2024. október 12.,  szombat  18:00

Bartók egyfelvonásos operája

A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyfelvonásos és egyetlen operája. Szövegkönyvét Balázs Béla írta – amit Kodálynak is felajánlott megzenésítésre. A műben Kékszakállú egy magyar népballada hőseként jelenik meg, amit hangsúlyoz Bartók akkoriban feléledt érdeklődése a magyar népzene iránt.
Az operát Bartók 1911-ben komponálta, de bemutatását előadhatatlanságra hivatkozva elutasították, így csak hét évvel később, 1918-ban volt a premierje a budapesti Operaházban. A vegyes fogadtatást követően az opera csak az 1938-as felújításon ért el átütő sikert.
A darabnak két főszereplője van: a Kékszakállú herceg (bariton vagy basszus: Tarnai Dávid) és Judit, az új felesége (szoprán vagy mezzoszoprán: Töreky Katalin).
A mese szerint Judit meg akarja ismerni a vár titkait, ami szimbolikus jelentést hordoz: valójában a Kékszakállú lelke titkainak kiderítéséről van szó, az általános férfilélek legmélyebb zugainak titkairól. A herceg tudja, hogy a rejtett dolgok erőszakos megismerése tragédiához vezet, ezért folyamatosan kéri Juditot, hogy álljon el az „ajtók” nyitogatásától, mert az mindkettőjük számára tragédiát jelent: a remélt boldogság helyett az örök magányt hozza el.

A Kékszakállú októberi előadása a FUGA Breuer Marcell termében különleges zenei élményt tartogat: a két szereplő drámája szinte kézzel fogható közelségbe kerülhet az intim, egyszerű térben – csupán egy zongorával (Tarnai Nóra) kísérve. A főszereplő jelmezeinek rétegei – ahogy az ajtók kinyílnak, s egyre több titokra fény derül – hullnak le egymás után. Végül csak a csupasz valóság marad – Toronykőy Attila drámai rendezésében.

A művet ismerteti dr. Retkes Attila zenetörténész.

Közreműködnek:

Töreky Katalin operaénekes énektanulmányait szülővárosában, Gyulán kezdte Rálik Szilvia növendékeként, majd Szegedre került, ahol két évet töltött el a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumában – ezzel párhuzamosan a Szegedi Nemzeti Színház színpadán.
Húszévesen nyert felvételt a Magyar Állami Operaház Énekkarába, ahol kezdetben címzetes magánénekesnőként, mára pedig már a szoprán szólam vezetőjeként tevékenykedik.
Spinto hangtípusának köszönhetően a szoprán-fachra jellemző szerepkörök széles skálájában volt módja megmutatkozni: repertoire-ján megtalálhatóak Donizetti könnyed hősnőitől kezdve (Norina, Adina), Puccini-szerepeken át (Angelica nővér, Mimi, Tosca), Verdi-hősnők mellett (Aida, Leonóra) egészen drámai tónusú szerepek is (Szilágyi Erzsébet, Santuzza és a Kékszakállú Juditja.)
Legemlékezetesebb szerepei mégis azok, melyeket a Magyar Állami Operaház felkérésére énekelhetett: egyebek mellett ilyen például Goldmark-Sába királynőjének Astarothja, akit módja volt nem csupán a Margitszigeti Szabadtéri Színpad premierjén és az Erkel Színházban alakítani – de az Operaház egyik turnéján még Izraelben is vendégszerepelhetett vele.
Művészi munkássága mellett olyan operaénekeseknél képezte és képzi magát folyamatosan, mint Misura Zsuzsa, Temesi Mária és jelenlegi énekmestere: Bazsinka Zsuzsanna.

