Gear

Archívum: Események

Fevents leírás

In Your Hands – performansz 2023

kortárs tánc

2023. november 4. szombat 18:00

Határtalan design – Reflexiók – In Your Hands – performansz 2023

● Határtalan design – Reflexiók
Nemzetközi hangzó-tárgy kiállítás és eseménysorozat
2023. október 15. – november 26.
FUGA Budapesti Építészeti Központ (1052 Budapest, Petőfi Sándor u.5.)
● November 4. (Szombat) 18:00
Zámori Eszter (ékszertervező): In Your Hands – performansz 2023
koncepció és ékszer: Zámori Eszter
koreográfia és előadó: Zsófia Lipták
hang dizájn: Pimon Lekler
Jegyár: 3000,-Ft
A jegyvásárlással a FUGA-t és a művészeket támogatja.
!!! Mivel a FUGA egy élő összművészeti közösségi kulturális tér, ezért a Breuer Marcell Teremben zajló Határtalan design kiállítás nyitva tartását, a koncert programokat és a koncertek próbáit harmonizáltuk. !!!
Kérjük, a kiállítás látogatása előtt keressen rá a napi PROGRAMOKra
A Zámori Eszter képzőművész által készített, a leghétköznapibb tárgyunkat, a mobil telefont formázó tenyérékszer inspirálta az In your hands című előadást, amely kortárs tánc szóló előadásként először 2023 nyarán Berlinben került bemutatásra Lipták Zsófia táncművész előadásában.
Az esti előadást az In your hands kortárstánc előadásworkshop előzi meg Lipták Zsófiával.
A workshop részletei az alábbi linken találhatók:
https://fb.me/e/3rvaqpA4V
Időpont: 2023 November 4. 10:00-11:30
Időtartam: 1,5 óra
Helyszín: A Jurányi Inkubátorház 1. emeletén található Tünet Stúdió
A workshop jegyára 3000,- Ft/fő
(A workshopra váltott jegy az esti előadásra is érvényes.)

László-Kiss Dezső kiállításának tárlatvezetése 2.

képzőművészet

2023. november 2. csütörtök 17:00

Azt festem, ami nincs – László-Kiss Dezső kiállítása

Sinkó István képzőművész, festő, művészeti író, művészetpedagógus beszél a képekről.

Budapest 150 / Lugosi András várostörténész előadássorozata 11. rész

várostörténet

2023. november 2. csütörtök 19:00

Lugosi András előadása – A holokauszt és Budapest szovjet ostroma

A FUGA, a TILOS RÁDIÓ és a STAND UP HISTORY közös sorozata

Előadó: Lugosi András várostörténész
Moderátor: Consti / TILOS RÁDIÓ

A Dohány utcai zsinagóga két tornya 1859-től kezdve az asszimiláció igenlését jelképezte. A sokáig a zsidó emancipáció mintaországának számító Magyarországon ez volt az első kéttornyos zsinagóga, amelynek megépülését még számos követte szerte az országban. S bár a zsidók hitvallása szerint a Messiás eljöveteléig nem lehet templomot építeni, a Nagyzsinagógát számtalanszor hívták templomnak, még az Orczy ház konzervatív rabbijai is, akiknek a tetszését finoman szólva sem nyerte el ez a keresztény templomhoz túlságosan hasonló épület. Mindezek alapján aligha kétséges, hogy zsidók és keresztények együttélésének nincs ennél meghatározóbb szimbóluma.

1944 óta azonban a budapesti holokauszt tragédiájának is szimbolikus emlékhelye. Sorozatunk 11. epizódjában a zsidótörvények, a német megszállás és Budapest szovjet ostromának történetét tekintjük át. Figyelmünk középpontjában az üldözöttek élményei és tapasztalatai állnak, valamint az eseményeknek a budapesti keresztény és zsidó átlagemberek közötti kapcsolatrendszerére gyakorolt hatása.

