Gear

Könyvbemutató RÉKE-est keretében

építészet

2025. február 20. csütörtök 18:00

Basics Beatrix művészettörténész: Az Andrássyak kastélyai Magyarországon

Martin Opitz Kiadó 2024.
A kötetet Csorba László és a szerző mutatja be.
Az Andrássyak társadalmi és anyagi helyzete megkövetelte kastélyok és paloták építését. A Magyarországon jelenleg található kastélyokat vagy az Andrássy család egyik tagja építtette, vagy más tulajdonostól vásárolták meg, illetve házasságkötés révén került a birtokukba. Akár a család históriája, ezek az épületek évszázadok történetét illusztrálják, és építészeti szempontból is jelentős műemlékeink. Magukon viselik a különböző stíluskorszakok jegyeit, illetve kiváló építész-tervezők keze nyomát. Változatos a kastélyok kialakítása: van, amelyik középkori erődítményből lett uradalmi birtokközpont, majd minden kényelmet kielégítő főúri lakóhely. Máshol két kastélyt is birtokolt a család, s az egyes átépítéseknél minden alkalommal a legmagasabb színvonalra törekedtek. Előfordult a család története során, hogy nem kezdtek bele építkezésbe, ha megfelelő helyen találtak megfelelő kastélyt, hanem megvásárolták. A 19. században azután mégis sor került új, reprezentatív kastély építésére, mivel nem volt elég a család igényeinek a helyi későbarokk kúria és a kisebb méretű vadászlak: Tiszadobon áll az Andrássyak legjelentősebb magyarországi kastélya.
A kastélyok kincsei az évszázadok során egyre gyarapodtak, a berendezési és használati tárgyak később féltett és nagyra értékelt műtárgyak lettek. Az épületek lakóiról is fontos szólnunk, hiszen a magyar történelem jeles alakjai voltak, életük eseményeinek színtereiként szolgáltak a kastélyok, a nemzeti örökség kiemelkedően fontos részei.
Az Andrássy család magyarországi kastélyépítészeti örökségét összefoglaló munka eddig még nem született, ezt az adósságot szeretné törleszteni a könyv.
Kreditpont: IGEN

FUGA filmklub – Új Ház_17 – Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező emlékére

építészet

2025. február 18. kedd 18:00

FUGA filmklub – Új Ház – Építészeti filmsorozat Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező emlékére kéthetente keddenként

Az est moderátora Csanády Pál építész, az Artifex Kiadó Kft. ügyvezetője, a Metszet folyóirat főszerkesztője.

Februárban folytatódik a FUGA Filmklub – ÚJ HÁZ filmsorozata.

A sorozat harmadik blokkjában nyolc film – filmenként három építész.

Február 18. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 17.
ifj. Benczúr László – Budapest, XII. kerület – Bagatelle Gardenhouse rekonstrukció
Kőszeghy Attila – Debrecen, Tócóskert – Szent Család Templom és Plébánia
Hajnal Zsolt, Kendelényi Péter – Budapest, IV. kerület – Metrodom Panoráma Lakópark
rendező: Szomjas György, operatőr: Dénes Zoltán

  ifj. Benczúr László

  Kőszeghy Attila

  Kendelényi Péter és Hajnal Zsolt

Március 04. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 18.
Rácz Tamás – Cserszegtomaj – Vályogház és lovastanya
Zombor Gábor, Juhász Balázs – Budapest – Ligeti Műterem Villa felújítása és átalakítása
Skardelli György – Budapest – Puskás Aréna
rendező-operatőr: Dénes Zoltán

 Március 18. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 19.
Csillag Katalin, Gunther Zsolt – Budapest – MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark
Pottyondy Péter – Miskolc, Diósgyőr – DVTK Stadion
Varga Csaba – Mád – J. V. Borászat
rendező-operatőr: Dénes Zoltán

