Gear

Molnár Zoltán: Zűrállomás (Budapest 1990–2021)

fotó

2022. március 28. hétfő 19:00

Molnár Zoltán fotókiállítása             

A kiállítás a Budapest FotóFesztivál hivatalos programjának része.

megnyitja: Tamási Miklós, a Fortepan fotóarchívum szerkesztője

közreműködik: Fluidian zenei performansz (www.fluidian.ro)

kurátor: Uhl Gabriella

megtekinthető: 2022 04 25

A fotográfus magányos, éles megfigyelő alkat, mindig kész a kihívásokra, az újabb és újabb önként vállalt bevetésekre, hogy felfedezze, megtanulja, megértse a terepet, a tereket. Molnár Zoltán is ilyen nyitott kalandor-fotográfus, aki számos sorozatában a metropoliszokat választotta terepéül. Zűrállomás című sorozata a kihívásokkal teli Budapesten „játszódik”, itt bonyolódik fáradhatatlanul örömteli és borús, bágyadt és éles kalandokba.

A fotográfus összes Budapest-képéből kitűnik az az odaadó, szeretet, amellyel odafordul, dokumentál, megért a metropolisz bonyolult világából egy-egy szeletet. Hogy érzik magukat a marginalizálódott emberek, kutyák, galambok Budapesten? Miért szomorú egy pályaudvar vagy egy metróállomás? – mindezekre választ kaphatunk, ha Molnár Zoltán fotográfiáin keresztül nézzük Budapestet! Az erős érzelmi hatások ellenére Molnár Zoltán képei nem érzéseket akarnak megjeleníteni, hanem a látszatok mögötti megmásíthatatlan tényeket. Ezek a tények az idő rétegei, ezért a kiállítás kronologikusan mutatja be Budapest egy-egy, a fotográfus által kiemelt helyszínének személyes történetét.

A kortárs fotó épített valósága, a médiumban rejlő manipulatív elemek feltárására való törekvés mellett üde színfolt Molnár Zoltán spontaneitása, amely még képes elhitetni a befogadóval a fényképészet hőskorának ideáját a „pillanat megragadásáról”

Molnár Zoltán fényképei ilyen városi pillanatokat rögzítenek, a képek a kortárs metropoliszok burjánzó, sokszínű, kevert világába kalauzolnak. A fotográfus kamerája fáradhatatlan kíváncsisággal figyel meg bennünket, városi embereket, urbánus viselkedésünk színét és fonákját, rejtőzködésünket és kitárulkozásunkat, amelyet a város már fizikailag nem látható, de láthatatlanul is az elkülönülést, másfajta életmódot reprezentáló falai határolnak.

www.molnarzoltan.com

www.facebook.com/molnar.zoltan.fotografus

www.budapestphotofestival.hu

Drón

képzőművészet

2022. március 10. csütörtök 18:00

Dobos Emő kiállítása

megnyitja: Péter Vladimir ötvösművész

megtekinthető: 2022 03 28

Dobos Emő belső képeket fest – élettörténete, személyisége ismeretében nem meglepő módon.

1943-ban született, Budapesten nőtt fel. Ahhoz a generációhoz tartozik, melyik önmagát a hivatalos kultúrával szemben fogalmazta meg, a második nyilvánosságban működő közösségi hálózatokban érezte otthon magát. Szűkebb baráti köréhez tartozott Bálint István költő, általa lett bejáratos az avantgárd körökben már akkor is nevezetes és számon tartott „Rottenbillerbe”, vagyis Bálint Endre, Vajda Júlia, Jakovits József otthonába, a magánterekbe visszaszorult értelmiségi diskurzus egyik kitüntetett helyszínére. Általuk ismerte meg a zsúfolt lakás egyik ágyneműfiókjában őrzött Vajda Lajos képeket – róla, akárcsak szinte mindenki más, nem is hallott addig.

Érettségi után jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahová nem vették fel, de – noha nem hivatásszerűen – a festéstől nem szakadt el. A hatvanas években – hol lazábban, hol szorosabban – együtt mozgott az éledező avantgárd körök szereplőivel. Tagja volt a barátai által létrehozott Dohány utcai Lakásszínház társulatának, előadásaik és filmjeik alkotótársa volt. 1969-ben és 1970-ben részt vett a nem hivatásos művészek csoportos kiállításain az ELTE Eötvös klubjában és a Műegyetem kollégiumában.

Az akkoriban éledező pszichológia más szellemi kalandokra kínált izgalmas lehetőséget, így lett 1972-ben a Lipótmező néven emlegetett elmegyógyintézetben dolgozó Mérei Ferenc tanítványa. Minden iskolát és képzést kijárt, pszichoterapeutaként dolgozik.