Tarnai Dávid énektanulmányait Budapesten, Szegeden és Pécsett végezte, mesterei Andrejcsik István, Fekete Mária, Lugosi Melinda, Németh Gábor, Szüle Tamás, illetve Temesi Mária voltak.
Tanulmányai mellett és azok után többek között Marton Éva, Jevgenyij Nyesztyerenko, Irena Sylia, Korondi György,  Tokody Ilona, Bátori Éva mesterkurzusain képezte tovább magát.
Több versenyen és pályamunkán teljesített eredményesen: 2005-ben az Országos Konzervatóriumok közötti énekverseny 2. helyezettje 2017-ben a Iuventus Canti nemzetközi énekverseny különdíjasa, 2018-ban a Szecsődi-Réti énekverseny 2. helyezettje.
2012-ben a kolozsvári Viva Vox Operafesztiválon a Kékszakállú vára a legjobb előadás díját nyerte el.
2012-ben a Szegedi Nemzeti Színház, 2013-tól a Magyar Állami Operaház tagja.
Számos szerepben láthatta időről időre a közönség, pl. Uberto az Úrhatnám szolgálójából, Mozart operákból Colas, Bartolo, Masetto karakterét formálta meg. Szívesen énekel Verdi, Donizetti, Puccini szerepeket is (Don Alfonso, Belcore, Don Pasquale Sparafucile, Puccini, Colline) illetve természetesen Bartók és Kacsóh, Kodály művekben (Kékszakállú, János vitéz Bagója és Strázsamestere, a Háry János Marci bácsija). Az elmúlt években az Operaház színpadán Ránki Pomádé király új ruhájában (Nyársatnyelt Tóbiásként) és az István, a királyban (Pázmányként) volt látható.

Tarnai Nóra zongoraművész diplomáit a budapesti és a grazi zeneakadémián szerezte, mesterei Ábrahám Mariann, Hargitai Imre és Krause Annamária voltak. Emellett többek között Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Jandó Jenő, Rév Lívia mesterkurzusain képezte tovább magát. Számos verseny helyezettje. Szólistaként és zongorakísérőként koncertezett itthon, Európában, Kínában egyaránt. Tanított a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban, illetve több, mint 10 évig kántora és kulturális szervezője volt az ország legnagyobb unitárius gyülekezetének. Növendékei számos hazai és nemzetközi verseny nyertesei (legutóbb Virtuózok döntős, és nemzetközi verseny nyertes Liu Yinuo Szofi), illetve felvételt nyertek hazai és külföldi zeneművészeti egyetemekre. Többen zenei pályán immár kollégái itthon és külföldön.

Toronykőy Attila Szegeden született 1969-ben. 1991-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol az operatagozaton először segédrendező, majd rendező lett. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Békés András, Galgóczy Judit, Kovalik Balázs, Kerényi Mikós Gábor, Nagy Viktor, Szikora János és Zsótér Sándor. Első önálló rendezése a Figaro lakodalma volt, melyet Szeged után Debrecenben is bemutattak. Jelentősebb munkái: Titkos házasság, Szerelmi bájital, Háry János, A varázsfuvola, A windsori víg nők, Az aranykoporsó (Vántus), Traviata, A végzet hatalma. Több előadás díszletét is ő tervezte.
2009-ben Marton Éva felkérésére megrendezte a Zeneakadémia operaszakos hallgatóinak vizsgaelőadását. Ugyancsak ebben az évben debütált az Operaházban, ahol Ránki György Pomádé király új ruhája című gyermekelőadást állította színpadra. Sopronban és Veszprémben megrendezte Rossini Bruschino úr című operáját. A Szegedi Nemzeti Színházban két gyermekelőadást (A palacsintás király, Mr. A, avagy a Hang-villa titka) követően megrendezte Rossini Hamupipőke, Marco Tutino A gyertyák csonkig égnek (mellyel az Armel Operaverseny keretében Avignonban is bemutatkozott), illetve Verdi A trubadúr című operáját. Az Operaházban színpadra állította a Parázsfuvolácskát, illetve Haydn Élet a holdon című operáját. Emellett rendezőként jegyzi az Operaház épületének bemutatására készült Operatúra Papagenóval című produkciót. A Müpa felkérésére több beavató opera-előadást rendezett: Weber A bűvös vadász, Dvořák Ruszalka, Mozart A varázsfuvola című operájából.
2024-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
(forrás: opera.hu)

Támogató:

2024. szeptember 13. péntek 18:00

Létörömben-Létörökben – Makkai-Kiss Nóra költővel
Fénnyel írt lélekképek

2024. szeptember 13-tól október 6-ig Janáky István terem

A kiállítást Feledy Balázs művészeti író nyitja meg.
Közreműködik Heidrich Roland gitárművész.