 Április 01. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 20.
Magyari Éva, Pazár Béla – Miskolc – Avas-Déli Református Templom
Vasáros Zsolt – Budapest – Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet
Zsigmond László – Veresegyház – Mézesvölgyi Fabriczius József Általános Iskola és Uszoda
rendező-operatőr: Dénes Zoltán

Április 15. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 21
Dobrosi Tamás – Felcsút – Pancho Aréna
Lukács István, Vikár András – Budapest – Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ
Erhardt Gábor – Tolcsva – Helia-D Herba Kastély kialakítása a Dessewffy-kúriában
rendező-operatőr: Dénes Zoltán

Április 29. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 22.
Marosi Miklós†, Ács István, Pernesz Ágnes – Budapest – Eiffel Műhelyház
Makovecz Imre†, Dósa Papp Tamás – Budapest – Összetartozás templom
Potzner Ferenc – Budapest – Királyi Lovarda
rendező-operatőr: Dénes Zoltán

Május 13. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 23.
Álmosdi Árpád, Csendes Monika – Szolnoki Művésztelep
Terdik Bálint – Szob – Duna-Ipoly Tanuszoda
Ferencz Marcel – Budapest – Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont
rendező-operatőr: Dénes Zoltán

Május 27. kedd 18:00
ÚJ HÁZ 24.
Benczúr László – Budakeszi – Budakeszi Evangélikus Templom
Bun Zoltán – Budapest – Újpesti Új Vásárcsarnok és UP Rendezvénytér
Csernyus Lőrinc – Dubaj, Egyesült Arab Emírségek – Világkiállítás Magyar Pavilon
rendező-operatőr: Dénes Zoltán

A vetítések után Csanády Pál építész, főszerkesztő beszélget az építészekkel.

 

Az esemény az NKA támogatásával valósult meg.

www.nka.hu

Link: https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/archivum/palyazati-felhivasok/muveszeti-fotematikaju-allando-kollegiumok-palyazati-felhivasok/az-epitomuveszet-kollegiuma-nyilt-palyazati-felhivasa-2/

A belépés díjtalan és regisztrálni sem kell.

Kreditpont: IGEN

Prämodern koncertek: Gallai Judit és Kemenes András

Komolyzene

2025. március 8., szombat  18:00


Műsor:

J. S. BACH: G-dúr Gambaszonáta  BWV1027

J. S. BACH: g-moll Gambaszonáta BWV1029

J. S. BACH: D-dúr Gambaszonáta  BWV1028

 

„A koncerten elhangzik Bach mindhárom viola da gambára és csembalóra írt szonátája csellón és zongorán. Az előadás nehézsége abból fakad, hogy három egyenrangú, egymást kiegészítő, imitáló szólam két erősen eltérő hangzású hangszeren szólal meg, legyen az akár korabeli, akár modern hangszer. Nem véletlen, hogy Bach maga megírta a G-dúr darabot triószonátaként is, két fuvolára és basso continuora, míg a g-mollnak több – még zenekari – átirata is született.
Sokféle előadásban hallottam és játszottam a műveket, de a legemlékezetesebb interpretáció számomra Déri György habilitációs koncertje volt; akkor Kemenes András zongorázott. Azóta szeretném én is eljátszani vele.” (Gallai Judit)

 

