2025. december 20.,  szombat  18:00

Befejezetlen Schubert
– válogatás befejezetlen Szonátákból, Szonátatételekből + 12 Ländler

NÉMETH András – zongora

Műsor:

Franz SCHUBERT:

fisz- moll Szonátatétel D 571 (töredék)

C-dúr Szonátatétel D 613  (töredék)

E-dúr Adagio*, C-dúr Allegretto**  D 612

f-moll Szonátatétel D 625 (töredék)

12 Ländler D 790

– szünet –

C-dúr Szonáta D 840***

*feltehetően az előző tétel-töredék lassú tételének készült
**(töredék, feltehetően a szonáta 3. tételének készült)
***(a szonátának csak az első két tétele készült el, a 3-4. tétel töredékei ezen a koncerten nem csendülnek fel)

„Valószínűleg a legtöbb nagy alkotóra igaz, hogy „kukája” telis-tele van csodálatosnál csodálatosabb gondolatokkal. Schubert „szemetesládájának” méretéről azonban talán nem túlzás azt állítani, hogy párját ritkító. 1828 februárjában, néhány hónappal a halála előtt, egy kiadónak címzett levélben felsorolja kész kompozícióit, mindössze néhány művet. Ennyit tarthatott méltónak kiadásra. Meghökkentő például, hogy a több kötetnyi négykezes darabból csak az f- moll fantáziát. Zongoraszonátát nem találunk egyet sem a felsorolásban, igaz az életmű egyik csúcspontjának tekinthető utolsó három szonáta ekkor még nem készült el. Mindössze egy szimfóniát említ!

Ez a tény árnyalhatja a sokak képzeletében Schubertről élő (részben természetesen igaz) ösztönös zseni képet. Az ábrándozó, szinte öntudatlan révületben, műveit magából százszámra ontó zseni képe helyett, vagy inkább mellett, megjelenik a nagyon is tudatos alkotónak, a zenetörténet egyik legönkritikusabb személyiségének képe, aki életműve legnagyobb részét abba a bizonyos „szemetesládába” dobta volna (persze meghalni nyilván nem szándékozott, hanem ehelyett újabb, jobb művekkel pótolta volna az addigiakat). Az önkritikus, tépelődő szerzői profilba tökéletesen illik a nagyszámú befejezetlenül hagyott mű is. Legismertebb a befejezetlen szimfónia.

Saját éhező szellememet, amelyet nem táplált fel a múzsa, isteni kegy, tehetség (ki hogy hívja) Schuberthez hasonló mértékben, örömmel tömtem hát tele Schubert „szemetesládájának” tartalmával, mint egy koldus. Mindenkit szeretettel várok, akinek kedve támadt egy kis lakomához Schubert befejezetlen tételeiből. A műsor első részét 12 Ländlerrel egészítettem ki, a második részben egy befejezetlen szonáta 2 befejezett tételét fogom eljátszani.” (Németh András)

Jegyár: 3000 Ft
A Budapesti Építészeti Kamara tagjainak 1500 Ft

Jegyek a helyszínen válthatók, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/praemodern-koncertek-nemeth-andras-zongoraestje-185458

2025. november 27. csütörtök 18.00

Breuer Marcell terem

Stand up History Lugosi Andrással

A holokausztról ritkán jut eszünkbe a szerelem, olyannyira a tömeggyilkosság, a genocídium és a gázkamrák fogalmaival forrott össze történeti emlékezetünkben ez a görög eredetű kifejezés, amelyet csak utólag kezdtek használni az európai zsidóság kiirtására törekvő, és mintegy 6 millió áldozattal járó nemzetiszocialista politikai programra és annak megvalósítására. Pedig a náci Németországban 1934-ben kihirdetett ún. nürnbergi törvényekkel kezdetét vette a magánéletbe, a szerelmi és szexuális viszonyokba való faji alapokon nyugvó beavatkozás, amely Európában mindenhol érvényesült a nemzetiszocialista Németország befolyásának növekedésével párhuzamosan. Nem volt ez másképpen Budapesten sem, ahol a munkaszolgálat, Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadba lépése, az antiszemita jogszabályok elfogadása és a német megszállás (potenciális) házaspárokat, szerelmespárokat választott el egymástól, szülőket és gyermekeket szakított széjjel. Talán semmire sem irányult több erőfeszítés az elmúlt 80 évben, mint a korszak át- és túlélői, valamint halálos áldozatai által hátrahagyott tanúságtételek alapján megérteni, hogy mi és miért történt 80 évvel ezelőtt. Azonban alighanem igaza van Agambennek, amikor azt mondja, hogy itt egy alapvető hiánnyal szembesül az utókor, amikor azt tapasztalja, hogy a tanúságtévők szerint a holokauszt valami olyasmi volt, amiről nem lehet igazán tanúskodni. Ez a hiány ugyanakkor a szerelmesek beszámolóit ugyanúgy jellemzi. Hányan hányféleképpen próbálták már érthetővé tenni, hogy mi a szerelem, de aztán mégis elakadtak a banalitások dzsungelében.

