Fevents leírás
2023. május 19. péntek 18:30
2023. május 19-től június 4-ig – Lucien és Rodolf Hervé terem
megnyitja: Kocsis Csaba, az Ilona-malom Műhely ügyvezetője
19:00 órától: Moldvai táncház – Marossy Benedek és zenekara
2023. május 28. vasárnap 17:00
Bujdosó Márton pünkösdvasárnapi szerzői délutánja (Hildegard von Bingen emlékére)
Műsor:
Hívás (1991)
Rejtett extázis – passacaglia senza repetizione
Kalligrafikus szinesztéziák szóló vonóshangszerre – Horizont
Átfestett (ön)arckép
Újrahívás* – 29 variáció zongorára (2023)
Zløægh-rljyûvm (Éber álom)* – glosszoláliafantasy avagy szabadötletek egy kitalált nyelven
Utcadalok* – 3 dal Weber Kristóf szövegeire illetve fordítva
Kanyar
(Szöveg: Weber Kristóf, Zene: Bujdosó Márton)
Téli időszámítás – Hommage a David Lynch
(Szöveg: Weber Kristóf, Zene: Bujdosó Márton)
Beauglyful Sleet
(Szöveg: Bujdosó Márton, Zene: Weber Kristóf)
*ősbemutató
Előadják:
Tara Khozein – ének
Németh András – zongora
Zétényi Tamás – cselló
Baráth András – zongora
Bujdosó Márton – zongora, próza
Sokak szerint a kitalált fantázianyelvek (mint pl. Tolkien tündéié), hiába van valamekkora szókészletük meg nyelvtanuk, nem nevezhetők nyelvnek. (Hacsak nem kezdi el egy szélesebb közösség használni, generációkon át, lehetőleg elsődleges nyelveként.) Én meg azt mondom, hogy akkor a mai európai műzene jelentős része, és néha éppen a legjobbak: nem lenne zene, hiszen nem készen kapott kollektív stílust, rendszert használ, hanem sajátot keres, sajátot talál ki.
Kitalált zene. (Satie… Harry Partch… és oly sokan.)
Musica Ignota, ismeretlen zene – de valamennyire megismerhető, ahogyan az ember is. Fantáziazene, magánhagyomány… – persze sosem feladva a kapcsolatot az egyetemes igazságokkal, és elismerve a kontinuitást a hagyomány átláthatatlan egészével. De a konkrét nyelvezet mégse közösségi, hanem egyéni fejlesztés izzadságos, életen át tartó munkája.
És mindezeknek gyökerénél valahol ott van Szent Hildegárd, talán az első ismert „conlanger”, titokzatos Lingua Ignotájával (‘ismeretlen nyelv”), fantázianyelvével, aminek a céljáról semmit sem tudunk, csak találgathatjuk, hogy valami misztikus-spirituális cél mégis lehetett a háttérben…
Pünkösd. A nyelvcsoda a sokféleség visszavonása, visszacsinálása lenne? Nem inkább a Kapcsolat csodája? Hogy az Ismeretlen (…mindenki ismeretlen…) megszólítható és valami megérthető belőle?
2023. április 12. szerda 19:00
2023. április 12-től május 14-ig – Vargha Mihály terem
2023. május 13. szombat 19:00
2023. május 10. szerda 18:00
2023. május 10-től június 4-ig – Janáky István terem
megnyitja: Mátray Mihály
„Kerültek elő régi rajzaim… és most folytattam őket. Rajzok a fiókból, digitális felújítás, utólag színezve.”
2023. május 6. szombat 16:00
Roppant izgalmas és egyben időszerű témával vár minket Horváth Márk és Lovász Ádám filozófus, akiket Nemes László, filozófus mint moderátor kérdez majd arról: mit jelent a mai kutatások tükrében az ÚJ NÖVÉNY.