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

RÉKE-est – ENIGMA 121

műemlékvédelem

2025. február 12. szerda 18:00

Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)-est – ENIGMA 121

Az Enigma (2024) 121. számát bemutatja Haris Andrea és Lővei Pál.
Volt egyszer egy Tudományos Osztály… valamint a magyar műemlékvédelem történetével foglalkozó Enigma-számokról és tervekről F. Dóczi Erika és Kovács Gergely, a kötet vendégszerkesztői beszélnek.
Ezzel, az immár harmadik interjúkötettel az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) megalapítása előtti korszakig nyúlnak vissza, az eddigi két gyűjteménytől (Enigma no. 113. és 117.) eltérő módon egyetlen részlegen, a Tudományos Osztályon keresztül szemlélve a XX. század második felében a magyar műemlékvédelem háza táján történteket.
  Dercsényi Dezső
  Gergelyffy András
  Granasztóiné Györffy Katalin
  Hokkyné Sallay Marianne
  Kissné Nagypál Judit
  Koppány Tibor
  Mendele Ferenc
  Szakál Ernő
  Bolla Anna, Csernitzki Mária, Lukács Zsuzsa, Györffy Katalin, Nagy Zoltán
Két hosszú beszélgetés szerkesztett változatát találja az olvasó a kötetben; ezek Hokkyné Sallay Marianne-nal (1932–), illetve az időközben elhunyt Granasztóiné Györffy Katalinnal (1943–2024) készültek.
Kreditpont: IGEN

Amatőrfilm-klub kéthetente_1

film, színház

2025. február 11. kedd 17:00

60 éves a magyar amatőrfilm-mozgalom –
Gulyás Gyula – Gulyás János: Vannak változások (Penészlek 1968 -78)

A filmvetítést követő beszélgetés moderátora: Szekfű András filmtörténész.

Az 1956-os forradalom leverését követően ismét engedélyezték az ’50-es években betiltott privát filmezést. Erre az időszakra esik a filmművészet megújulása, az „új hullámok” megjelenése és ezzel összefüggésben a magyar film aranykora.
1964-ben határozta el hat 15-20 év körüli fiatalember (diákok, munkások), hogy nem munkahely vagy lakóhely szerint, hanem a film szeretete alapján szerveződnek filmklubba a művelődési házi hálózaton kívül.
   
Egymást szellemileg, technikailag és anyagilag segítve készítették 8 milliméteres amatőrfilmjeiket, amelyekben az őket körülvevő világot ábrázolták.
A FUGÁban kéthetente, kedden bemutatásra kerülnek a még vetíthető amatőrfilmek és a hivatásos filmessé vált tagok profi filmjeiből egy válogatás.
A sorozat első estje:
Gulyás Gyula – Gulyás János:
Vannak változások. (Penészlek 1968 -78)
Az 1968-ban készült 8 mm-es amatőrfilm alkotói a Balázs Béla Stúdió korszerűbb, 16 mm-es technikájával visszatértek Penészlekre, hogy megnézzék változott-e nyolc év alatt valami a torokszorító szegénységen, a kiszolgáltatottságon, a kilátástalanságon.

Modern pietas – The Unknown Artist azaz Az Ismeretlen Művész

képzőművészet

2025. február 13. csütörtök 18:00

Modern pietas – The Unknown Artist azaz Az Ismeretlen Művész

2025. február 13-tól március 9-ig Janáky István terem

Közreműködik: Alösha Zelensky.

The Unknown Artist vagyis az Ismeretlen Művész a háború és a művész szerepét kutatja a modern világban, mindezt a bizánci és középkori orosz ikonográfia nyelvén. Kísérletezve a hagyományos keleti keresztény képi világgal, fordított perspektívával és arannyal. A művész egy nemzetközi csapattal dolgozik együtt, amelyben kelet-európai zenészek, videósok és tervezők vesznek részt.

A kiállítás egy masszív vasbeton pincében kerül megrendezésre. Az enteriőr, a díszlet és a világítás az ikonográfiai műveket természetes közegükbe emeli vissza, amely egy kolostor kriptájára vagy katakombákra emlékeztethet minket. A félhomály kihangsúlyozza a festmények arany részleteit. A kiállítás videó művészettel és zenei előadásokkal is gazdagodik, amelyek elektronikus, kísérleti és hagyományos vallási zenei elemekből táplálkoznak. A látogatók megtapasztalhatják a templomi füstölő illatát is.

