2025. október 10. – november 9.
Breuer Marcell terem
Zalavári József kiállítása.
Kiállításmegnyitó 2025. október 10-én 18 órakor.
Aki a megnyitót tartja: Rényi András művészettörténész;
aki zongorázik: Prof. Dr. Apagyi Mária zongoraművész (a képzőművészeti munkákhoz is analógiaként kapcsolható
kompozíció és 6 megtervezett improvizáció hangzik el).
A kiállítás kurátora: Kázsmér Máté.
Művészi ars poetica
Művészi alapállásom, amely a geometrikus, konkrét kategóriába sorolható, a Konkrét Manifeszt (1930) szellemétől a metaművészetig terjed.
Munkáim középpontjában az elemi alapformák megtervezése áll, magas kortárs technológiával előállítva.
A konkrét művészeti manifesztum elvein alapuló műveletekkel dolgozom. Munkáim a konkrét fizikai, színbeli és formai folyamatok egyensúlyának megragadása a síkban és a térben. Azt az állapotot keresem, ahol az anyag és a forma eggyé válik. Szobraim és domborműveim a minimális külső hatásokból eredő belső anyagi feszültségek eredményeként tulajdonképpen önépítőek.
Az anyag-, forma- és színkontrasztok vizuális feszültsége minimális síkbeli és térbeli elmozdulások eredménye, amelyek rendszere saját formanyelvem megteremtéséhez vezetett.
Az így redukált formai rend dekonstrukciói nyitottságukban reagálnak a környezetükben zajló eseményekre, jelentésükben túllépve a konkrét vizuális rend határain.
A művek egy sajátos geometrikus művészeti irányzatot képviselnek, és az abban megfogalmazott elvek szerint értelmezhetők.
Az absztrakt elemi vizuális formák és színek alakító kutatása a vizuális nyelv törvényszerűségeinek megértéséhez vezetett, amelynek révén a formák strukturális kompozíciója új, személyes vizuális meta-architektúrát és ez által új kulturális jelentést nyert.
A birtokában lévő formarendszer képes volt arra, hogy az évszázadok stílusainak szinergiáit felhasználva ajelen korszakot tükröző műveket hozzon létre.
A fizikai és a digitális világ konvergenciáját az eredendően anyagi forma és annak virtuális reprezentációja erősíti.
A konkrét művészeti elvek mentén létrehozott művek valós, fizikai felületi állandósága és változékonysága a rend és a káosz szimultán érzékelése virtuális és intellektuális hatással bír.
A művek esztétikai hatásainak érzékszervi és racionális megtapasztalása hozzájárulhat a korunk megértéséhez szükséges kritikai gondolkodás fejlődéséhez.
Künstlerische Arspoetik
Meine künstlerische Grundhaltung, die man als geometrisch und konkret bezeichnen kann, reicht vom Geist des Konkreten Manifests (1930) bis zur Metakunst.
Im Mittelpunkt meiner Arbeit steht die Gestaltung elementarer Grundformen, die mit zeitgemäßer Spitzentechnologie hergestellt werden.
Ich arbeite mit Verfahren, die auf den Prinzipien des Konkreten Kunstmanifests basieren. Meine Arbeiten erfassen das Gleichgewicht konkreter physikalischer, farblicher und formaler Prozesse in Fläche und Raum. Ich strebe einen Zustand an, in dem Materie und Form eins werden. Meine Skulpturen und Reliefs konstruieren sich selbst durch die inneren Spannungen des Materials, die durch minimale äußere Einflüsse entstehen.
Die visuelle Spannung von Material-, Form- und Farbkontrasten ist das Ergebnis minimaler flächiger und räumlicher Verschiebungen, ein System, das zur Schaffung einer eigenen Formensprache geführt hat.
Die so reduzierten Dekonstruktionen der formalen Ordnung reagieren in ihrer Offenheit auf Ereignisse in ihrer Umgebung und überschreiten in ihrer Bedeutung die Grenzen der konkreten visuellen Ordnung.
Die Arbeiten repräsentieren eine spezifische geometrische Kunstrichtung und können nach den von ihr formulierten Prinzipien interpretiert werden.
Die prägende Auseinandersetzung mit abstrakten visuellen Elementarformen und Farben führte zu einem Verständnis der Gesetze der visuellen Sprache, durch die die strukturelle Komposition der Formen eine neue persönliche visuelle Meta-Architektur und damit eine neue kulturelle Bedeutung erhielt.
Das Formsystem, über das er verfügte, war in der Lage, die Synergien jahrhundertealter Stile zu nutzen, um Werke zu schaffen, die eine zeitlose Epoche widerspiegeln.
Die Konvergenz von physischer und digitaler Welt wird durch die inhärente materielle Form und ihre virtuelle Darstellung verstärkt.
Die reale, physische Oberflächenkonstanz und -variabilität der nach konkreten künstlerischen Prinzipien geschaffenen Werke, die gleichzeitige Wahrnehmung von Ordnung und Chaos, hat eine virtuelle und intellektuelle Wirkung.
Eine sinnliche und rationale Erfahrung der ästhetischen Wirkung von Werken kann zur Entwicklung eines kritischen Denkens beitragen, das für das Verständnis unserer Zeit notwendig ist.
Art statement
My basic artistic position, which can be classified as geometric, concrete, stems from the spirit of the Concrete Manifest (1930) to the metaart.
My work focuses on the design of elementary basic forms using high contemporary technology.
I work with operations based on the method of concrete art. My work is a capture of the equilibrium of concrete physical, colour and formal processes in plane and space. I seek the state where matter and form become one. My sculptures and reliefs, as the result of internal material tensions arising from minimal external influences, are in fact self-constructing.
The visual tension of material, form and colour contrasts is the result of minimal planar and spatial displacements, a system of which has led me to create my own formal language.
Deconstructions of the formal order thus reduced respond in their openness to events in their surroundings, transcending the boundaries of the concrete visual order in their meaningfulness.
The works of art represent a specific geometric art movement and can be interpreted according to the principles set out therein.
The formative research of abstract elementary visual forms and colours led to an understanding of the laws of visual language, through which the structural composition of forms acquired a new personal visual meta-architecture and thus a new cultural meaning.
The system of forms possessed was able to use the synergies of styles across the centuries to create works that reflected the age.
The convergence of the physical and digital worlds is reinforced by the inherently material form and its virtual representation.
The real, physical surface constancy and variability of works created along concrete artistic principles, the simultaneous perception of order and chaos, has a virtual and intellectual impact.
The sensory and rational experience of the aesthetic effects of the work can contribute to the development of critical thinking necessary for understanding our times.
József Zalavári 2024