2024. október 6. vasárnap  19:00

Születésnapi  köszöntő  koncert

Műsor:

SEREI Zsolt: 80 duó és 1 szóló *
VIDOVSZKY László: új mű *
DARGAY Marcell: a *
KEDVES Csanád: Completely Natural *
SZŐCS Márton: Hommage à X *
DINYÉS Dániel: Kis köszöntő krotálok *; Preludium
SZIGETI Máté: Dudamuzsika Vidovszky László köszöntésére *
FUTÓ Balázs: Attacca *
SZÉCSI Lőrinc: Νόμος Ω *
BAJNOK Ádám: Pavane *
MUNTAG Lőrinc: Hatkezes Etűd 7. *
HÉJA Benedek: Vidovszky80 – Serei70 köszöntő quodlibet *

*ősbemutató

Előadják:

SEREI Dániel – ütőhangszerek
BÁN Máté – fuvola
KLENYÁN Csaba – klarinét
TÓTH Ramóna – fagott
MALI Emese – zongora
SÁNDOR László – hegedű
NÉMETH Gábor – hegedű
TORNYAI Péter – brácsa
ZÉTÉNYI Tamás – cselló
H. ZOVÁTHI Alajos – nagybőgő
BALOGH Máté, MUNTAG Lőrinc, TORNYAI Péter – zongora
HÉJA Benedek, DARGAY Marcell, DINYÉS Dániel – krotálok

Vezényelnek: SEREI Zsolt, KEDVES Csanád, MUNTAG Lőrinc, HÉJA Benedek

Idén tölti 70. illetve 80. születésnapját a két legendás zeneszerző, Serei Zsolt és Vidovszky László. Ez alkalomból köszöntik őket – CentriFUGA koncert keretében – egykori tanítványaik, valamint a két mester, egymást. Ritka koncertek egyike. Történelmi!

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

2024. szeptember 12. csütörtök 18:00 megnyitó

Helyzetkép – a SZIMA Építőművészeti Osztályának kiállítása száz építész részvételével

2024. szeptember 12-től szeptember 29-ig Breuer Marcell terem

Köszöntőt mondanak:
Kollár László Péter egyetemi tanár, műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
Ferencz Győző költő, irodalomtörténész a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke
Vincze László építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának elnöke
Somogyi Krisztina építészetkritikus, a kiállítás kurátora

A kiállítást megnyitja: Visky András író, dramaturg, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Mozgókép– és Színházművészeti Osztályának rendes tagja

A kiállítás fontos hívószavakon keresztül teremt fogalmi közeget; a világ és benne az épített környezet fenntarthatóságának, itt és most megtapasztalható jellegének, élhetőségének, időbeli folytonosságának és szerethetőségének témáit értelmezi a résztvevők által beküldött példákon és gondolatokon keresztül.

Kurátori gondolatok
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának rendes és tiszteleti tagjai olyan kiállításra invitálták 2024 júniusában az építészettel professzionálisan foglalkozók tág körét, amely a jelenkor társadalmi és kulturális jelenségeivel foglalkozik, azokat hozza értelmező viszonyba az építészettel. A kiállítás fontos hívószavakon keresztül teremt fogalmi közeget, ami az emberi környezet minőségével, fenntarthatóságával és élhetőségével tart szoros kapcsolatot. A kiállításra 100 alkotó 220 munkája került beválogatásra. A munkákat kétféle módon láttatjuk azok személyekhez köthetően és tematikus metszetben jelennek meg a FUGA Építészeti Központ nagytermében.

