki Kar tervezési szakirányra felvett hallgatóinak munkájáról ad számot, amelyet a 4 tervezési tanszéken készítettek. A kiállítás 2022-ben tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a FUGA-ban. A hallgatók, tanáraik és konzulenseik Budapest és vidéki települések élő, valóságos problémáival foglalkoztak, innen a címbeli „vidékek” szó. A vidékek azért „párhuzamosak”, mert bár tanszékenként különböznek a helyszínek, de a tematika hasonló: a település, települési egység egészének a vizsgálatától elindulva a beépítési terveken keresztül jutni el a konkrét épületek megfogalmazásáig. A hangsúly a komplex gondolkozás folyamatán van, a cél a tervezés társadalmi dimenzióinak a megtapasztalása, ami az építésznek a konkrét közösség iránt érzett felelősségén alapul.
BME Középülettervezési Tanszék
helyszín: Tokaj (Az elhagyatott édenkert*)
Hogyan illeszthetők új közösségi épületek egy karakteres, gazdag hagyományú és erős atmoszférájú településszövetbe? A világörökségi védettség és a településkép védelme milyen kihívások elé állítja a kortárs építészt? Van-e létjogosultsága még azon elképzeléseknek, melyek sajátos regionális építészetben látják egy kultúrtáj környezeti, esztétikai megújításának, fenntarthatóságának lehetőségét? Hogyan békíthetők össze a tájvédelem, a gazdálkodás és a turizmus nagyon eltérő szempontjai? Milyen térhasználati minták jellemzik a turistákat és a helyi lakosokat, és ezek milyen térbeli kereteket kívánnak?
Tokaj-Hegyalja különleges szépségű világörökségi terület. Névadó települése, Tokaj a Zempléni-hegység és egyben a borvidék kapuja is. A város egyedülálló tájképi együttes része, melyet a Kopasz-hegy és a lábánál összetalálkozó két folyó, a Tisza és a Bodrog határoz meg. A város a borvidék legfontosabb kereskedelmi csomópontja volt, mely nem csak a vízi és szárazföldi útvonalak találkozásának volt köszönhető, hanem annak is, hogy három tájegység: az Eperjes-Tokaji hegység, a Bodrogköz és a Taktaköz határán helyezkedett el, és az itt létesített átkelőhely a legjelentősebb volt a Tisza felső folyásánál.
A rendszerváltozást követően Tokaj kulturális élete új lendületet vett, a zsinagóga romos épülete Kulturális és Konferencia Központtá, a régi Serház pedig Világörökségi Bormúzeummá alakult, a város szülöttéről, Paulay Edéről elnevezett színház létesült. A meglévő nyári fesztiválok, események száma meredek emelkedésnek indult a Fesztiválkatlan megépülésével.
A félév első harmadában vizsgálatokat, problématérképet készítettünk a település lehetséges fejlesztési területeiről: a Kulturális Negyed környezetéről, a főtéren álló templom mögötti üres telekről, a Bodrogpartról, melyet be kell kapcsolni a város vérkeringésébe, a Tisza hídfőhöz közeli alulhasznosított vízparti területről, mely a város kapuját jelenti déli irányból és a Bodrogzugban található egykori vár területéről a régi zsidó temetővel. Az ebben megfogalmazott javaslatok alapján kis középületeket tervezünk.
A félév elején a helyszín megismerését kétnapos építészeti kirándulással kapcsoltuk össze, mely Hegyalja kortárs építészetét mutatja be.
A tervezési programok összeállításában és a hely megismerésében Rudolf Mihály, Tokaj város főépítésze volt segítségünkre, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni, a vendéglátásért pedig Posta György polgármester úrnak tartozunk hálával.