A növény mint létmód hosszú ideig talány volt a filozófia számára. Az istenihez, emberihez és állatihoz képest leértékelt, passzív, helyhez kötött és értelem nélküli entitásként került számításba. Újabb természettudományi felfedezéseknek, valamint a filozófiában és kultúratudományokban végbement „növényi fordulatnak” köszönhetően változóban van a növény „passzivitásáról” megalkotott negatív előítélet. Nem az ember háziasította a búzát, hanem inkább a búza az embert – állítja Yuval Noah Harari. A látszólag emberi képződmények mögött is – legyen szó mezőgazdaságról, civilizációról, gazdaságról – fellelhetők hatóképes növényi ágensek. A korai XXI. században átértékelődtek az olyan fogalmaink, mint az ágencia, intelligencia és érzékelés. Sokkal árnyaltabb kép kezd kirajzolódni a növényről. Beszélgetésünkben a tágabb, posztantropocentrikus korszellembe ágyazottan vázoljuk fel a növényi fordulat körvonalait, különös tekintettel arra, ahogyan a tevékeny ágensként felismert „új növény” miként helyezi hatályon kívül a hasonlósági elven alapuló antropomorf gondolkodásmódokat.
Kép: Marianne North (1876) Curious Plants from the Forest of Matang, Sarawak, Borneo
Az előadás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
2023. május 4. csütörtök 19:00
2023. május 4-től május 28-ig – Breuer Marcell terem
megnyitja: N. Mészáros Júlia művészettörténész
A biennálé kétévente életre hívott művészeti nagyrendezvény, melynek alapvető célja magas színvonalú műalkotások oktatási-, verseny- és szórakoztatási célból történő nyilvános bemutatása. (Charles Green és Anthony Gardner: Biennials, Triennials, and Documentas: The Exhibitions that created Contemporary Art, Wiley-Blackwell, 2016). Ezeket a célokat az 1895-ben alapított Velencei Biennálé, valamint az 1896-ban életre hívott pittsburghi Carnegie International már az elindításakor egyszerre valósította meg, ezzel a biennálé az összes többi kiállítástípus alternatívája lett. Az újabb biennálék/triennálék, documenták ugyanezt a hármas fő célt követik, de mindegyik egyéni arculatra törekszik.
A biennálék legfontosabb eredménye, hogy áthelyezték a nagy nyugati művészeti központokból a művészet/műalkotások bemutatását, terjesztését és értékelését a déli, keleti földrészekre, országokba és azok régióiba, mára pedig mindenhova. A biennáléknak köszönhető a kortárs művészet fogalma és a kortársiasság mibenlétének meghatározása, pontosítása.
A biennálék tehát nem pusztán kiállítások, hanem legfőképpen aktuális igényeken alapuló művészeti események, ez az oka, hogy népszerűségük máig töretlen, sőt, számuk napjainkban is tovább nő. Terry Smith szerint ez a világ minden tájára kiterjedő energia mozgatja ma nagyrészt a kortárs művészetet.
A győri Nemzetközi Rajz- és Grafikai Biennálé is részt kívánt vállalni a szabad művészeti információáramlást, a kultúrák találkozását és a művészetek nemzetközi összemérhetőségét biztosító energiamozgás kiterjesztésében.
Megalapítása 1990-bn magyarországi és győri fejlődési igényekre és sajátos hazai, valamint helyi adottságokra épült. Az első nemzetközi rajz- és grafikai biennálé 1991-ben nyílt meg.
A biennálék hármas céljának elérésén túl, további vállalása a magyar rajz- és grafika fejlődésének szolgálata, kortárs művészeti, grafikai és grafikatörténeti ismeretek, nemzetközi konferenciák, szimpóziumok, a világban alkotó, kiváló művészeket bemutató alkalmak rendszeresítése Győrben, s mindezzel a helyi és tágabb közösség kortárs képzőművészettel való átérzékenyítése, széles körű, az életre szóló tanulásra és az általános- és középiskolai tanárok önképzésére alkalmas művészeti ismeretterjesztés, és a hazai múzeumok, galériák, művészettörténet-írás, valamint az országos rajz és grafikai biennálék látószögéből kimaradt törekvések, legújabb jelenségek, technikák, előre mutató művek és kiváló művészek felkutatása, bemutatása, valamint a fiatal tehetségek nemzetközi művészeti színtérre való bevezetése.