Öt témát kínáltunk fel értelmezésre. Az öt témakör, öt szó, öt viszonyt vetít az alkotók és a látogatók elé. Az Egyensúly fogalom alatt az ökológiai problémák értelmezése kerül elő. A szociális nehézségekre, speciális szükségletekre és használatokra való reagálás a Méltóság fogalmán keresztül szólít meg. A Karakter kérdése a mesterséges intelligencia és a globális kultúra időszakában az itt és most helyzettel, a megélhető valósággal és a jelleggel foglalkozik. Az építészeti időbelisége, az épített környezetben a kulturális folytonosság lehetősége a közelmúlt örökségével való konfliktusos helyzet okán aktuális kérdés. A Szépség, mint a használók által is szerethető, elfogadható, ugyanakkor kortárs építészeti értéket képviselő minőség nem csak esztétikai kérdés, hanem az általános jóllét, az identitás és fenntarthatóság szempontjából is izgalmas a jelenkorban.

A kiállítást létrehozó kurátorok és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának a szándéka, hogy az építészet praktikus kérdései mellett a társadalmi hasznosság absztraktabb szempontjairól is aktív párbeszédet folytassanak az építészek szakmán belül és kívül, és hogy a kiállítással és a kapcsolódó eseményekkel is erősítsék azokat a közösségeket, amik nyitottak az épített környezet minőségéről tág összefüggésekben gondolkodni.

Mészöly Miklós 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia II. közgyűlésén elhangzott gondolatait idézve: „A hasznos akadémiák – szerte a világon – sosem egy exkluzív–elitokratikus társulás és működés öncélúságától hajtva születnek meg, hanem felismerve a tudományok és művészetek hathatósabb fejlődésének és rangjuk megőrzésének biztosítékát egy olyan szerveződési formában, mely messzemenően nem érintheti az egyéni alkotói szabadságot; továbbá mindenkor távol tartja magát az éppen regnáló állami hatalomtól és általában a politika múlandóan időszerűsített szempontjaitól. Vagyis a hathatós függetlenség élteti őket.”

A kiállításhoz számos esemény kapcsolódik:
Székfoglaló előadások:
A kiállítás ideje alatt három Székfoglaló előadásnak ad teret a kiállítás.
A kiállítás első hetében egy építész alkotópáros előadását hallgathatjuk meg:
2024. 09.18. 18:00 Pazár Béla Ybl Miklós-díjas építész és Magyari Éva Ybl Miklós-díjas építész: Székfoglaló.

A kiállítás második hetében két Pécsről érkező építész tartja meg Székfoglaló előadását.
2024. 09. 25. 18:00 Pelényi Margit Ybl Miklós-díjas építész: Peremhelyzet.
2024. 09. 26. 18:00 Getto Tamás Ybl Miklós-díjas építész: Tanítás és Praxis.

2024. 09. 20. délután 15:00– 19:00 között pedig a Helyzetkép kiállításhoz kapcsolódó tematikus konferencia lesz a FUGA kiállítóterében.