Az Modern Pietas című kiállításon bemutatott kelet-európai alkotások az ikonográfia és az avantgárd művészet fogalmait járják körbe. A művész mindkét hagyomány technikáit és elveit ötvözi. Míg a múzeumok és magángyűjtők milliárdokat költenek hamisított Kazimir Malevich, Vaszilij Kandinsky, Alexandra Exter és El Lissitzky alkotásaira, addig az élő és hiteles elvi utódaik gyakran megnevezetlenek maradnak.
Az Ismeretlen Művész nem csak ebből a hagyatékból merít ihletet, hanem követi a múlt művészeinek sorsát is. A szabad alkotói kifejezés oroszországi cenzúrája miatti kényszerű emigráció és a háborúellenes érzelmek összekötik őt az avantgárdistákkal.
A keleti keresztény ikonográfiát hagyományosan anonimitás övezi. Az ikonfestők nem alkotóként tekintettek magukra, hanem olyan közvetítőként, akik fogadják és árasztják a Teremtő örök érvényű ajándékát.
A névtelenség mellett való döntés a tiltakozás kinyilatkoztatása. Az információ-túlterhelés korszakában, a közösségi médiában és a figyelem alapú gazdaságban az alkotók hírneve és autonómiája gyakran feláldozásra kerül az algoritmus istenek szeszélyes oltárán. A művészek és influenszerek a láthatóság megszerzése érdekében a viralitás témaköreit követik. Az Ismeretlen Művész nem akarja kihasználni a háború és a kor nehézségeiből fakadó témákat – ezen témák feldolgozására egy belső szükségérzet készteti.
Az Ismeretlen Művészt inspiráló keleti keresztény és avantgárd képiséget nemcsak festményeiben, hanem performanszaiban is alkalmazza. Az 59. Velencei Biennálén, 2022-ben megrendezett gerilla kiállítása, a Dead Pavilion, és a 2024-es Budapesti Operaházban tartott szóló tüntetés, a Silent Aria, egyaránt háborúellenes nyilatkozatok voltak, és az alkotói némaságra hívták fel a figyelmet, amelyet az államok, az intézmények és a társadalom egyaránt figyelmen kívül hagy.
EN
The Unknown Artist will explore themes of war and the artist’s role in the modern world through the language of Byzantine and medieval Russian iconography, experimenting with traditional Eastern Christian imagery, reverse perspective and gold.
Iconography and avant-garde art are two things that come to mind when we think of Eastern European art showcased at ‘Modern Pietas’. The Unknown Artist[1]  combines techniques and concepts from both traditions. While museums and private collectors spend billions on counterfeit works by Malevich, Kandinsky, Exter, and Lissitzky, their living, genuine conceptual heirs remain unknown.
The Unknown Artist is not only inspired by this heritage but also follows the fate of past artists. Forced emigration due to Russian censorship of free creative expression and anti-war sentiments bonds her with the avant-gardists. Meanwhile, Eastern Christian iconography traditionally remained anonymous. Isographers saw themselves not as creators but as vessels receiving and pouring out the gift of the true eternal Creator.
Choosing to remain unnamed is a protest statement. The age of information overload, social media, and attention economies sacrifices the reputation and autonomy of artists to the whims of algorithmic gods. Artists and influencers exploit viral agendas to gain visibility.  The Unknown Artist refuses to take advantage of war and the hardships of the times—it’s an inner necessity to work on these themes.
 The Unknown Artist employs Eastern Christian and avant-garde imagery not only in painting but also in performances. The guerrilla exhibition Dead Pavilion at the 59th Venice Biennale in 2022 and the solo picket Silent Aria at the Budapest Opera House in 2024 served as both anti-war statements and an address to the artist’s muteness ignored by states, institutions, and society.
The exhibition will take place in a basement painted in black. The interior and lighting will place the iconographic works in their natural context, reminiscent of a monastery crypt or catacombs. Visitors will also experience the immersive scent of church incense.

