2022. november 17-én Budapest Főváros Közgyűlése Nagy Bálint részére a demokratikus ellenzékben kifejtett tevékenységéért, a FUGA Budapesti Építészeti Központ létrehozásában és vezetésében végzett, nemzetközileg is ismert és elismert, kimagasló munkájáért díszpolgári címet adományozott. A díjat Nagy Soma Miksa vette át.
2022. november 4-én, életének 98. életévében elhunyt Batár Attila építész, a Széchenyi Akadémia tiszteletbeli tagja.
https://mta.hu/szima/elhunyt-batar-attila-112515
Videók a FUGA YouTube csatornáján:
RÉS, Magyar Televízió, 1995 – Batár Attila
https://www.youtube.com/watch?v=rPrtLvMHixQ
Interjú Batár Attila építésszel, 2019, FUGA
https://www.youtube.com/watch?v=zNjjPaBdMm0
Batár Attila: Párizsi térportrék, könyvbemutató, FUGA, 2020.09.19.
Barka Gábor (1954–2021) műszaki fényképész a Práter utcai 5. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben 1974 és 1976 között szerezte meg fényképész képesítését. Gyakorlati képzése a Magyar Filmlaboratóriumban, a Magyar Televízióban és a Fotó Optikánál folyt. A fényképész képesítés megszerzése után rövidesen az Országos Műemléki Felügyelőség fotócsoportjához került, ahol a professzionális épületfotózás vált fő profiljává, de a hivatal fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeumba átkerülve a műtárgyfotózás problematikájával is megismerkedhetett. A hivatali megbízások mellett számos magán megrendelése is volt, a Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára sorozat, a Sík Kiadó Városháza sorozata kötetei és számos építészeti topográfia részére készített képeket, de műemléki tudományos dokumentációkhoz is fotózott.
2003-ig kizárólag analóg módon készültek képei, nagyméretű 6×7-es, illetve 6×9-es színes és fekete-fehér negatívra és színes diára dolgozott, legtöbbször Linhof technikával. Ez alatt nem konkréten Linhof gépeket kell érteni, hanem a műszaki kamera elveit.
Barka Gábor hagyatékában számos műemléképület és kiadvány 1979 és 2003 között készült negatívja és színes diája maradt fenn. Az ebből készült válogatást adjuk most közre. Kidolgozott formában néhányat Barka Gábor 2021-ben a FUGA-ban megrendezett kiállításán lehetett megtekinteni. (Szerettem a munkám! Avagy a műemléki fényképezés utóbbi 40 éve Barka Gábor fényképész munkásságán keresztül, 2021. július 9 – augusztus 6.)
Az anyag topográfiai rendben van a térképen elhelyezve, az egyes képek készítési idejét vagy publikációjának helyét – ahol ez ismert – megadtuk.
A térkép:
Technikai jellemzők:
A képek mind az eredeti negatívról vagy diáról készült teljes méretű scannelések. Kizárólag archiválási céllal készültek, nincsenek körbevágva, publikálásra előkészítve. Az analóg fényképezés sajátosságai miatt előfordul, hogy egy-egy felvétel többször is megismétlődik, különböző blende és időbeállításokkal, ez a scannelés kiegyenlítő hatásai miatt gyakran nem érzékelhető, de emiatt ismétlődhetnek egyes képek változatlan szögből, beállításból.
Művészettörténész szakértő: Fehérvári Zoltán
A digitalizációs munka FUGA Budapesti Építészeti Központ megbízásából, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg 2022-ben.