A festés azonban nem engedte el – 2011-ben úgy döntött, enged a vonzásnak, előbb azonban megtanulja azt, amire fiatal korában nem volt módja. Ezért beiratkozott Hidvégi Éva Felszab tér nevű iskolájába.

Bízik sugallataiban, képei belső „felvételek”, általuk, ha követni tudjuk, kalandra vállalkozunk: belépést kapunk egy nagyon összetett világba. A kiállításon bemutatott művek az utolsó egy évben születtek.

 

Pest-budai ikonok 2. „Árpád utódain frakk fityegett”

irodalom, várostörténet

2022. március 18. péntek 18:00

A Petőfi Irodalmi Múzeum programsorozata

 

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Közreműködik: Mészáros Zsolt muzeológus (PIM), Kollár Csilla muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum), Darvas Kristóf zongoraművész, valamint Hirtling István színész

Mit jelent a divat egy közösség számára? Ki diktálja a divatot és mennyire lehet azzal szembe menni? Mi a politikai tartalma egy-egy ruhadarabnak és hogyan válhat az öltözködés egy egész társadalmi mozgalom meghatározó kérdésévé? Várostörténeti sorozatunk következő alkalmán divatikonok, divatlapok és az öltözékek kapják a főszerepet.

A Pest-budai ikonok eseménysorozatról:

Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?
A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel.
Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között.
Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül.
Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.
A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a programon maximum 60 fő számára tudunk helyet biztosítani, ezért a jegyek száma is korlátozott. Jegyek kaphatók a Jegymesteren!

https://jegymester.hu/production/180547/fuga-budapesti-epiteszeti-koezpont-pest-budai-ikonok-2/18000739

Jegyek ára: 500.- Ft

Spányi /Händel / 2.

koncert

2022. március 27. vasárnap 18:00

Spányi Miklós Händel – sorozata 2.

G. F. Händel: Áriák, kantáták, szonáták                          

Spányi Miklós – csembaló

Közreműködik:

Serena Hart, Jasmin Hoppe – ének

Prehoffer Gábor – blockflöte

Kárász András – cselló

 


Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.

A koncertet élőben közvetítjük a FUGA Youtube csatornáján!

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Művészet és pszichoanalízis

irodalom

2022. március 25. 18:00

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

Traumatizáltság, kiemelkedő tehetség, a verseny és a győzelem mámora,
a vesztés elviselhetetlensége a Vezércsel című filmben

előadó: Fülöp Márta szociálpszichológus (Budapest)

A sorozatot szerkeszti és a beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a muvespszicho@gmail.com e- mail címen, 2022. március  10-én 12 óráig lehet. A terembe járványhelyzet miatt limitált létszámú, 30 fős közönséget tudunk beengedni. Mind a sikeres, mind a sikertelen regisztrációról válaszlevelet küldünk.

A beszélgetés a FUGA és a Művészet és Pszichoanalízis YouTube-csatornáján visszanézhető:  https://www.youtube.com/channel/UCBpSlfxHgxwnyaD-x3ocUVA

A 20. évad (2021-2022) támogatója az NKA:

Kék–zöld–szürke

építészet

2022. március 17. csütörtök 17:00

Eva Stache építész kiállítása (Hollandia)

Kutatási eredmények a városi zöldfelületek és a klíma összefüggéseiről

A megnyitó keretében Eva Stache tart előadást (magyar nyelven)

megtekinthető: 2022 04 03

Eva Stache építész és kutató a Delfti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Anyag- és Környezetvédelmi Tanszékén. Építészmérnöki diplomája megszerzése után a tervezés minden lehetséges területét kipróbálta: színház, iparművészet, grafika, tipográfia, monumentális street art, belsőépítészet. De legszívesebben építészként dolgozik. Folyamatosnak látja a teret, amelyben a társadalmi és pénzügyi szempontoktól a fenntarthatóságig és az éghajlati alkalmazkodásig minden szempont és lépték az építészeti feladat része.

Amikor feltették neki a kérdést: hová ültessünk fákat az utca hűtéséhez? – és nem tudott azonnali választ adni, természetes lépése volt, hogy a delfti egyetemen kutatásokat kezdett a városi ökoszisztémáról. A kutatás további kérdéseket vetett fel, és nem várt eredményeket hozott. A városi kültéri anyagfelületek fizikai viselkedése (kis lépték) meghatározó hatással van a város klímájára (nagy lépték). Megállapította, hogy a jelenlegi várostervezési és építészeti gyakorlatban a külső tér, az épületek közötti terület nem szerepel a klímaadaptációs intézkedésekben.