Prämodern koncertek: Asszonyszerelem, asszonysors

Komolyzene

2025. március 1., szombat  18:00

Műsor:

Clara SCHUMANN: Lieder  Op.13 
Előadja: BUCSI Annamária – ének, TARNAI Nóra – zongora

Frédéric CHOPIN: 2 Nocturne Op.posth.
Előadja: TARNAI Nóra – zongora

Frédéric CHOPIN: Esz-dúr Nocturne
Előadja: PÉRONNO-DARABONT Katalin – cselló, Liu YINUO – zongora

Frédéric CHOPIN: „Feketebillentyűs” Etűd Op.10 No.5
Előadja: Liu YINUO – zongora

Robert SCHUMANN: Frauenliebe und -leben (Asszonyszerelem, asszonysors) Op.42
Előadja: ÁCS Gabriella – ének, TARNAI Nóra – zongora


Műsorvezető:
Dr. RETKES Attila zenetörténész

 

„Az 1840-es esztendő Robert Schumann életében is, életművében is jelentős fordulatot hozott. A Clara Wieck (később Clara Scumann) iránti szerelem hosszú, viszontagságos, harcokkal teli évek után, az atyai akarat ellenére és bírósági huzavonák árán végre révbe ért. Az elmúlt idők csüggedéseinek, reménykedéseinek állandó hullámzásával szemben ez az esztendő a közelgő és beteljesült boldogságot jelentette, és a zeneszerző műhelyében is mély nyomot hagyott…. Az asszonyszerelem, asszonysors e valóban zaklatott, de boldog időszak termése; két nap alatt, július 11-én és 12-én vetette papírra Schumann. A ciklus egy megrendítően szép szerelem történetét mondja el. Schumann-nak már zongoramuzsikája is tele volt naplószerű életrajzi utalásokkal. Most is boldog menyasszonyának, Clarának arca lebegett szeme előtt, amikor dalba öntötte Chamisso verssorait.” (Lampert Vera: A hét zeneműve)

Clara Schumann korának jelentős zongoraművésze férje műveinek interpretációjával nagy sikereket aratott. Ő volt az egyetlen előadó, aki teljes mértékben meg tudott felelni Schumann igényeinek, és úgy tudta előadni a műveit, ahogy azt ő elképzelte. Clara eközben egymás után írta zeneműveit, de zeneszerzőként nem igazán tudott nagy hírnévre szert tenni. Életében csak mint kiváló tanárt és előadóművészt ismerték el széles körben. Életműve mindössze 21 darabból áll, annak ellenére, hogy több dokumentum is bizonyítja, hogy fiatalkorában több tucatnyi művet komponált. Ezeknek azonban jelentős része elkallódott.

24 évesen, két gyermek anyukájaként 1843-ban adta közre Op.13-as 6 dalát. Szerelem és a vágyódás, intimitás és veszteség, világosság és sötétség témái bontakoznak ki e dalokban, zongoraművészi virtuozitása e lírai énekdallamok igényes kíséretében.

Frédéric Chopin születésnapján természetesen elhangzanak darabok az ő életművéből is: többek között az egyik legnépszerűbb nocturne-jei közül a még 1830-ban keletkezett Op.posth cisz-moll és ugyancsak 1830-ra datálható Esz-dúr nocturne cselló átirata.

Bucsi Annamária, az Operaház magánénekese már fiatalon elindult az énekesi pályán, hiszen Magyar Rádió gyerekkórusának tagja volt, majd diplomáit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) szerezte. Mesterei Schultz Katalin, Schmiedt Annamária, Gulyás Dénes és Kovalik Balázs. Több fővárosi és vidéki színházban is szerepel zenés előadásokban, a Szegedi Szabadtéri Játékok rendszeres fellépője. Dolgozott már együtt többek között Gerard Depardieu-vel, Haumann Péterrel, Bodrogi Gyulával. Jelenleg a Magyar Állami Operaház magánénekese, ami mellett rendszeresen fellép a komáromi Magyar Lovas Színház előadásain is.

