2025. november 20. – december 7.
Lucien & Rudolf Hervé terem
Szerényi Gábor rajzkiállítása
Kiállításmegnyitó: 2025. november 20. csütörtök 18.00
A kiállítást megnyitja: Ulrich Gábor képzőművész és Szabó Orsolya a Fedél Nélkül munkatársa.
Közreműködik: Szamócza és Kundra Katalin.
„Ami téged zavar, ahhoz közöd van. Nincs is más választásom, akár akarom, akár nem. Budapest belvárosában lakom, élek. Cipőmet otthon leveszem, ruhámat mosásba adom, kádba merülök. A csupasz lelkemmel is kell valamit tennem. Önfrissítő eszközeim: néhány toll, üveg tus, A4-es és A3-as papírlapok, ceruza, fehér kréta, borotvapenge. (Utóbbival a tusvonalakat korrigálom kicsit. Nem sokat.)
Zavarnak a hajléktalannak nevezett emberek. Szeretném, ha jómódúak lennének. Lakjanak rendesen, mint a többiek. Nyilván nem tudom megoldani ezt a problémát. Kénytelen vagyok beletörődni lefokozott helyzetükbe. Ők is a város részei, úgy ahogy.
Természetesen senkinek nem érintem a tulajdonát, de szoktam hasonló hullámkartonokra is rajzolni, amilyenen hevernek, alszanak. Diszkréten – hogy semmiképp se legyek tolakodó – készítek vázlatokat róluk, amiket aztán elvonulva megrajzolok úgymond »rendesen«. Egy lendületből.
Azt olvastam, hogy a művészek az »angyalok kémjei«. Jelentik a világ dolgait – népmesei révültséggel – talán a Teremtő legközelebbi munkatársainak.
Ebből is látszik, milyen kockázatai vannak, ha megoldhatatlannak látszó, sok embert érintő gonddal viaskodunk. Ezek a rajzok a »tényálladékok« egyfajta jegyzőkönyvezései. Ott-ott a bús felületek cirkalmazása örvényszerűen behúz olyan faktúrákba, amelyek már köszönőviszonyban sincsenek az eredeti modellel, sokkalta inkább a rajzoló elvágyódását mutatják.
Vannak utópisztikusnak tűnő biztatóak hírek. Kísérletek folynak olyan ruházatok előállítására, amelyek a nano-csöves technológiát úgy fejlesztik, hogy az öltözetben való puszta mozgás áramot termel. Így már puszta sétálással töltöttek fel mobilkészüléket. Szerintem a hang kibocsátása, a hétköznapi beszéd is transzformálható lehet energiává. A koldus kérelmező mondata rögtön termelőerővé válhat.
Amiről már értesültem, hogy megvalósult: Japánban napelemes köztéri padokat készítettek, amelyek annyi napenergiát gyűjtenek nappal, hogy éjszaka a hajléktalanok díjtalanul melegített utcabútorra feküdhetnek.”
Szerényi Gábor