Kiskomplex: Ackermann Ádám, Benkő Fruzsina, Romhányi Márton Soma, Meszlényi Ambrus, Szesztay Ágoston Péter
Tárgyfelelősök: Klobusovszki Péter DLA, egyetemi docens, Kemes Balázs DLA, egyetemi adjunktus
Oktatók: Balázs Mihály DLA, egyetemi tanár; Bartha András Márk DLA, egyetemi adjunktus; Fejérdy Péter DLA, egyetemi adjunktus; Karácsony Tamás DLA, egyetemi docens; Kemes Balázs DLA, egyetemi adjunktus; Klobusovszki Péter DLA, egyetemi docens; Krompáczki Péter, doktorandusz; Kronavetter Péter DLA, egyetemi adjunktus; Schrammel Zoltán DLA, egyetemi adjunktus; Vannay Miklós DLA, egyetemi adjunktus
BME Lakóépülettervezési Tanszék
BME Exploratív Építészeti Tanszék helyszín: Homoródszentpál
Folytatva a korábbi kísérletezést a TT3 tárgy keretein belül a 2021-es év őszi feladatainak helyszíne az erdélyi, pontosabban Hargita-megyei Homoródszentpál volt. A pár száz lakosú, szép fekvésű, de mára elszegényedett falu valaha a római limes vonalán feküdt, és annak ellenére, hogy nagyjából a jelenlegi Románia közepén fekszik, ma is peremvidék, perifériás helyzetben van. Ennek a különleges, sokszorosan rétegzett világnak a megértésében segítségünkre volt Péterffy Miklós kollégánk, aki a szomszéd faluban született, és aki vendégelőadóinkat (dr. Czire Szabolcs unitárius teológus, dr. Furu Árpád építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Hajdu Szabolcs filmrendező és dr. Pánczél Szilamér régész) válogatta és meghívta. Helyben is megkaptunk minden támogatást, különösen Forrai Tibor volt iskolaigazgató úrnak, a László Gyula Közművelődési Egyesület elnökének tartozunk köszönettel.
A konkrét tervezési feladatok az újrahasznosítás, átépítés és „gyógyítás” (reclaim) építészeti kérdéseit és lehetőségeit vizsgálták. Ezek egytől-egyik multifunkcionális és mindenképpen öko- és energiatudatos épület programok voltak, amelyek megpróbálnak újra életet lehelni a település életébe. A leendő kerékpárutat, illetve erdélyi túrautat kiszolgáló infrastruktúrától az ipar 4.0 körébe tartozó asztalosüzemig terjedt a skála, de speciális idősek otthona, régészeti kutatóbázis és iskola, mint közösségi tér is szerepelt a listán.
Hallgatók: Ács Bettina, Balogh Boróka, Balogh Kira, Balogh Vivien Liliána, Begyik Viktória, Berente Gréta, Béres Luca, Borvendég Anna, Heilig Borbála, Horváth Bernadett, Jancsovics Dorottya, Kiss Rebeka, Kis Alexandra, Makovics Eszter, Pacz Johanna, Szabó Dorina Anna, Szecsei Mária, Székely Renáta, Tóth Kincső, Varga Réka Angéla
Oktatók: Árva József DLA, Bartók István DLA, Nagy Iván DLA tárgyfelelős, Péterffy Miklós, Sági Gergely, Szécsi Zoltán DLA, Szűcs Gábor DLA
BME Urbanisztika Tanszék
helyszín: Tihany (Kultúrtáj vagy tömegkultúra)
A Tanszéki Terv 3 és a Kiskomplex tantárgy az idei félévben Tihany és a Balaton régió építészeti problémáival foglalkozott. A félszigetet minden nyáron turisták tömegei árasztják el, ami nemcsak elriasztja a táj valódi arcára kíváncsi látogatókat, de a helyi közösség is egyre inkább kiszorul saját településéről. Bár Tihany természeti és kulturális adottságai révén KIEMELTEN VÉDETT KULTÚRTÁJ, a látnivalók tömeges és felszínes fogyasztása egyre inkább felemészti a települési táj értékeit, elpusztítva azt a különleges atmoszférát, ami miatt Tihany annyira értékes és vonzó volt eredetileg. Emellett a nemzeti park szigorú védettsége is feszes keretek közé szorítja a település hétköznapjait.
A kurzus során épp ezekre a tér- és tájhasználati konfliktusokra kerestük a válaszokat: hogyan lehet a tömegesség mellett vagy helyett a TURIZMUS ALTERNATÍV FORMÁIT (slow tourism, kulturális turizmus) helyzetbe hozni a félszigeten? A helyi közösség visszatérhet-e saját településének köztereire? Élvezhető marad-e a Tihany valódi, rejtett titkait kereső idelátogatók számára a hely?
A kurzus módszertana egyrészről folytatta az Urbanisztika Tanszék városi léptékű vizsgálatokon alapuló megközelítését, melynek célja egy összefüggő városi-, táji környezet komplex környezetalakítása, másrészről kapcsolódott a Tanszék többéves, vízpartokat érintő kutatásaihoz (Balaton, DANUrB), mely a turisták és helyi közösségek által (újra)felfedezhető rejtett értékeket keresi ezekben a helyzetekben.