Péronno-Darabont Katalin csellóművész a Fischer Annie Zeneiskola tanára és a Héjja Csellóegyüttes alapító tagja. Tanulmányai után a 4 éven át Magyar Állami Operaház zenekarában játszott, majd elköltözött Franciaországba, ahol kamarazenészként és csellótanárként dolgozott. 2016-ban költözött vissza családjával Budapestre. Hangszere Héjja János mester műhelyéből került ki, 2014-ben.

Tarnai Nóra zongoraművész diplomáit a budapesti és a grazi zeneakadémián szerezte, mesterei Ábrahám Mariann, Hargitai Imre és Krause Annamária voltak. Emellett többek között Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Jandó Jenő, Rév Lívia mesterkurzusain képezte tovább magát. Számos verseny helyezettje, több külföldi ösztöndíj és tanári különdíj birtokosa. 2025-ben megkapta az Opera Dalmaratonjának legjobb korrepetitori díját. Tanított a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban, illetve több, mint 10 évig kántora és kulturális szervezője volt az ország legnagyobb unitárius gyülekezetének. Növendékei számos hazai és nemzetközi verseny nyertesei (legutóbb Virtuózok döntős, és nemzetközi verseny nyertes Liu Yinuo Szofi), illetve felvételt nyertek hazai és külföldi zeneművészeti egyetemekre. Többen zenei pályán immár kollégái itthon és külföldön.

Liu Yinuo Szofi a Fischer Annie Zeneiskola zongora tanszakos növendéke az elmúlt években fiatal kora ellenére számos hazai és nemzetközi versenyt megnyert már. Első lett többek között a Danubia Talents Nemzetközi Zongoraversenyen, és a Farkas Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyen is, ennek díjaként 9 évesen a Dunakeszi Szimfonikus Zenekarral Haydn D-dúr zongoraversenyének zárótételét adta elő. 2021-ben és 2022-ben szerepelt a Duna Televízió Virtuózok tehetségkutató műsorában. Kivételes játékát különdíjjal jutalmazták, a döntőben Mozart C-dúr zongoraversenyének 3. tételét játszotta a Dohnányi Szimfonikusokkal, Hollerung Gábor vezényletével, 2024 júniusában pedig Bach zongoraversenyének zárótételét a Budapesti Vonósok Kamarazenekarral. Szofi zongoratanára Tarnai Nóra zongoraművész.

 

Támogató:

(Prä)modern+ koncertek: Trio ArmoniCorpus

Komolyzene

2025. február 23., vasárnap  18:00

De Falla és Galliano körül

SZATZKER Zsanett – harmonika
KOVÁCS Balázs – harsona
SELELJO Erzsébet – szaxofon


Műsor:

Giovanni Paolo CIMA: Capriccio

KEDVES Csanád: Renaissance Dream*

J. S. BACH: Sonata No.2 BWV 526 – Largo, Allegro

ZARÁNDY Ákos: Cosmic Dust Journey

Léon BOËLLMANN: Suite Gothique

Manuel DE FALLA: 6 canciones populares Españolas

Astor PIAZZOLLA: Coral

Richard GALLIANO: Tango pour Claude

*ősbemutató

 

A Trio ArmoniCorpus egy innovatív együttes, melyet Szatzker Zsanett harmonikaművész, Seleljo Erzsébet szaxofonművész és Kovács Balázs harsonaművész a közelmúltban hívott életre. Az egyedi hangszerkombináció nagy hangzásbeli potenciált rejt, melyet a trió tagjai igyekeznek maximálisan kihasználni. Eredeti repertoár híján az előadók maguk készítik az átiratokat az elmúlt 500 év zenéiből merítve. Műsorukon minden korszákból megtalálhatók kompozíciók, a reneszánsztól Bachon és Haydn-n át egészen a 20. századi szerzőkig, mint Manuel de Falla vagy Astor Piazzolla. Az első eredeti, erre a formációra íródott mű pedig ezen az estén fog felcsendülni, melyet Kedves Csanád komponált az együttes számára.

