2023. május 23. kedd és május 27. szombat 18:30
Programok a Grafikai Művészetek Meserei – XI. Nemzetközi Biennálé 3. kiállításának ideje alatt
kurátor: N. Mészáros Júlia művészettörténész
Archívum: Események
Fevents leírás
Programok a Grafikai Művészetek Meserei kiállítás keretében
képzőművészet2023. május 23. kedd és május 27. szombat 17:00
Programok a Grafikai Művészetek Meserei – XI. Nemzetközi Biennálé 3. kiállításának ideje alatt
kurátor: N. Mészáros Júlia művészettörténész
Prämodern+ koncertek: Maria Zdziebkowska
Komolyzene2023. május 27. szombat 17:00
Maria Zdziebkowska – zongora
Műsor:
R. Schumann: C-dúr Arabeszk, Op. 18
L. V. Beethoven: Esz-dúr Szonáta, Op. 31 No. 3
F. Chopin: Fisz-dúr Barkarola, Op. 60
G. Bacewicz: II. Zongoraszonáta
Maria Zdziebkowska 24 éves zongoraművésznő Poznańban született, Lengyelországban. Jelenleg Salzburgban a Mozarteumban tanul, Ausztriában. Mestere Jacques Rouvier.
A budapesti Chopin + Nemzetközi Verseny döntőse volt, számos lengyelországi és nemzetközi verseny nyertese, a svájci ISCART Nemzetközi Zenei Verseny első díjasa.
SZJA 1%
Kérjük, ha teheti, támogassa a FUGA működését adójának 1%-ával.
Budapesti Építészeti Központ Nonprofit Kft.
Adószám: 14092240-2-41
Nagyon köszönjük!
CentriFUGA Produkció: „A repetitív minimalizmus tükrében”
Komolyzene2023. június 11. vasárnap 18:00
„Meglátod, még a szakácsok is fel fognak lázadni. Bemegyünk a hamburgereshez és rendelünk valamit. Pár perc múlva a szakács sót tesz elénk. Csak sót. Erre megkérdezzük: – Hogyan? Ez minden? – Mire a szakács: – Mi a gond? Nem szereted a statikus kaját?”
(Terry Riley)
„Azt hiszem igaza van Cage-nek, amikor azt mondja, hogy a zenének kezdenie kell valamit az anarchizmus eszméivel. Én azonban azt gondolom, hogy ezeket az elveket más módon is meg lehet zenésíteni. Nézetem szerint az anarchizmus nemcsak azt jelenti, hogy nincsen fegyelem, nincsen semmiféle hierarchia. Azt hiszem, hogy egy ideálisan anarchisztikus társadalomban is nagy szabású műalkotásokat kell létrehozni, például nagy hidakat kell építeni, amihez viszont igen szigorú szervezettség tartozik.”
(Louis Andriessen)
CentriFUGA Produkció
„A repetitív minimalizmus tükrében”
Műsor:
HORVÁTH Balázs: Base(d on)*
SÁRY Bánk: Zápor*
GRYLLUS Samu: S_Sc_Sch_cho_hoe_oen**
BALI János: Ronsard rémálma
ZARÁNDY Ákos: In Z*
HORVÁTH Bálint: Szarvas-idő*
BOLCSÓ Bálint: Do Not Repeat*
SÁNDOR László: 50 lépés a jegenyés úton*
KEDVES Csanád: Next Step*
TORNYAI Péter: Sheep Union
*ősbemutató
**magyarországi bemutató
Előadják:
BÁN Annamária – fuvola
KLENYÁN Csaba – klarinét
SZŰCS Péter – klarinét, basszusklarinét
SZITÁS Tamás – szaxofon
BLAGA Dávid – fagott
NÉMETH András – zongora, szintetizátor
SZATZKER Zsanett – harmonika
SÁNDOR László – hegedű
TORNYAI Péter – brácsa
AGÁRDI Eszter – cselló
H. ZOVÁTHI Alajos – nagybőgő
BOLCSÓ Bálint – elektronika
Tara KHOZEIN – ének
GRYLLUS Samu – basszusgitár
BALI János – furulya
Vezényelnek: GRYLLUS Samu, KEDVES Csanád, SÁNDOR László, TORNYAI Péter
Támogató:
Könyvbemutató: Ónodi Irén: Egy lappangó életmű nyomában. Gyügyei Nagy Zsigmond festőművész
képzőművészet2023. június 2. péntek 18:00
Könyvbemutató:
Ónodi Irén: Egy lappangó életmű nyomában. Gyügyei Nagy Zsigmond festőművész
A kötetet kerekasztal-beszélgetés keretében bemutatják:
– Szücs György művészettörténész, a kötet szakmai lektora
– Barki Gergely művészettörténész, kurátor
– Fazakas István, a kiadó igazgatója
– és a szerző, Ónodi Irén.