A félév helyszíne TIHANY TELEPÜLÉSE és a TIHANYI-FÉLSZIGET volt, ahol a táj, a település, a vízpartok hatásait és kölcsönhatását vizsgáltuk és olyan beavatkozásokat kerestünk, melyek az EGYENSÚLY fenntartására törekednek. A település jövőbeni stratégiáját is szem előtt tartva, lehetőségünk volt a térhasználatok és konfliktuszónák újragondolására: melynek egyik eszköze lehet az AUTÓMENTESSÉG kialakítása az érzékeny területeken. Mindez nemcsak a település mai köztéri és tájhasználati HÁLÓZATAINAK teljes újragondolását tette lehetővé, de az átalakuló közterületi hálózat olyan új építészeti beavatkozások számára nyitott teret, melyeken keresztül Tihany KÖZÖSSÉGI IDENTITÁSÁT is újragondolhattuk.
Hallgatók:
Lakossági csoport: Ambriskó Eszter, Kovács Réka Krisztina, Szekeres Zsanett, Tóth Orsolya, Varga Nóra Határhelyzetek /Találkozások: Alvári Luca, Kálmán Krisztina, Lázár Kincső Boglárka, Nagy Kamilla, Oplasznik Áron Művészeti hálózat: Földényi Dóra , Moór Olívia, Pasker Ingrid, Sári Dorottya, Stecina Marcell Óvó megemlékszés: Kálmán Erik, Komáromi Zsófia, Niederkirchner Gitta, Pályi Blanka, Zsanda Anna Slow Tihany: Csomós Ildikó, Geiser Anna, Horváth Bernadett, Marton Abigél, Semjén Álmos, Váczi Kata TIBI: Gál Andrea, Baksa Dávid, Surján Botond, Illés Veronika, Kovács Krisztina, Mudra András László Tiahnyi zarándoklatok: Benesóczky Zsófia, Dudaskó Sára, Kaposi Fanni Zsófia, Rédey Zsófia, Somogyi Kiara, Valentiny Anett Kiskomplex: Móré Judit, Imolay Dénes, Kassai Laura
Oktatók: Szabó Árpád DLA, Fonyódi Mariann PhD, Wettstein Domonkos PhD, Dőry Bálint, Massány Edina
Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2021/212
Csizmadia Tibor vendégei: Kálmán Eszter, Szűcs Edit, Zeke Edit
A Magyar Színházi Társaság Csináljunk színházat! beszélgetéssorozatában a színházvezetés kérdéseit boncolgatja vendégeivel Csizmadia Tibor. Felidéztük az elmúlt 40 év színházalapításainak történetét, beszélgettünk budapesti és vidéki igazgatókkal, pályakezdő rendezőkkel, megvizsgáltuk a pályázati rendszert, az operatagozatok és a tánctagozatok helyét. Az új évben az előadások létrehozásában közreműködő alkotók osztják meg tapasztalataikat. A sort a dramaturgokkal kezdtük, 2022 februárjában pedig a látványtervezők nézőpontjából vizsgáljuk meg a színház-igazgató munkát.
Csizmadia Tibor vendégeivel a díszlet-, jelmez-, fény- és videótervezők feladatairól, lehetőségeiről, helyzetéről, a kreatív munka mellett az alkotás legyártásának felügyeletében játszott felelősségéről beszélget, de szó lesz az oktatásról, a szabadúszás és alkalmazotti lét különbségeiről is.
Az esemény ingyenes, azt az érvényes járványügyi szabályozást figyelembe véve szervezzük.
A beszélgetés a FUGA YouTube-csatornáján élőben követhető, a későbbiekben a FUGA és a Magyar Színházi Társaság YouTube-csatornáján visszanézhető.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
Nagy Bálint (1949-2022)
Régi és új dalok – Ingres hegedűje
komolyzene
2022. február 27. vasárnap 18:00
Provokált tradíciók
Tatai Nóra (szoprán) és Szabó Ferenc János (zongora) kamaraestje
Műsor:
Roger Quilter: The Wild Flower’s Song, op. 20/2 Jeney Zoltán: Songs of Innocence and Experience – no. 6 The Wild Flower’s Song Liszt Ferenc: Victor Hugo-dalok (Enfant si j’étais roi; Comment disaient-ils; S’il est un charmant gazon)
Rebecca Clarke: Infant Joy, Cradle Song (1929) Balogh Máté: Blake’s Tygers (ősbemutató) Liszt Ferenc: Il penseroso Hubay Jenő: Victor Hugo-dalok (Oh quand-je dors; Enfant si j’étais roi; Comment disaient-ils) Jeney Zoltán: Songs of Innocence and Experience – no. 2 The Sick Rose Barta Gergely: Blake dalok (ősbemutató) (The Lily, Soft Snow, Riches, Ah Sun-Flower!)