Bár 20 éven át folyamatosan működött, s ez idő alatt mindvégig fejlődött, valamint elnyerte a nemzetközi biennálé/triennálé szervezők és más szakemberek figyelmét, 2011-től az új múzeumvezető a miskolci országos grafikai biennálé/triennálé megújulását megelőző mintáját követő, akkor már erősen regresszív magyar képgrafikai biennálét, harmadszorra triennálét szervezett helyette, ami a szakmai érdeklődés teljes hiányához vezetett és a rendezvény megszűnéséhez vezetett. Csak az újabb igazgatóváltást követően jelentkezett igény a nemzetközi biennálé eredeti koncepció szerinti folytatására. A XI. nemzetközi biennálé 2022. október 8-tól 2023. január 31-ig tartott volna, de a múzeum bezárása miatt csak on-line verzióban valósult meg. Ezért vált szükségessé új helyszínek keresése.
A Grafikai művészetek mesterei – XI. Nemzetközi Rajz és Grafikai Biennálé kiállítási programja két önálló kanadai, két nemzeti csoportos- és a központi nemzetközi tárlatot foglalja magában. Témája az innováció a kortárs rajz- és grafikaművészetben.
Az öt kiállítás együtt számos releváns kérdést tesz fel és válaszol meg, így például azt, hogy mi számít innovációnak a kortárs rajz és grafikaművészetben; mi alapján lehet felismerni az innovatív jelenségeket; mikor nevezhető innovációnak egy-egy művészeti újítás, és mi a kapcsolat az innováció, a művészeti hagyományok megújulása és a kortárs rajz- és grafikaművészet fejlődése között.
A témaválasztás lehetőséget kínált arra, hogy a biennálé áttekintse, pontosítsa és aktualizálja a rajz és a grafika mint műfaj és médium fogalmának legutóbbi változását, megmutassa mai tényleges tartalmukat, határaikat, és láthatóvá tegye a két művészeti terület ma ismert, legszélesebb kiterjedését. Emellett átfogóan bemutassa a rajz és grafika 2009 utáni főbb változásait, azok mibenlétét, előremutató eredményeit, progresszív műveit, kiváló, de itthon alig ismert, vagy csak más területeken elismert, jeles alkotóit.
A kiállítások számba veszik, milyen új jelenségek, technikák, eszközök, alkotói módszerek, látás- és gondolkodásmódok, nézőpontok, témák, egyedi és eredeti megoldások jelentkeztek, váltak jellemzőekké, vagy születtek napjainkig a X. nemzetközi rajz- és grafikai biennálé óta.
Ezen kívül foglalkozik a digitális művészeti technikák megkülönböztetésével és műtípusainak teljes körű áttekintésével is. Széles rálátást nyújt a rajz és grafika egymás közötti, és más médiumokkal való kapcsolataira és az azokból született, újabb művekre, műtípusokra, főbb újításokra. A két médium más médiumokkal való kapcsolataiba beleértendő az az új jelenség is, amelyben a rajz, vagy a grafika egy másik médium által kisajátításra kerül, vagy csak áttételesen van jelen, azaz, amikor a rajz vagy valamely rajztechnika, illetve a grafika vagy valamely eleme az egyik jelentésrendszerből egy másik jelentésrendszerbe kerül, valamely átvitel eszköze, azonban nélkülözhetetlen a mondanivaló, jelentés kifejtéséhez, valamely effektus, érzés, hatás eléréséhez.
A FUGA: Budapest Építészeti Központban április 28-án nyíló nemzetközi kiállítás a Grafikai művészetek mesterei – XI. Nemzetközi Rajz- és Grafikai Biennálé alkotásait és művészeit bemutató tárlatsorozat harmadik budapesti állomása. Az első az Art9 Galéria volt, ahol január 11-től február 3-ig 16 művész 58 alkotása szerepelt. Az aukciókat is rendező Abigail Galéria kétszintes kiállítóterében 22 ország 48 művészének 150 alkotása látható április 28-tól 4 héten át. Vele párhuzamon a FUGA: Budapest Építészeti Központ 12 ország további 26 művészének mintegy 100 művét mutatja be. A többi 150 biennálé-mű június közepe és szeptember eleje között, ugyancsak Budapesten, a Vasarely Múzeumban, illetve pár hét eltéréssel, ugyanezen időben a Herman Ottó Múzeumhoz tartozó, 1961 óta országos grafikai biennálét, 2008-tól triennálét szervező és működtető Miskolci Galériában tekintheti meg a szakmai és széles közönség.