Finiszázs: kerekasztal-beszélgetés 2024. 09. 27. 17:00

A kiállításra a következő száz alkotó, alkotói közösség adott be munkát:
AETER, Alföldi György, Archikon Architects, Báger András, Balázs Mihály, Baló Dániel László, Balogh Csaba / Konkrét Stúdió, Baróthy Anna / S39 Hybrid Design, Barta Fruzsina, Bedecs-Varga Éva, Beke András, Bodonyi Zoltán, Bordás Mónika, Borsos Melinda, Csanádi-Szikszay Györgyi, Cseh András, Csépke Tamás, Csomay Zsófia, Demeter Nóra, Dimitrijevic Tijana, dmb építész műterem, Dormán Miklós, Erő Zoltán, Fábián Gábor, Fejérdy Péter, Földes László, Frikker Zsolt, Fülöp Krisztina, Galina Zoltán, Getto Tamás, Golda János, Gyürki-Kiss Pál, Herczeg Tamás, Horváth-Farkas Zsófia, Ilyés Zsuzsa, Janesch Péter, Kalmár László, Karácsony Tamás, Kemes Balázs, Koszorú Lajos Zoltán, Kovács Csaba, Kovács Miklós, Kovács Péter, Kovács Zoltán / kollektív műterem, Kőhalmy Nóra, Köllő Miklós, Kőszeghy Flóra, Krauth Veronika, Krizsán András, Kronavetter Péter, LAB5 architects, Lázár Antal, Lázár Csaba, Magyar Péter, Mátrai Péter, Minusplus, Nagy Iván, NOVU, Oroszlány Miklós, Paradigma Ariadné, Partizan Architecture, Paskó Norbert János, Patonai Dénes, Pelényi Margit, Perényi Tamás, Péterffy Miklós, Pethő László, Pokol Júlia, Qvarta, Répás Ferenc, Rigó Bálint, Ritter Dániel, Roth János, Sajtos Gábor, Salacz Ádám, Schrammel Zoltán, Schreck Ákos, Skardelli György, Sugár Péter, Sylvester Ádám, Szabó Anna Júlianna, Szabó Levente, Szécsi Zoltán, Szederkényi Lukács, Szentirmai Tamás, Szilágyi Klára, Sztranyák Gergely, Tatai Mária, Tatár-Gönczi Orsolya, Terbe Rita, Tolnai Zsolt, Török Bence, Turi Attila, U. Nagy Gábor, Valkai Csaba, Vannay Miklós Ágoston, Varga Piroska, Vasáros Zsolt, Vincze László, Zombor Gábor

A kiállítók névsora ennél természetesen tágasabb, hiszen a legtöbb felvetés konkrét épülethez kapcsolódik, amelyben alkotótársak széles tábora vett részt közreműködőként.

A felvetés jól láthatóan megmozgatta az építészek közösségét, látszik, hogy fontos kérdésekről érdemes párbeszédet indítani.

A kiállítás létrehozói:
kurátor: Somogyi Krisztina PhD, építészetkritikus, vizuáliskörnyezet-kutató
építész és társ kurátor: Biri Balázs építész
grafikusművész, tipográfus: Tóth Lili
szakmai tanácsadók: Szabó Levente DLA és Vincze László DLA
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztály

Emlékeztetőül: 2024 júniusában a következő öt témát írtuk ki:

EGYENSÚLY – Az ökológiai problémák értelmezése kapcsán az egyensúly keresése az épített és természeti környezet, egyén és közösség, építési szándék és szükség között, illetve a tartaléknak, az anyagok szűkösségének és a hulladéknak a kérdésköre.
KARAKTER – A Mesterséges Intelligencia, digitális világ és a globális kultúra korszakában a személyes jelenlét, a helybenlét, lokális karakter, jelentés, személyes kézjegy, egyediség, kreativitás, a „csinálás”, a kézművesség és az identitás kérdésköre.
MÉLTÓSÁG – A gazdasági értelemben is polarizált világban a szociális érzékenység témája, ennek kapcsán a minimális tér, az otthonosság, a speciális használatoknak való megfelelés, az időskor, a gyorsan változó élethelyzetek, a megosztás kultúrája, a globális népességnövekedéséhez kapcsolva a szűkülő territórium nehézsége, az ideiglenesség és a konfliktusok építészeti vetülete.
KORSZERŰSÉG – Az építészet időbeli dimenziója, amely az egyre gyorsabban változó környezetben felveti az adaptálódás, a reziliencia, a folytonosság, a patina vagy avulás kérdéseit, tematizálja a múlthoz – különösen a közelmúlthoz, a műemlékekhez és a védendő örökségi érték meghatározásához való viszonyunkat –, és a jövőképről vagy annak hiányáról szóló kérdéseket, végül az építész szerepének átalakulását.
SZÉPSÉG – A sokféle nagyon különböző egyedi szükséglet, szándék, értékítélet, tetszés, lehetőség és hatás, illetve a média által hajszolt tartalomfogyasztás mellett a harmónia, rendezettség, strukturáltság, jelentésteliség és egyfajta időtlen szépség kérdésköre, különös tekintettel az olyan építészeti beavatkozásokra, amelyek képesek áthidalni az építészek és a használók értékpreferenciája közötti különbözőséget.