Külön hangsúlyt helyezünk a zsidó férfiak és keresztény nők közötti szerelem történetére, amely 1941 végétől fajgyalázásnak minősülő és büntetőjogi szankciókat maga után vonó cselekménynek minősült. Felidézzük a 2015-ben egy Kossuth téri lakásból előkerült fal mögötti iratok históriáját, és azoknak a csillagos házak kijelölésében játszott szerepét. Nyomon követjük a budapesti zsidóság kijelölt kényszerlakhelyekre költöztetését, a Zsidónegyedbeli nagygettó és az újlipótvárosi nemzetközi gettó kialakításának, működésének és felszabadításának történetét, de nem feledkezünk meg a budai tömeggyilkosságokról és az embermentők tevékenységéről sem.

Zárásképpen személyes példákon keresztül mutatjuk be azt is, hogy milyen hatással volt az ostrom a budapesti lakosságra: a hidak felrobbantása, a főváros építészeti szövetének elpusztítása, a német katonai erőfeszítések értelmetlensége és a megszálló szovjet hadsereg katonái által elkövetett szexuális erőszak.

A beszélgetés során elhangzó egyes részletek alkalmasak lehetnek a nyugalom megzavarására.


Lugosi András

Úgy volt, hogy táncolunk… – tárlatvezetés

fotó

2023. november 1. szerda 18:00

Úgy volt, hogy táncolunk… (a múlt megjósolhatatlan módosulásai) – Keresztes Zoltán underdogimages tárlatvezetése

A montázsok keletkezéstörténetét egy elemi erejű veszteség érzelmi rétegződése határozza meg.
Az elveszített gyermek körbeszikézett figurájának kontúrjai által hagyott űrt a (hiányával töltött) napok hordalékával tölti föl az élet. A képekről (is) hiányzó kislány ebben az évben ballag(ott volna); innen a cím: úgy volt, hogy táncolunk…
A tárlatvezetésen a képek keletkezéstörténetéről lesz szó, az ötlettől az elkészülésig.

Nők az építészetben 3. – Járomi Irén és Z. Halmágyi Judit

építészet

2023. október 31. kedd 18:00

Nők az építészetben – filmsorozat keddenként
Járomi Irén és Z. Halmágyi Judit

Csontos Györgyi és Szabó Mihály sorozata a „NŐK AZ ÉPÍTÉSZETBEN” a hazai mozgókép-készítés kiemelkedő sorozata és nekünk építészeknek különösen fontos.
Az alkotók régebbi – és a televíziók által is legalább egyszeri műsorsugárzással megtisztelt – sorozatai (Csontos Györgyi-Csontos János: A tizenkét kőmíves, Csontos János-Szabó Mihály: Építészkorzó” és „Írókorzó”. ) jól ismertek, nem csak szakmai körökben.
A már évek óta elkészült és nemzetközi szinten is mércét adó „Nők az építészetben” sorozat egyelőre nem találta meg a sugárzó televízióját. Ezért úgy döntöttünk, hogy a FUGA „fugabudapest” youtube-csatornáján biztosítunk helyet ezeknek a filmeknek.
De tartozunk építésznő kollégáinknak és a filmek alkotóinak is annyival, hogy egy-egy – kicsit ünneppé is tett – bemutatóval tiszteljük meg az alkotókat.
Ezzel a FUGA valaha volt nagy sikerű filmvetítés-sorozatát is újra élesztjük.
Tehát ezentúl a következő hetekben keddenként este 6-kor a FUGA Breuer Marcell termében „FUGA VIDEO ARCHIVUM” filmklub lesz szeretett nő-építészeinkkel.
Az első alkalommal Járomi Irén és Z. Halmágyi Judit lesz a vendégünk, és a róluk készült két filmet nézhetik meg vendégeink.
Beszélgetőtársuk Böröndy Júlia lesz.
8 x két-két filmbemutató
hetente keddenként 18.00-tól a FUGÁ-ban:
2023. 10. 17. 18.00. Csomay Zsófia – Detre Villő
2023. 10. 24. 18.00. Jahoda Maja – Thoma Emőke
2023. 10. 31. 18.00. Járomi Irén – Z. Halmágyi Judit
2023. 11. 07. 18.00. Kravár Ágnes – Tanos Márta
2023. 11. 14. 18.00. Csavarga Rózsa – Fónagy Dóra
2023. 11. 21. 18.00. Csillag Katalin – Kaló Emese
2023. 11. 28. 18.00. Demeter Nóra – Pelényi Margit
2023. 12. 05. 18.00. Magyari Éva – Somogyi-Soma Katalin
Kreditpont: IGEN