– Szücs György művészettörténész, a kötet szakmai lektora
– Barki Gergely művészettörténész, kurátor
– Fazakas István, a kiadó igazgatója
– és a szerző, Ónodi Irén.
Kérjük, hogy részvételi szándékát előzetesen jelezni szíveskedjen az onodi.iren@gmail.com címen.
A kötet a helyszínen megvásárolható.
Az esemény végén szeretettel várjuk vendégeinket egy pezsgős koccintásra.
Az esemény végén szeretettel várjuk vendégeinket egy pezsgős koccintásra.
Könyvbemutató: Bán András – Sulyok Miklós: A Miskolci Építész Műhely
építészet2023. május 22. hétfő 17:00
A TERC kiadó bemutatja: Bán András – Sulyok Miklós: A Miskolci Építész Műhely
A könyvet bemutatja: Hajdú Ildikó művészettörténész, muzeológus és Pazár Béla építész
A könyv a máig egyedülálló élet- és munkaközösség, a Miskolci Építész Műhely (MÉM, 1979–1990) történetét és szellemi hatásait, illetve a MÉM alapját adó Kollektív Ház szerveződését és működését mutatja be.
A Kádár-kor nagy tervgyárainak árnyékában a Miskolci Építész Műhely sikeresen működő kisebb műhely volt. A MÉM formálódásában Plesz Antal, Bodonyi Csaba és Ferencz István mestereknek volt a legmeghatározóbb szerepe; a működéséhez a hátteret az ÉSZAKTERV iroda, illetve Miskolc város kezdeményezésekre nyitott vezetése biztosította. A MÉM építészetszemlélete homlokegyenest ellenkezett a modernitás utópiákban, azaz hely nélküli, elvont igazságokban, főként a rációval megközelíthető igazságokat kereső szemléletével. Nem kívántak univerzalisztikus eszmék nevében rendszerkritikát gyakorolni, ellenkezőleg, a távolságtartás helyett jelen akartak lenni. Jelen lenni, belülről építkezve, Plesz tanítása szerint, előbb az embert aztán a házat megalkotni.
A MÉM a kortárs építészek és építészettörténészek számára egyre fontosabb példa: erről tanúskodik a Miskolci Galériában (2009, szervezője Bán András), majd a Műcsarnokban (2019, szervezője Sulyok Miklós) megrendezésre került kiállítás, a Bodonyi Csabáról és Golda Jánosról a közelmúltban megjelent kötet, de a Műegyetem oktatási gyakorlatában való felbukkanása, vagy a szaporodó építészettörténeti hivatkozások is (például a Lakhatás konferencia több előadójánál, 2019). Ezt a kanonizációs folyamatot hivatott segíteni a tervezett könyv tanulmányaival és bő forrásanyagával.
Miért is fontos ma nekünk ennyire ez a történet? Ezt a könyv egyik szerzője, Bán András fogalmazza meg talán a legjobban: „…a Kollektív Ház a mai nagyvárosi értelmes életmód-szövetség egyik működő előképe, ahogy az ott megfogalmazott építészeti-urbanisztikai gondolatok egyaránt vázolták a kritikai regionalizmus, a túléléshez szükséges mértéktartás, a vezetők nélküli demokrácia meghatározó vektorait, a lokalitás önszabályozó erejét. A Kádár-kor lezárult. De a Kollektív Ház példa más, nehéz korokban élők számára is. Példa a lehetséges cselekvésre, az együttműködésre, a belső autonómiára, a megélt szabadságra.”
A MÉM a kortárs építészek és építészettörténészek számára egyre fontosabb példa: erről tanúskodik a Miskolci Galériában (2009, szervezője Bán András), majd a Műcsarnokban (2019, szervezője Sulyok Miklós) megrendezésre került kiállítás, a Bodonyi Csabáról és Golda Jánosról a közelmúltban megjelent kötet, de a Műegyetem oktatási gyakorlatában való felbukkanása, vagy a szaporodó építészettörténeti hivatkozások is (például a Lakhatás konferencia több előadójánál, 2019). Ezt a kanonizációs folyamatot hivatott segíteni a tervezett könyv tanulmányaival és bő forrásanyagával.