 A diskurzus társadalmi térbe való kitágításához elengedhetetlen fontosságú a média támogatása. Kérjük, hogy érdeklődésedet jelezd a szima.fuga@fmail.com email címen, vagy jelentkezz a kurátornál a krisztina.somogyi@plusminus.hu címen. Segítsd az építészet és ökológia, építészet és használók, építészet és örökség, építészet és digitális világ, illetve az építészeti szépség kérdéskörében beszélgetést indítani azzal, hogy olvasóközönségedet tájékoztatod a HELYZETKÉP eseményről.

Támogatók:
Magyar Tudományos Akadémia
FUGA Budapesti Építészeti Központ
Hetedik Műterem Kft.
Xella Magyarország Kft.
a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának tagjai

Vincze László építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának elnöke
Somogyi Krisztina építészetkritikus, a kiállítás kurátora

2024. szeptember 20. péntek 18:00

Magyar Arte Sacra – A megújuló magyar egyházművészet és építészet a nemzeti kultúrreprezentáció szolgálatában a két világháború között

Előadók:
Hajós-Baku Eszter PhD művészettörténész és Juhász Bálint kurátor–gyűjteménykezelő.

2024. szeptember 6-7-8. péntek-szombat-vasárnap

20 éves a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület (MABE) – háromnapos rendezvény

2024. szeptember 5-től szeptember 29-ig Vargha Mihály terem

2004-ben alakult a MABE azzal a céllal, hogy a szakma elismerését visszaszerezze.

2024. szeptember 7. szombat 16:00

Növényvakság – növénylátás 14. – Mennyibe kerül a talajok pusztulása?

A sorozat szerkesztője: Zsolnai Balázs okleveles kertészmérnök, növényorvos.

Meghívott előadók:
Dr.Dobos Endre – a Magyar Talajtani Társaság elnöke, az ME-MFK egyetemi tanára
Szabó László – a Hold Alapkezelő társalapítója, Tarkarét Biofarm tulajdonosa
Dr.Parádi István – az Experiplant Kft. ügyvezetője, az ELTE TTK adjunktusa
Moderátor: Félegyházi Fruzsina – a Magyar Talajtani Társaság tagja, a Talajtérkép Kft. ügyvezetője

Mennyibe kerül a talajok pusztulása? Körkép a mai magyar mezőgazdaság piaci helyzetéről és a talajok állapotáról.

A beszélgetés témái:
-Milyen jelenleg a hazai talajok állapota?
-Mit kell tudnunk röviden a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről? Hogyan válik a talajok pusztulása költséggé?
-Miért fontos a talajok egészségével is foglalkoznunk? Hogyan térül meg?

2024. szeptember 19., csütörtök  18:00

Radnóti Róza – zongora
(Fotó: Rédling Hanna)

Műsor:

Leos Janáček: Ködben I. tétel

Leos Janáček: Benőtt ösvényen I. füzet Frydeki Madonna

W. A. Mozart: d-moll Fantázia K 397

W. A. Mozart: D-dúr Szonáta K 311

Liszt Ferenc: Eglogue

Liszt Ferenc: Sposalizio

Liszt Ferenc: Obermann völgye

A művésznő a Magyar Kultúráért Alapítvány Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíj ösztöndíjasa.

2024. szeptember 21. szombat 18:00

Az Ars Sacra Fesztivál rendezvénye – „Arnulf cibórium”

Kiss József, Kós Károly-díjas okleveles táj- és kertépítész, ny. vezető tervező, műemlékvédelmi
szakértő előadása.