A FUGÁ-ban látható alkotások hagyományos és nem hagyományos sokszorosító technikákkal készített grafikák, textilre nyomtatott rézmetszetek, a mezzotinto puhaságával vetekedő komputergrafikák, Jan van Eyck, Dürer és Lenoardo kifinomult fémvessző-technikáját a mai rajzművészetbe visszaemelő és teljesen megújító, akár a festmény hatását is keltő rajzok, lapos reliefszerű és térbe nyíló 3D nyomatok, kombinált technikájú művészköny lapjai, művészkönyv-objektek, néhány papírmű, illetve papír objekt, kollázs, komputer installáció, térbe kilépő vonal, üvegfestészeti mű, valamint videómunka. Ahány művész, annyi téma, vegyes és kombinált, technika, egyedi megoldás, bravúros kivitelezés.
Az alkotások egy része a Kortárs magyar rajzművészet és a Kortárs romániai grafika című csoportos tárlat, a többi a nemzetközi kiállítás anyagából került kiválasztásra, így valamennyi kiállítás az egészet reprezentálja.
A résztvevők világszerte, vagy a saját földrészükön, országukban és annak tágabb környezetében szakmailag jól ismert és elismert, kiváló grafikusművészek, valamint a két médiával innovatív műveket is alkotó, más művészeti területen tevékenykedő művészek.
A változatos témájú és megjelenésű, színvonalas műveket felsorakoztató tárlaton jól kitapintható a mai grafika fő jellemzője: a poszt-diszciplinaritás és a konvergálódás, vagyis az, hogy a művészek különböző médiumok eljárásait, elemeit, technológiáit és kifejezésformáit alkalmazzák műveik megalkotásához, nem egyetlen technika érdekli őket. Még a hagyományos sokszorosító eljárásokkal alkotó művészekre is jellemző az interdiszciplináris gondolkodás, a konceptuális stratégia, a tudomány és művészet kapcsolatában az új tartalmi, kifejezésbeli, technikai lehetőségek keresése, a különböző technikákkal való bátor kísérletezés, a két médiumban és azok más médiumokkal való kapcsolatában rejlő végtelen gazdagság. Mindez a kortárs rajz- és grafika rendkívüli alkalmazkodó- és gyors megújuló képességére mutat rá.
Viszonylag új jelenség a grafikában, hogy saját fenntarthatóságának a kérdéseivel is foglalkozik, ami ma már nem csak technológiaváltást jelent, hanem a korábbinál nagyobb környezettudatosságot, a társadalom iránti elköteleződést és a társadalomba való mélyebb beágyazottságot, gyors reflexiót a mindennapi valóság legkülönbözőbb változásaira (lásd kovid járvány, ukrán háború, az új hazát választó művészek integrálódási problémái, a globális felmelegedés, a kulturális gyökerek és az új művészeti hatások nyelvi kifejezési problémái, a gyors technológiaváltással és a vizuális kommunikáció elsődlegessé válásával való lépéstartás stb.). Mindezek új tematikai, formai, technikai és nyelvi kísérletezéseket, a látásmód elmélyülését, új nézőpontokat, kísérletezéseket és merész újításokat eredményeztek az elmúlt másfél évtizedben, melyek napjainkban értek be, és új perspektívákat nyitottak és nyitnak a kortárs rajz és grafika fejlődése számára.
A kiállításon hagyományos műfajú és technikájú– pl. arckép, tájkép – alkotások és társadalomkritikai, környezetféltő témák is jelen vannak, azonban valamennyire műre az újítások különlegessége és magas szintje, az egyéni látásmód, a témák új megközelítése, eredeti nyelv- és eszközhasználat, bravúros technikai megoldás, és különleges alkotói érzékenység jellemző. Továbbá a biennálén találkozunk az 1970-es évek savmentes technológiai innovációs eredményeinek továbbfejlesztésével és hasznosításával született, új esztétikai minőségeket megtestesítő alkotásokkal is.