Budapest 150 / Lugosi András várostörténész előadássorozata 10. rész

várostörténet

2023. október 27. péntek 18:00

Lugosi András előadása – Queering Budapest

A budapesti homoszexuálisok története

A FUGA, a TILOS RÁDIÓ és a STAND UP HISTORY közös sorozata

Előadó: Lugosi András várostörténész
Moderátor: Consti / TILOS RÁDIÓ

Évfordulós beszélgetéssorozatunk 10. részének tárgya a budapesti homoszexuálisok története lesz. A garantáltan foliamentes esemény legjobb ismereteink szerint az első alkalom, amikor a homoszexuálisokról, mint a főváros történetének szerves részét alkotó társadalmi csoportról esik szó. Az első probléma rögtön ebből adódik, miszerint lehet-e egyáltalán történelme egy olyan kisebbségnek, amelynek szexuális orientációját már magában is normaszegőnek tekintették évezredekig, nem beszélve arról, hogy az azonos neműek közötti szexuális aktusok pedig büntetőjogi szankciókat vontak maguk után. Az emiatt is látenciában tartott szexuális magatartások helyzete azonban radikálisan megváltozik a 19. században a nagyvárosok születése nyomán. A metropoliszok olyan városi teret hoznak létre, amelyben a melegek a korábbinál hatékonyabban tudnak megvalósítani egyszerre két dolgot: egyrészt elbújni potenciális üldözőik elől, másrészt az elbújás körülményei között is megtalálni a potenciális szerelmi és/vagy szexuális partnereket.

Az előadás ebben az értelemben egyszerre érvel két dolog mellett: egyrészt amellett, hogy a nagyvárosok és a melegkultúra születése egymással szorosan összefüggő történeti folyamat volt, másrészt amellett, hogy az előbújás (coming out) korszakát az elbújásé előzte meg. Történetünket Berta József ellen, természet elleni fajtalanság vádjával 1867-ben indított budai büntetőeljárással kezdjük, amely a kutatás jelenlegi állása szerint az első ilyen ügy, amit ismerünk. Majd Guthi Soma századfordulós regényével, a Homosexuális szerelemmel folytatjuk vizsgálódásainkat, de figyelmünket kiterjesztjük a korszak egyéb fontos rendőrségi és sajtóforrásaira is, amelyek alapján képet alkothatunk a száz évvel ezelőtti, a homoszexualitással szemben toleráns, de a kifejezetten homofób álláspontokról egyaránt. Ezek után báró Révay Ferenc végrendeletének megtámadása során keletkezett polgári peres iratok segítségével arra a kérdésre keressük a választ, hogy miképpen befolyásolja egy hagyaték végrendeleti örökségének kérdését az örökhagyó és az örökös mássága az első világháború alatti években.

A Tanácsköztársaság alatt működő Budapesti Forradalmi Törvényszék Kísérleti Kriminológiai Osztályának iratanyagában fennmaradt, Fekete Gyuláról szóló esettanulmány segítségével pedig kitekintést teszünk a homoszexuális prostitúció világába is. Tormay Cécile és gróf Zichy Raffaelné, szül. őrgróf Pallavicini Edina románca nyomán, amely egy válópernek és egy hozzá kapcsolódó rágalmazási pernek is elindítója volt, azt vesszük szemügyre, hogy miként gondolt egy előkelő ház paraszti sorból verbuválódott cselédsége és mások a leszboszi szerelemről az 1920-as években. Egy Kovács Imrével az 1970-es évek végén New York-ban készült interjú alapján azt a kérdést is megpróbáljuk új megvilágításba helyezni, hogy a Tormay-ügybe a MANSz vezetőinek védelme érdekében vélhetőleg beavatkozó, de legalábbis azt megkísérlő kormányzónak és a hatalmi elitnek milyen információk állhattak rendelkezésükre a fővárosi leszbikus és biszexuális körökről a második világháború idején. Körképünket pedig egy a Horthy korszakban született, és végül az 1950-es években nemet váltó sakkozólány történetének ismertetésével zárjuk majd.