Az ún. Arnulf cibórium a székesfehérvári Nagyboldogasszony bazilika építési történetéhez is fontos adalékkal szolgál. Az elemzésben tárgyalt szakrális tárgyak Szt. Imre herceg 1031-ben tervezett beiktatásának történeti jelentőségét új megvilágításba helyezik, de az eddigi egyháztörténeti tanulmányokkal is egyezően Szent István államalapítási elképzeléseinek újabb bizonyítékait adják.

2024. szeptember 5. csütörtök 18:30

SZIMA – Építész kávéház: MADI Univerzum – Poliuniverzum

Előadók és beszélgetőtársak:
Dárdai Zsuzsa művészetkritikus, a Mobil MADI Múzeum alapító-kurátora,
Galgóczi Gergely ügyvéd, műgyűjtő,
Hoffmann Miklós egyetemi tanár, matematikus, az MTA doktora,
Rosta S. Csaba DLA építész,
Saxon Szász János képzőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) rendes tagja,
A beszélgetés moderátora Csomay Zsófia építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

MADI – dokumentumfilm (előzetes 15 perc, 2024.)
Producer: Kozma Péter.
Kreatív producer, szerkesztő: Iványi-Bitter Brigitta.

Az ez év tavaszán a főváros által fenntartott Deák 17 Galériában látható MADI kiállítás és eseménysorozat szerves folytatásaként megismerkedhetünk a XX. század egyik legkülönlegesebb, és egyedülálló módon ma is aktívan működő geometrikus művészeti irányzatával/mozgalmával és a Magyarországon elhelyezésre váró múzeumi gyűjteménnyel, amelyet az alapítók nem titkolt szándéka szerint Budapest fogadná be.

https://www.deak17galeria.hu/kiallitasok/madi-univerzum-poliuniverzum

A magyar képzőművészeket, azon belül a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia számos tagját: Bak Imre, Erdély Dániel, Fajó János, Haász István, Harasztÿ István, Hetey Katalin, Viktor Hulík, Kelle Antal, Konok Tamás, Nemes Judit, Maurer Dóra, Saxon Szász János és Sáry László zeneszerzőt érintő aktivitás elsősorban az alapítók (Dárdai-Saxon) közösségi szellemiségének köszönhető, ami nemcsak a gyűjtemény alapítását-gondozását foglalja magában, hanem több száz kiállítás és fesztivál szervezését, folyóirat és galéria működtetését is. Mindezt civil és nonprofit tevékenységből, zsigerből és lelkesedésből művelték az elmúlt 30 évben. Minderről Dárdai Zsuzsa és Saxon Szász János személyes élményeiket osztják meg a közönséggel.
A MADI múzeum elhelyezése körüli igény több különleges építészeti megoldást eredményezett, elsősorban Győrben. Az egyik legjelentősebbet, a MADI múzeum-híd tervét, Rosta S. Csaba építész mutatja be.
Az évek során a MADI művészek alkotásai múzeumokba szerveződtek szerte a világon és párhuzamosan bekerültek a nemzetközi magán-műkereskedelem látókörébe is. A MADI és a műgyűjtés kapcsolatáról, fontosságáról Dr. Galgóczi Gergely műgyűjtő, a geometrikus művészet s benne a MADI szerelmese vall.
A MADI legnagyobb hazai elkötelezettje Saxon Szász János, aki az egyéni alkotómunka mellett folyamatosan közösségi színtéren mozog, „mellékszálként” létrehozta a Poliuniverzum matematikai összefüggésekkel is megáldott játékot. A MADI ihlette innovációs eszközről és annak oktatási jelentőségéről Dr. Hoffmann Miklós, az oktatási projektek szakmai vezetője értekezik. Mindezek után a számos dokumentációs anyag megtekintése mellett játszhatunk is a manipulatív eszközzel.