English version:
Gábor Barka (1954–2021), technical photographer, obtained his photographer’s qualification at the Industrial Vocational Training Institute No. 5, Práter Street, between 1974 and 1976. His practical training took place at the Hungarian Film Laboratory, Hungarian Television and Fotó Optika. Soon after qualifying as a photographer, he joined the photographic team of the National Inspectorate for Monuments and Sites, where professional building photography became his main profile, but he also became acquainted with the problems of art photography when he moved to the Hungarian Museum of Architecture, which was maintained by the office. In addition to his official commissions, he also had several private commissions, making pictures for the Landscapes, Ages, Museums series, the Sík publishing house’s City Hall series and several architectural topographies, but he also took pictures for scientific documentation of monuments. Until 2003, his pictures were made exclusively in analogue, working on large 6×7 and 6×9 colour and black and white negatives and colour slides, mostly with the Linhof technique. This does not refer specifically to Linhof cameras, but to the principles of the technical camera
His legacy includes a large number of negatives and colour slides of monuments and publications taken between 1979 and 2003. A selection of these is now published, some of which were on display in elaborate form at Gábor Barka’s exhibition at FUGA last year. (I loved my profession! The Last 40 years of the Photography Historic Architecture through the ouevre of Gábor Barka, 9 July – 6 August 2021)
The material is arranged in topographical order on the map, with the date of production or publication of each image indicated where known.
Link to the map:
https://www.google.com/maps/d/edit?mid=1zIoNC60P70CewjTZaEjGIPFBVQzOD-Nx&usp=sharing
Technical features: the images are all full size scans of the original negative or slide, made for archival purposes only, not cropped, prepared for publication. Due to the peculiarities of analogue photography, a single shot may be repeated several times with different aperture and time settings, often undetectable due to the smoothing effects of scanning, but may be repeated with the same angle and setting.
Art historian expert: Zoltán Fehérvári
The digitisation work was commissioned by FUGA Budapest Architecture Centre and supported by the National Cultural Fund.
Wilheim András a FUGAmikrokozmosz sorozat 84. epizódjában, 2020. augusztus 16-án:
Schneller Vilmos építész (1937.04.28. Miskolc – 2022.01.09. Budapest)
1961-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.
Az egyetem után hamar a MÁV tervezőintézetébe került, ahol több felvételi és postaépületet tervezett. Fő műve a szolnoki pályaudvar felvételi épülete, amelyért 1976-ban Ybl Miklós díjban részesült. Később több múzeum (a budapesti Közlekedési Múzeum bővítése, Kis Balaton látogatóközpont) mellett nívós lakóépület-együtteseket tervezett. 1983-tól öt évig Somogy megye főépítésze volt. Idősebb korában üvegablakokat tervezett, például a Budavári Evangélikus Templom rózsaablakát valamint a Deák téri evangélikus templom urnatemetőjének üvegablakát.
A SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA VEZETŐSÉGE TILTAKOZIK JÁNOSSY GYÖRGY ÉS LACZKOVICS LÁSZLÓ ÉPÍTÉSZEK SZENTHÁROMSÁG TÉRI ÉPÜLETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA ELLEN
https://mta.hu/szima/a-szechen
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége nyomatékosan kéri a Döntéshozókat, hogy ne változtassák meg Szentháromság téri volt diplomata lakóház, később Burg Hotel épületének (1014 Budapest, Szentháromság tér 7-8.) eredetileg tervezett külső állapotát.
Az épület képviselje továbbra is Jánossy György és Laczkovics László kortárs építészeknek a modern építészetben a történeti látásmód ritka hitelességgel érvényesített megoldását.
Az épület egyedülálló érték, kulturális bűntény volna elpusztítani.
Az épület építészettörténeti értékeit tiszteletben tartva harmonikusan kialakíthatóak az új rendeltetések terei. Ehhez a feladathoz számos megfelelően képzett építész működik Magyarországon.
Maurer Dóra elnök
Ferencz Győző ügyvezető elnök
Haász István osztályelnök, Képző- és Iparművészeti Osztály
Hegedűs D. Géza osztályelnök, Mozgókép- és Színházművészeti Osztály
Imre Flóra osztályelnök, Irodalmi Osztály
Tihanyi László osztályelnök, Zenei Alkotóművészeti Osztály
Winkler Barnabás osztályelnök, Építőművészeti Osztály
Csomay Zsófia vezetőségi tag
Klimó Károly vezetőségi tag
Budapest, 2021. december 6.