A művészek között néhányan más országban élnek, mint ahol születtek és felnőttek. Kiválasztott műveik új színt, és témákat jelentenek, személyes identitás- és sorskérdésekkel foglalkoznak, társadalmi és szociális helyzetekre reagálnak, vagy személyes alkotói kérdésekre adnak igen eredeti válaszokat.
Aki a biennálé teljes anyagát szeretné látni, vagy a megtekintett tárlat alapján az egészet szeretné értelmezni, és meg akarja érteni a műveket is, vagy azt, hogy melyik alkotás miért került kiválasztásra, mi a lényege, miért tekinthető innovatívnak, azok hasznosnak fogják találni a biennálé 320 oldalas katalógusát, melyet a győri múzeum honlapján, a http://romer.hu/biennale/katalog webcímen vagy a romer.hu/page2-őn az Innovation-szót mutató képes menü megnyomásával bárki elérhet, sőt a lekicsinyített pdf-verziót el is tudja menteni.
Ne feledje el megnézni az Abigail Galériában párhuzamosan látható biennálé-kiállítást is!
2023. május 4. csütörtök 18:00
2023. május 4-től június 4-ig – Zalotay Elemér terem
megnyitja Ellenbacher Ádám képzőművész és divattervező
köszöntőt mond a Budapest FotóFesztivál nevében Somosi Rita kurátor
Az időnk véges. Sorsszerű volt a felismerés, hogy a fotográfia eszköz arra, hogy feldolgozzam a veszteséget és megőrizzem azokat a meghitt pillanatokat, amelyekre még van lehetőségem, hogy a nagymamámmal töltsek. A 2017-től folyamatosan bővülő „Én kicsi történetem“ sorozat kettőnk kapcsolatának lenyomata, amelyet képekbe zárva őrzök meg, így az idővel nem halványulnak el emlékeim.
A kiállítás címét, “Felkelés miatt szabadság”, nagymamám egyik története ihlette, az egyik kedvencem azok közül, amelyeket gyerekkorom óta mesél. Ezeken az emlékeken nőttem fel, meghatározóvá váltak életem során. A kiállítás ideje alatt interjúk formájában elérhetővé teszem ezeket az emlékeket, ezzel megteremtve az adott kor szellemét.
Köszönet Csoszó Gabriella fotóművésznek, aki segített a kiállítás koncepciójának megalkotásánál.
2023. május 3. szerda 17:30
előadók: Somorjai-Tamássy Zsolt Green City tervező, alkalmazott ökológus és
M. Zebegényi Szilvia okl. tájépítész-mérnök
Lehet-e Green City akkreditált egy műemléki védelem alatt álló történeti kert rekonstrukciója?
2023. május 3. csütörtök 17:00
2023. május 3-tól május 14-ig – Lucien és Rodolf Hervé terem
megnyitja és Az év jelmeztervezője, Az év díszlettervezője, valamint Az év bábtervezője közönségdíjakat átadja:
B. Nagy Anikó művészettörténész (itt olvasható a beszéd)
A kiállító művészek: Antal Csaba, Bagossy Levente, Balla Ildikó, Berzsenyi Krisztina, Bozóki Mara, Csiszér Viola Csilla, Kentaur Erkel László, Fodor Viola, Hoffer Károly, Horváth Jenny, Horváth Kata, Izsák Lili, Bianca Imelda Jeremias, Kálmán Eszter, Khell Csörsz, Khell Zsolt, Nagy Fruzsina, Nagy Viktória, Németh Anikó, Orosz Klaudia, Palya Gábor, Szendrényi Éva, Szlovák Csilla, Szűcs Edit, Tihanyi Ildi, Tringer Bea, Varjas Zsófi, Varjú Ágnes, Varsányi Anna, Virág Vivien, Wilhelm Judit, Zeke Edit