MADI Univerzum
30 éves a Mobil MADI Múzeum

A MADI mozaikszó jelentése: a Mozgás – a műtárgy részeinek kimozdulását, mozgását és a mozgalom dinamizmusát tükrözi; az Absztrakció – a geometria művészet tárgy nélküli világára utal; a Dimenzió – a kép-objektek térbeli kiterjedését, a környezetükhöz való kapcsolataikat mutatja; míg az Invenció – a találékonyságot, a kreativitást, a játékosságot fejezi ki.
A MADI nemzetközi művészeti mozgalom példa nélküli időszakot ért meg a művészettörténetben. 1946-ban indult Buenos-Airesben, itt folyt le az első korszaka. A második az 50-es évektől Párizsban és Nyugat-Európában zajlott. Míg a harmadik, a kibontakozás ciklusa a 90-es évek elején, a közép-kelet-európai események beindulásával kezdődött és hatással volt az egész világra. Ettől az időszaktól 20 ország 200 művésze felajánlásával, valamint Saxon Szász János és Dárdai Zsuzsa művészházaspár alapító-kurátori tevékenységének köszönhetően létrejött a magyarországi székhelyű Mobil MADI Múzeum: http://mobilemadimuseum.hu

POLIUNIVERZUM
Művészet, matematika és játék az oktatásban
A Poliuniverzum egy geometrikus játék és oktatási módszertan, amely mind szellemiségében, mind formajegyeiben hordozza a MADI művészet alapvetéseit, leginkább a játékosság, az invenció-innováció hatáskörében. Az elmúlt években több Erasmus+ projekt keretében kidolgozásra került a PUSE (Poly-Universe in School Education), a PUNTE (Poly-Universe in Teacher Education), és folyamatban van az EARLY-POLY (Poly-Universe in Pre-school Education) oktatási módszertan. Az eszköz újdonságértéke a polidimenzionális formákban rejlő léptékváltásos szimmetriában és az ehhez rendelt színkombinációs rendszerben van. A játékosság mellett erőssége a matematika, szerepe van a geometriai és a logikai készségek, valamint az algoritmikus gondolkodás fejlesztésében vagy a kombinatorikai problémák vizuális megjelenítésben. Mindezek mellett változatos területeken alkalmazható az oktatásban, mert hihetetlenül egyszerű és mégis komplex: több mint játék, több mint művészet, több mint matematika, mert a Poliuniverzum mindezek együttvéve, szinergiák az oktatásban…

• A PUSE Módszertani könyv és feladatgyűjtemény ingyenesen letölthető: http://www.poly-universe.com
• A PUSE e-learning próbaverzió megtekinthető: https://puse.education
• A PUNTE (Poly-Universe in Teacher Education) eddigi eredményei elérhetőek: https://www.punte.eu

MADI UNIVERZUM
Portréfilm Carmelo Arden Quinről

Carmelo Arden Quin képzőművész, költő, teoretikus, a MADI nemzetközi művészeti mozgalom egyik alapítója, 1913-ban született Uruguayban. A portréfilm a XX. század művészettörténeti mozgalmait Carmelo Arden Quin személyén keresztül mutatja be és jut el a mester végkövetkeztetéséig: „Azért kellett létrejönnie a MADI–formának, hogy a festészet felületét, amely évszázadokon át be volt zárva a keretbe, kiszabadítsa onnan”. A filmben Arden Quin beszél latin-amerikai avantgárd mesteréről, Joaquín Torres Garcíáról, aki 1930-ban Párizsban a ”Cercle et Carré” művészeti mozgalom és folyóirat egyik megalapítója volt, Seuphorral, Mondriannal, Arppal…; továbbá arról, hogy a kultúra és a művészet az élet leglényegesebb kérdéseit veti fel és válaszolja meg: „A legerősebb császárságok, a nagy politikusok és hódítók sorra eltűnnek, míg a művészeti alkotások, az emberi értelem virágai örökre megmaradnak.”
Rendező: Dárdai Zsuzsa.
Operatőr: Pohárnok Gergely.
Zene: Sáry László.
Producer: Durst György, Duna Műhely 1999.
35 perc, magyar nyelven spanyol felirattal.