Lugosi András

FRAKTÁL HORIZONTOK: Rácz (SK), Szatzker (HU), Hraško (SK)

Komolyzene

2023. november 19.,  vasárnap  18:00

Fraktál Horizontok / Mester és tanítványai koncertek

Fókuszban a harmonika

 
Rácz Tibor                                                      Szatzker Zsanett                                                             Andrej Hraško


Műsor:

T. Rácz: Fantasia di noi
G. Hermosa: Gernika
K. Roeseling: Sonate für Akkordeon
C. Volkov: Sonata No.1
C. Orff: Carmina burana: -Tanz der Bauern in der Schenke
-Ah, da hängt ja der Mond
-Fortune plango vulnera
-Veris leta facies
-Ecce gratum
P. Londonov: Scherzo-Toccata
J. Gart: Scherzo
D. Saluizzi: Gorrión
G. Hermosa: Anantango
J. Bažant: Intermezzo
M. Legrand: Les moulins de mon coeur
L. Böellmann: Toccata


Rácz Tibor dunaszerdahelyi születésű nemzetközileg elismert harmonikaművész, 45 éven át volt a Konzervatórium Bratislava tanára, ahol harmonikát, kamarazenét, esztétikát és zeneirodalmat oktatott. Ezidő alatt számos, ma már elismert, nemzetközi sikereket magukénak tudható harmonikaművész tarthatja Rácz Tibort mesterének.
Játékát leginkább a következő szavak jellemzik, Dr. Vladimír Čížik írta róla:
„Rácz művészi megnyilvánulását a mély érzelmek intenzivitása iránti ragaszkodás és a célzatos megfontoltság mindenkori ötvözete fémjelzi, így alakítva ki egy sikeres és stílushű zenei tolmácsolást. Meggyőzően, kirobbanóan, nagy drámai erővel játszik, miközben feltétlen figyelmet szentel a kiműveltségnek és árnyaltságnak. Mindezt a harmonika-technika rejtelmeinek tökéletes tudása teszi nála lehetővé”.
Tanítványainak ezt igyekszik egyaránt átadni, a zenében kompromisszumokat nem ismerve.

Szatzker Zsanett és Andrej Hraško aktívan koncertező harmonikaművészek, akik a mai napig tartják a kapcsolatot volt professzorukkal, és működnek vele együtt koncerteken, mesterkurzusokon. Mindketten számos elismerésben részesültek már, több nemzetközi és országos díj nyertesei.

Hármuk közös koncertjén a közönség nem csak a klasszikus és modern harmonikairodalom változatos műveivel találkozhat, hanem megtapasztalhat egy igazán különleges kapcsolatot és együttműködést mester és tanítványai között, mely az iskolákon túl is átível.

Prämodern: Ariadné Naxos szigetén – Khozein, Boross, Pétery

Komolyzene

2023. november 17.,  péntek  19:00

Georg Benda: Ariadné Naxos szigetén – melodráma (1775)


Tara Khozein – Ariadné (narráció)                Pétery Dóra – zongora                Boross Martin – Theseus (narráció)

„Oly nagyon szeretem e két művet, hogy mindig magammal hordozom őket. És most képzeld el azt az örömöt, hogy tőlem pont egy ilyen művet akarnak rendelni! Tudod, mit gondolok? Azt gondolom, hogy minden opera-recitativót hasonlóan kellene kezelni – csak alkalmanként énekelni, amikor a szöveg alkalmas a zenei kifejezésre.” – írja Mozart apjának Mannheimből Georg Benda Medea és Ariadné Naxos szigetén c. darabjairól 1778. nov. 12-én, miután találkozott a melodrámákat rendelő és bemutató Seiler-társulat intendánsával. Egy melodrámában a prózai dialógusok emocionális tartalmát zenei motívumok illusztrálják, vetítik előre. A drámai élmény semmihez sem hasonlítható, a végeredmény Mozartra is kivételes hatást tett: „soha életemben nem voltam így meglepve! Mivel mindig azt gondoltam, hogy egy ilyen mű hatástalan” – írja apjának. Bár a műfaj megteremtése Rousseau nevéhez fűződik, Benda vitte hosszan tartó sikerre. 1775-ben készült el az Ariadnéval, amelyet aztán német, francia és itáliai színpadokon is játszottak.  A Benda-darabok népszerűségét és sikerét azok magas zenei színvonala mellett az is magyarázza, hogy a beszélt dialógusban egy új esztétikai ideált látunk megvalósulni: a cselekmény lendületesen halad előre, nem áll meg egy-egy operaária idejére, a beszéd természetes lejtése és dallama jut érvényre a prózában. A mai napig műfajának legjelentősebb darabjai. Előadásunkban Georg Benda saját billentyűs letétje adja a zenei réteget, a szöveget Pétery Dóra fordította.