A FUGA-ban is kapható a Magyar Építész Kamara új kiadványa! Ára: 7000.-Ft
A Magyar Építész Kamara alapvető, bár igen szerteágazó − a tagok ügyeivel, a kapcsolattartással és az építészeti kultúrával összefüggő – feladatain túl, kiemelt célja közé emelte az épített környezet értékeinek feldolgozását és bemutatását. Meggyőződésünk, hogy a magas színvonalon megalkotott építészeti alkotások példát mutatnak, és az utókor számára a legmaradandóbb és legnyilvánosabb módon őrzik egy kor adott pillanatának minőségét. Az épület és az ember életideje különböző, de ez az, ami az építészet egyik szépségét és sajátosságát adja. Jelen könyv egy olyan hiánypótló sorozat nyitódarabja, amely meghatározott időintervallumokra vetítve, valamennyi épülettípusra kiterjedően mutat átfogó képet − határon innen és túl − a kortárs magyar építészeti alkotásokról és alkotókról.
Válogatásunk értelemszerűen nem lehet teljes körű. A terjedelmi korlátokat is figyelembe véve a tartalom, amelyet a szerkesztőbizottság felügyelt, elsősorban a meghatározó szakmai elismeréseken alapult. A kétnyelvű (magyar, angol) kiadványt online formában is elérhetővé kívánjuk tenni a MÉK honlapján. Ezt követően a könyvhöz gyűjtött adatbázisra alapozva a Magyar Építészeti Múzeum és Dokumentációs Központtal együttműködve egy, a kortárs magyar építészetet bemutató, szintén kétnyelvű, folyamatosan bővülő honlap létrehozását is tervezzük, amely lehetőséget nyújt a részletesebb megjelenésre, kiegészülve olyan alkotásokkal, amelyek a terjedelmi korlátokhoz kötött kiadványunkból kimaradtak. Ez a virtuális katalógus felépítésénél fogva különböző kutatások adatbázisát is szolgálja majd, mindemellett egy kereshető, a legújabb dokumentációs elveknek megfelelő, egyedülálló archívuma lesz a magyar építészetnek.
Örömömre szolgál, hogy a felkért alkotók támogatták e közös munkát, adatszolgáltatásukkal segítették ennek létrejöttét. Néhány esetben azonban az együttműködés különböző okokból meghiúsult. Mindemellett hiszem, hogy e teljességre törekvő válogatás a magyar kortárs építészet hírét viszi a világba. Mindannyiunk büszkeségévé válik majd, és hasznos, egyben meggyőző gyűjtemény lesz minden, az építészet iránt érdeklődő hazai és külföldi olvasó számára, bemutatva mindazt a munkát és az abban testet öltő tehetséget, innovációt, amely Magyarországot és a külhonban élő magyar közösségeket gyarapítja.
A Magyar Építész Kamara ezzel csatlakozott azokhoz a – szakmában jól ismert – sorozatokhoz, melyek például a német, osztrák, cseh, vagy a spanyol építészetet rendszeresen bemutatják. Célunk, hogy a következő kiadvány már ne tíz – egészen pontosan tizenegy – évet, hanem egy rövidebb időszakot öleljen át. Fontos, hogy továbbra is a hazai és a határon túli magyar építészek munkái, valamint a Magyarországon megépült, külföldi építészek alkotásai is szerepeljenek a következő kiadványokban.
Reméljük, hogy a könyv még a médiából tájékozott kollégák számára is tartogat újdonságokat, és átfogó képet tud adni a magyar építészet utóbbi évtizedéről.
Hajnóczi Péter
Elnök / Magyar Építész Kamara
https://issuu.com/magyarepiteszkamara/docs/mek_me_10_20
2021. november 30-án a Jánossy György-kiállításunk keretében került sor a 17. Molnár Péter-emlékdíj átadására.
A díjazottak Bődi Imre és Frikker Zsolt építészek és Őry Júlia művészettörténész.