Miért is fontos ma nekünk ennyire ez a történet? Ezt a könyv egyik szerzője, Bán András fogalmazza meg talán a legjobban: „…a Kollektív Ház a mai nagyvárosi értelmes életmód-szövetség egyik működő előképe, ahogy az ott megfogalmazott építészeti-urbanisztikai gondolatok egyaránt vázolták a kritikai regionalizmus, a túléléshez szükséges mértéktartás, a vezetők nélküli demokrácia meghatározó vektorait, a lokalitás önszabályozó erejét. A Kádár-kor lezárult. De a Kollektív Ház példa más, nehéz korokban élők számára is. Példa a lehetséges cselekvésre, az együttműködésre, a belső autonómiára, a megélt szabadságra.”
Kreditpont: IGEN
Könyvbemutató – Török András: Budapest Könyv
könyvbemutató2023. május 23. kedd 19:00
Könyvbemutató: Török András: Budapest Könyv – Igazmondó városkalauz modern lokálpatriótáknak
Török András új, átdolgozott Budapest Könyvének bemutatója
A szerzővel Szécsi Noémi beszélget.
„Egész Budapest a szűkebb pátriám, hasonlóan ahhoz, ahogy magyarként egész Európát tekintem hazámnak”
Török András Budapest szerelmese. Évtizedek óta figyeli, éli változásait, jegyzetel, feltérképez, információkat szerez dinamikusan változó fővárosunkról. Magyaroknak szóló kötetét a városról először a 90-es évek végén írta meg, azóta időről időre átdolgozza, felújítja a már kultikussá vált Budapest Könyvet.
Az ismét átdolgozott kiadást a már megszokott háromdimenziós térképek mellett számos alaprajz, rengeteg archív Fortepan-kép és a szerző saját fotói illusztrálják. Újdonsága a jó néhány QR-kód, amelyek átjárók az internet és a mozgóképek világába.
Kedves Olvasók, sose felejtsék: Budapest nem csak a budapestieké!
Török András 1954-ben született, természetesen Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat követően volt nyelvtanár, színházi tipográfus, a 2000 folyóirat egyik szerkesztője, kulturális miniszterhelyettes, fotóház-igazgató, filantrópiatanácsadó, a Budapest folyóirat szerzője és kiadója, a Fortepan önkéntes menedzsere. Első könyvei íróéletrajzok voltak. 1986-ban Bécsben határozta el, hogy útikönyv-író lesz. Olyan könyvet akart írni Budapestről (eredetileg külföldieknek), amelyből az igazi várost lehet megismerni, nem csak a kulisszákat. Zuglóban nőtt fel, aztán lakott Józsefvárosban, Angyalföldön, sokáig Újlipótvárosban, egy ideje Lipótvárosban él. Ennek ellenére (újabban) Budát, Óbudát sem téveszti szem elől.
A kötet előjegyezhető itt:
bit.ly/TörökAndrás_BudapestKönyv
bit.ly/TörökAndrás_BudapestKönyv
Kreditpont: IGEN
aznap este, később… – fotókiállítás
fotó2023. május 17. szerda 18:00
aznap este, később…
Keresztes Zoltán (fotók) és Józsa Sarolta Réka (szövegek) közös kiállítása
2023. május 17-től szeptember 3-ig – Vargha Mihály terem
Megnyitja: Kiss Judit Ágnes
Tárlatvezetés – Fuska Nikol fotóművész
fotó2023. május 13. szombat 18:00
Tárlatvezetés – Fuska Nikol fotóművész
Mindenkinek van valamilyen kapcsolata a saját nagymamájával, azonban fontos, hogy mit is jelent számunkra? Milyen az étel, amelyet főzött nekünk, milyen a ruha, amely a legjobban állt neki. A mosolya, a hallgatása, a történetei, amelyeket folyamatosan meséltettünk vele. Nikol képein keresztül megjelennek azok a formák, színek és élmények, amelyeket a saját nagymamájáról és kapcsolatukról készített. Átélhetjük újra azt, hogy milyen fontos megmaradni gyermeknek, és mit jelent számunkra egy nagyszülő és unoka kapcsolata. A szép emlékeket a képek által újra megkaphatjuk és feleleveníthetjük, amelyek teljesen mások mint, amelyeket a hétköznapjainkban élünk meg.
A tárlatvezetést az alkotó férje, Ellenbacher Ádám fogja megtartani. Mesél kapcsolatáról Nikol szülőfalujával, Vágfarkasddal, élményeiről, ahogyan újra megélte a nagymama jelenlétét életében.
A tárlatvezetés azoknak is szól, akiknek nincsen kapcsolatuk a nagyszüleikkel, a beszélgetés során új élményekkel gyarapodhatnak.
fotó: Trunkó Edit