A darab szövegét Boross Martin rendező és Tara Khozein énekes-improvizátor interpretálja. Az előadásban a pillanatnyi lelkiállapot-változásokat lekövető, viharos szenvedélyű zenével a narráció felszín alatt izzó, lefojtott hűvöse alkot kontrasztot.

Az ecuadori születésű, iráni-amerikai családban felnőtt Tara Khozein szoprán, színész, improvizátor, tanár és zeneszerző. Az USA-ban és Európában tanult és dolgozott, néhány éve Budapesten él. Sokoldalú előadóként a klasszikus és a kísérleti éneklés valamint a fizikai színház határterületein mozog.

​Boross Martin Junior Prima díjas magyar dramaturg, színházrendező, filmrendező. 2013-ban Rácz Anikó producerrel megalakította kortárs színházi alkotócsoportját, a STEREO AKTot. Rendezett dokumentumfilmet, operát és utcai performanszokat is. Budapesten kívül dolgozott Németországban, Spanyolországban, Dániában, Romániában valamint az Amerikai Egyesült Államokban.

Pétery Dóra orgona-, klavikord- és csembalóművész, a historikus billentyűs hangszerek elismert művelője, a Zeneakadémia tanára, Egyik fő érdeklődési területe a 18. sz. második felének német zenéje, az Empfindsamkeit és Sturm und Drang.

 

Támogató:

 

Fotók: Mile Máté, Felicides Ildikó

 

 

L.U.C.A. – Gőbölyös Luca kiállítása

képzőművészet

2023. november 1. szerda 19:00

L.U.C.A.
Last Universal Common Ancestor/ Utolsó egyetemes közös ős
Gőbölyös Luca kiállítása

2023. november 1-jétől november 19-ig – Lucien és Rodolf Hervé terem

Megnyitja: Karvázy György író

„Életem több eddigi eseménye is megmutatta már, hogy számomra az emberi kapcsolatoknál nem létezik fontosabb. Most, amikor a vér szerinti családom gyakorlatilag a lányom és én vagyunk, a valódi kérdés a “hogyan tovább” maradt. Lehet-e, kell-e család nélkül élni? Ha nem, segíthet-e, ha magunk köré teremtünk egy népes, ideális, akár az AI által generált rokonságot? Vajon van-e különbség a magunknak megkívánt és a létező emlékek között? Hogyan működnek a már kanonizálódott vagy az éppen újonnan felmerülő stratégiák az emlékeink és a múltunk átélésével kapcsolatban. Hogyan és miként emlékezünk? Pótolható-e a hiány? Ha megfogalmazzuk, vizualizáljuk, vajon saját valóságunk részévé válhat-e egy óhajtott személy? Átléphet-e a virtuálisból a belső szféráinkba? Hitelessé válhat-e a történetünk, ha fotografikus képekkel próbáljuk igazolni?
Legújabb munkámban az ember teremtő akaratát, a világot felelőtlenül formáló tevékenységét, a fotografikus képbe vetett hitét, s annak a valósághoz való viszonyát járom körül, válaszokat keresve arra az egyre kínosabb kérdésre is, hogy milyenné válnak majd létezésünk keretei ebben az általunk kreált új valóságban.”
(Gőbölyös Luca)

László-Kiss Dezső kiállításának tárlatvezetése

képzőművészet

2023. október 27. péntek 18:00

Azt festem, ami nincs – László-Kiss Dezső kiállítása

Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, képzőművész, grafikus és festőművész tárlatvezetése