A terembe limitált létszámú, 30 fős közönséget tudunk beengedni. A jegyvásárlás regisztrációhoz kötött: info@fuga.org.hu
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.
Sorozatgyártott ornamensek – A wagrami épületkerámiák szerepe a historizáló építészetben
előadó: Pintér Bálint művészettörténész
A homlokzati ornamensek tömegtermelése új fejezetet nyitott az építészettörténetben, ugyanis az üzemek költséghatékonyan és gyorsan tudtak a kor divatjának megfelelő elemeket előállítani. A legkorábbról ismert sorozatgyártott tagozatok és szobrok kerámiából készültek. Ez az újszerű építészeti díszítésmód – a Bécs melletti wagrami terrakotta gyárnak köszönhetően – igen korán, már az 1840-es években megjelenhetett a magyar építészetben.
A korszak jeles építészei – Ludwig Förster (Dohány utcai Zsinagóga) és Ybl Miklós (nagycenki plébániatemplom) – mellett a vidéki építőmesterek is nagy számban rendeltek terrakottákat az üzemből. Ezeknek a kerámiáknak az alkalmazása széles körben elterjedt a Monarchiában, az egyszerűbb lakóházaktól a templomokon át a reprezentatív kastélyokig találkozhatunk a gyár termékeivel, így a wagrami üzem jelentősen hatott a hazai romantikus és historizáló épületek homlokzati megjelenésére.
A wagrami gyár sikerén felbuzdulva, terrakotta díszeinek lemásolásával 1852-ben a Wienerberger üzem is belefogott az épületkerámiák termelésébe, a század vége felé pedig fokozottan számolnunk kell a Zsolnay gyár termékeivel is. Ekkoriban már nem csupán kerámiából, hanem egyéb anyagokból, például horganyöntvényből és cementből is elkezdtek sorozatgyártott szobrászati elemeket készíteni. Az 1870-es évektől a románcement szélesebb körű alkalmazása új irányt jelentett az építészeti tömegtermelésben, ugyanakkor a wagrami kerámiák – művészi kvalitásuk miatt – a 20. század elejéig népszerűek maradtak az építészek körében.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál
A terembe limitált létszámú, 30 fős közönséget tudunk beengedni. A jegyvásárlás regisztrációhoz kötött: info@fuga.org.hu
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.
Közreműködik: Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, muzeológus, Ritoók Pál művészettörténész, valamint Darvas Kristóf zongoraművész és Kerekes József színész
„Kivált h’ az utcán kóborolhatok:
Az angyaloknál boldogabb vagyok.
Egy óriáskigyó bámészkodásom,
Végighuzódik a népsokaságon.
S aztán itt minden olyan érdekes,
A sziv örömében csak ugy repes.
A vargainasok pofozkodása,
A bérkocsiknak embergázolása,
A zsebmetszők, a pörölő kofák
Az embert mind igen mulattatják.”
(Petőfi Sándor: Pest)
Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?
A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel. Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között. Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül. Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.
Új várostörténeti programsorozatunk első alkalmán az urbanizáció lendületéről, a városi tér alakulásáról esik szó. Hogyan különül el a város és a természet a budapestiek életében? Hogyan használják az utcákat és köztereket az emberek, mi látszik és mit láttatnak önmagukból? És hogyan látják a nagyvárost a szépírók?
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a programon maximum 30 fő számára tudunk helyet biztosítani, ezért a jegyek száma is korlátozott. Jegyek kaphatók a Jegymesteren!
A koncerten Lévay Jenő az alkalomra készített grafikái kerülnek vetítésre.
A terembe limitált létszámú, 30 fős közönséget tudunk beengedni. A jegyvásárlás regisztrációhoz kötött: info@fuga.org.hu
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.
A FUGA könyvesboltja 2022. december 7-től újra működik. Bezárás
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatkezelési tájékoztató
A kurzus módszertana egyrészről folytatta az Urbanisztika Tanszék városi léptékű vizsgálatokon alapuló megközelítését, melynek célja egy összefüggő városi-, táji környezet komplex környezetalakítása, másrészről kapcsolódott a Tanszék többéves, vízpartokat érintő kutatásaihoz (Balaton, DANUrB), mely a turisták és helyi közösségek által (újra)felfedezhető rejtett értékeket keresi ezekben a helyzetekben. 