Őry Júlia művészettörténész méltatása:
2010-ben az ELTE BTK művészettörténészeti intézetében szerzett diplomát. 2009-ben a Modemben megrendezett A mindenség modellje című kiállítás katalógusának egyik szerzője. Pályájának kezdetétől fogva munkája az építészethez kapcsolódik. 2010-től már a FUGA munkatársa, kurátora majd galériavezetője. Élete az építészettörténet, a kortárs építészet és a társművészetek megismertetésének feladataival, kiállítások előkészítésével, tartalmuk hitelességének ellenőrzésével, kurátori munkájával napi több mint 10-12 órával telik úgy, hogy kedvessége, ismereteinek gazdag továbbadása emberi figyelmességgel gazdag.
Az építészettel és társművészetekkel kapcsolatos egész világra kiterjedő könyvrengetegének ismerője, az új kiadványok kutatója, megszerzője és vigyázója. Az ezzel összefüggő kapcsolati hálója óriási, személyes és életre szóló. Hogy mikor képes időt szakítani rá nem tudom, de kiemelkedő Zalotay Elemér munkásságának kutatása, melyet számos, a kutatásával kapcsolatos publikáció gazdagítja. Publikációi más, számára fontos témákra is kiterjednek.
Művészettörténész tudása az elmúlt évek alatt számtalanszor gondolkodóba ejtett, mikor és hogy szerzett építész diplomát is, mert szemlélete és tudása ezt a benyomást kelti a munkájával kapcsolatba kerülőkkel. 2021-es évben a kuratórium egyhangú szavazata alapján Őry Júlia művészettörténész kap a kultúrát magas szinten szolgáló munkássága elismerésére Molnár Péter emlékdíjat.
Winkler Barnabás
Az ünnepség keretében Koszorú Lajos, a FUGA ügyvezetője bejelentette, hogy 2021. december 1-től Őry Júlia a FUGA művészeti vezetője, Nagy Bálint senior tanácsadóként folytatja munkáját.
Török Ferenc építész 2020. augusztus 17-én, a FUGA mikrokozmosz 85. adásában beszélt munkásságáról:
A hívószavak: mesterkurzus, profil, szabad akadémia. Szabad gondolatok, máshol nem látható, hallható előadások. Videópremierek hetente 2-3 alkalommal 19 órától!
FUGA_105_szabad akadémia: Ekler Dezső, második rész
FUGA_104_szabad akadémia: Ekler Dezső, első rész
FUGA_099_szabad akadémia: Szabó Levente
FUGA 095_szabad akadémia: Daróczi Ágnes
FUGA 093_szabad akadémia: Nagy Iván építész előadása
FUGA 078_nyári iskola 18_szabad akadémia: Csomay Zsófia
FUGA 077_nyári iskola 17_mesterkurzus: Fazekas Gergely
FUGA 072_nyári iskola 16_mesterkurzus: Zétényi Tamás
FUGA 068_nyári iskola 15_szabad akadémia: Klaniczay Gábor
FUGA 064_nyári iskola 14_mesterkurzus: Sándor László
FUGA 063 nyári iskola 13:_szabad akadémia: Kovács András
FUGA 058_nyári iskola 12_szabad akadémia: Lázár Antal
FUGA 056_nyári iskola 11_mesterkurzus: Kéringer László
FUGA 054_nyári iskola 10_szabad akadémia: Szentirmai Tamás
FUGA 052_nyári iskola 09_szabad akadémia: Ferkai András
FUGA 049_nyári iskola 08_szabad akadémia: Koszorú Lajos
FUGA 048_nyári iskola 07_szabad akadémia: Csanádi Judit
FUGA 047_nyári iskola 06_szabad akadémia: Dévényi Tamás
FUGA 046_nyári iskola 05_szabad akadémia: György Péter
FUGA 045_nyári iskola 04_szabad akadémia: Mátrai Péter
FUGA 043_nyári iskola 03_szabad akadémia: Magyar Péter
FUGA 042_nyári iskola 02_szabad akadémia: Sylvester Ádám építész előadása