Építészetébe módszeresen beépíti kutatási eredményeit, számításait, és az új ismereteket megosztja a projektek minden résztvevőjével. Az eredmény egy új építészeti formanyelv, azokat a térbeli megoldásokat keresve, ahol az emberi szükségletek, funkciók és kívánalmak összekapcsolódnak a természet funkcióival és szükségleteivel: a vízzel, fénnyel, energiával és élőhellyel.

A kutatások most is folynak, így ez a kiállítás nem több egy pillanatképnél, a felfedezőút egyik állomása. Kérdésfelvetés az egzakt tudomány és a rapszodikus építőművészet határmezsgyéjén. Egy lélegzetvételnyi csend az építészeti formák és a természeti erők összecsapásának fülsiketítő zajában.

www.stache-architect.nl

www.euro2021.eu

 

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212

 

Kreditpont: IGEN

Művészet és pszichoanalízis

irodalom

2022. március 11. 18:00

A Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös műhelybeszélgetés-sorozata

„Minden lélegzetvételünk hazugság”. Az önbecsapás és a hamis szelf képződés útvesztői Ingmar Bergman nyomdokain

előadó: Lubinszki Mária pszichológus (Miskolc)

közreműködik: Őze Áron színművész

szerkeszti és beszélgetést vezeti: Takács Mónika irodalomtörténész

A részvétel ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben. A maszk viselését javasoljuk. 

A beszélgetés a FUGA YouTube-csatornáján élőben követhető:  https://www.youtube.com/user/fugabudapest/videos, a későbbiekben a FUGA és a Művészet és Pszichoanalízis YouTube-csatornáján visszanézhető:

A 20. évad (2021-2022) támogatója az NKA:

Provokált tradíciók

koncert

2020. március 13. vasárnap 18.00

AZ ÚJ GENERÁCIÓ ZENÉJE

A MilleniArt Ensemble koncertje

Művészeti vezető: Király Eszter

Papp Mátyás: Monochrome
Kaszab Sebő: Cavea
Tornyai Péter: Sheep Union
Tornyai Péter: „Sie ruhn” –  in memoriam W.A.
Horváth Márton Levente: Arcus

Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.

A koncertet élőben közvetítjük a FUGA Youtube csatornáján!

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

Tér/Zene sorozat

koncert

2022. március 6. vasárnap 18:00

„TÉR/ZENE” sorozat

Lackfi János: Hinták
koncert és felolvasószínház

zeneszerző: Varga Abigél

Előadják:

Tarjányi Krisztina Irma, MOLNÁR Enikő – színművészek
Pethő Rebeka – fuvola
Agárdi Eszter –  cselló

A terembe limitált létszámú, 30 fős közönséget tudunk beengedni. A jegyvásárlás regisztrációhoz kötött: info@fuga.org.hu
Jegyek a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.

A koncertet élőben közvetítjük a FUGA Youtube csatornáján!

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma

Ez van

fotó

2022. március 2. szerda 17:00

Szamódy Zsolt Olaf fotókiállítása

köszöntőt mond: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója

megnyitja: Csikány Tamás hadtörténész

megtekinthető: 2022 03 25

     A technikai sokoldalúság, a különböző technikai megoldások variatív alkalmazása Szamódy Zsolt Olaf egyre terebélyesebb, egyre összetettebb fotográfusi életművével párosul a tatabányai művész három évtizedet átfogó képalkotó munkásságában, amelyben pontosan megjelölhetők az ágazati vonzódások, illetve a műfaji és a tematikai súly- és gócpontok. Így a pályakezdő alkotószakaszban a színes táj- és csendélet-kompozíciók, majd a tatabányai ipari emlékek létezésmódjait, pusztulását, a bányavidék fokozatosan eltűnő munka- és életképeit rögzítő szociofotók együttese, később a tatai Öreg-tó pszeudo-lényének nyomait kutató lírai konceptuális fotóetüd, s az ezredfordulót követően az Adria-eszményeinket és -emlékeinket átíró tenger- és tengerpart-képek nagyszabású tájkép sorozata, illetve a mikró jelenségekre koncentráló felvételek és a távoli, keleti, számunkra egzotikus vidékeket és városokat, civilizációkat, jelenségeket megörökítő riportfotók kollekciói illeszkednek a Szamódy-munkásságba. S mindezeken túl van még egy masszív, határozott koncepcióra épülő, az életművet mintegy emblematikusan jellemző, jelentőségteljes, nagyszabású képsorozat: a médiummá emelt-emelkedett, korszakokon átívelő történetet fókuszáló objektumot, a komáromi Monostori Erődöt megörökítő felvételek gyűjteménye, amely talán – újabb fejezetet nyitva – az építészeti fotó kategóriájába sorolható, több száz kompozíciót felölelő képegyüttes. /Wehner Tibor/