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

 

 

(Prä)modern++ koncertek: Szepesi Bence, Onczay Zoltán, Kovács Gergely

Komolyzene

2025. március 9., vasárnap  18:00

Kamarazenei csemege

 

Műsor:

Francis POULENC: Szonáta csellóra és zongorára

Michele MANGANI: Tre danze Latine

Robert DELANOFF: Chili! Chili!**

Astor PIAZZOLLA: Tavasz

Gustav HOLST: Vénus – a béke hozója

**magyarországi bemutató

 

A ‘Kamarazenei csemege’ koncertsorozat 2017 óta mutatja be a kamarazene irodalom ritkábban hallható műveit, amelyet Onczay Zoltán Artisjus-díjas csellóművész indított útjára. Zoltán a mannheimi kamarazenekar tagjaként Németországban is szervezett kamara koncerteket, sorozatokat, előtte a berlini Művészeti Akadémián és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott. Jelenleg a MÁV szimfonikusok szólamvezető csellistája.

Kovács Gergely a fiatal zongoraművész generáció egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Junior Príma-díjas, Cziffra Tehetség-díjas, 2021-ben a Los Angeles-i és a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyek 3. díjasa, illetve utóbbin Közönségdíjas. Koncertezett Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban. 2019-ben szólóestet adott a New York-i Carnegie Hallban. Repertoárja a romantika és a XX. század szóló zongorairodalma mellett bővelkedik kamaraművek széles skálájában. Küldetésének tartja a zene folyamatos természetes hullámzásának megformálását, mely – akárcsak maga az élet – a legmélyebb zugokból a legnagyobb magasságokig terjed.

Szepesi Bence klarinétművészként és szaxofonművészként egyaránt jegyzett nemzetközi szólista, 2018-ban debütált a New York-i Carnegie Hallban, ahol eddig 4 hangversenyt adott. Artisjus-díjas, hazai, és nemzetközi versenyek díjazottja mindkét hangszeren. A magyarországi klasszikus szaxofon műfaj megteremtésének egyik úttörője, a Budapest Szaxofon Kvartett alapítója, nemzetközi kurzusok és versenyek zsűrije, 4 kontinens több mint 27 országában koncertezett. A D’Addario (USA) és a BG France (Franciaország) cégek nemzetközi nagykövete, a Nemzetközi Klarinét Szövetség magyarországi elnöke, a Miskolci Egyetem adjunktusa, a Dohnányi Szimfonikus Zenekar szólóklarinétosa, a BalatonSAX Nemzetközi Akadémia alapítója, vezetője. Repertoárja a szóló, és kamarazene irodalom egészét felöleli mindkét hangszeren minden stílusban. Küldetésének tekinti a hangszeres zene minél szélesebb körű elterjesztését.

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

 

 

Zenés könyvbemutató-beszélgetés Frideczky Katalinnal

könyvbemutató

2025. február 1. szombat 18:00

Zenés könyvbemutató – Frideczky Katalin és Hollós Máté beszélgetése

A Szépírók Társasága rendezvénye.

Frideczky Katalin, zongorista, író. 1950-ben született Budapesten.
A zene mellett irodalmi tevékenysége is meghatározó. Rendszeresen publikál rangos irodalmi lapokban (Palócföld, Ezredvég, Csillagszálló, Spanyolnátha, Élet és Irodalom, Irodalmi Jelen, Népszava, Szövétnek, Parlando, Szépirodalmi Figyelő, Pannon Tükör, Napút…) és antológiákban.
Novellistaként tartják számon, de írt regényt, mesekönyvet, kisregényt és filmforgatókönyvet is, sőt a líra is felbukkan életművében haikuk és tankák formájában.
2014 óta tagja a Szépírók Társaságának.
Neki ítélték az Irodalmi Jelen 2017-es Próza-díját.