Ennek a kettős hiánynak ered a nyomába ez a Stand Up History. De vajon elérheti-e a célját ez a multimédiás tudományos előadások diskurzusát az előadóművészettel kombináló műfaj, vagy ennek is az a végzete, hogy elakadjon a banalitások dzsungelében? És egyáltalán: az még csak világos, hogy mi az összefüggés a budapesti szerelmi történetek és a Don-kanyar között. De miképpen vezethetnek ezek a szerelmi szálak egészen Mumbai-ig? (És mindehhez mi köze van a képen látható számolócédulához?) Tud-e válaszolni, vagy legalább megmutatkozik-e valamiféle felelet a Stand Up History révén azokra a kínzó kérdésekre, amelyekkel ez a kettős hiány szembesít minket?

A belépőjegy ára a helyszínen 3000 Ft.

Jegyek a Fuga könyvesboltjában válthatók nyitvatartási időben, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/stand-up-history-a-don-kanyartol-mumbai-ig-szerelem-budapesten-a-holokauszt-idejen-185104

2025. december 17.,  szerda  19:00

Műsor:

Mieczysław WEINBERG: Vonóstrió Op. 48

MESTER Dávid: A méh románca

W. A. MOZART: g-moll Zongoranégyes, K. 478

Különös egybeesés, hogy az est zeneszerzői – Wolfgang Amadeus Mozart, Mieczysław Weinberg és Mester Dávid – épp harminc évesen írták a koncerten felcsendülő műveket, mellesleg az előadók is ebben az életkorban járnak.

Weinberg vonóstriója egy tömör, mégis rendkívül kifejező kamarazenei mű, amely jól példázza a lengyel zeneszerző egyéni hangját: a lírai dallamosság, a sötétebb tónusú expresszivitás és a feszes szerkesztés sajátos elegyét. A három tételes kompozícióban gyakran érezhetők a kelet-európai népzenei gesztusok, valamint a modernista harmóniavilág hatása. A zene hol visszafogottan elmélkedő, hol drámai, sűrű textúrájú, miközben mindvégig megőrzi kamara-intimitását és a szólamok közötti finom párbeszédet. Weinberg triója a 20. századi vonós kamarazene egyik ritkábban játszott, de felfedezésre mindenképp érdemes darabja.

Mester Dávid kompozíciójának címét Arany János azonos című verse ihlette. Valójában programzeneként is funkcionál, hiszen a költemény teljes történetét és fordulatait követi a zene. Arany népies stílusát a három szólam dallamfordulatai, hangzásvilága is erősítik. A költemény cselekménye végig nyomon követhető a zenei fordulatokba: például a hangszerek előadás közbeni hangolása a méhcsípés egyre intenzívebb fájdalmát jeleníti meg, amely a kudarcba fulladt esküvő körüli bonyodalmakkal párhuzamosan mélyül. A mű végén pedig a lány reménye és a méh élete lassan elhalványul és elmúlik. A 3 központi szereplő – a lány, a méh és virág – egysége miatt a vonós trió három részből áll.

Mozart 1785-ben komponálta a g-moll zongoranégyest, amely a műfaj egyik első jelentős darabja, és máig az egyik legismertebb kamarazenei alkotása. A mű különlegessége, hogy a kor szokásos könnyedebb házimuzsikájával szemben rendkívül drámai hangvételű. A zongora és a vonósok egyenrangú partnerekként működnek együtt, a hangszerelésnek köszönhetően a darab egyszerre virtuóz, szenvedélyes és kamarazenei finomságokban gazdag.

Jegyár: 3000 Ft
A Budapesti Építészeti Kamara tagjainak 1500 Ft

Jegyek a helyszínen válthatók, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/harmincasok-mester-david-es-a-variart-trio-185194

Támogatók:

2025. november 25. kedd 18.00

Breuer Marcell terem

SALY Noémi és az Ab Ovo Kiadó könyvbemutatói eseményszámba mennek a FUGA nagytermében. Különösen, ha újra egy olyan érdekességgel jelentkezik a szerző, mint amilyen a Bakonybéles és a Bakonybélszín című kötetek voltak – amelyek szintén monostor-receptek világába repített minket.

Apácapác – A bakonybélbe internált apácák receptemlékei.
A MONSTORKOSSÁGOK harmadik kötete.

2025. november 22. szombat 18.00

Janáky István terem

SZILÁGYI Lenke fotóművész Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiai székfoglalója maga az ARBORES című kiállítás a FUGA Janáky-termében.

Itt tart tárlatvezetést a művész november 22-én szombaton este hattól.

2025. november 21. – december 21.

Vargha Mihály Könyvesbolt

Kiállításmegnyitó: 2025. november 21. péntek 17.30

A kiállítást megnyitja:
Bátorfy Attila, adatvizualizációs szakember, ELTE

Kiállítók:
Databeads (Katona Eszter, Minkó Mihály)
Dudás Levente
Máté Fanni
Mogyorósi Pálma
Szabó Krisztián

Az Adatszövők kiállítás olyan alkotók közös munkáját mutatja be, akik mindennapjaikban is adatokkal dolgoznak, elemzik, értelmezik és vizualizálják őket. Most azonban az adatok új formát öltenek: gyöngyökké, mintákká és ékszerré szövődnek.

A csoport kéthetente, szerdánként találkozik, hogy adatokat gyöngyékszerekbe „kódolva” meséljen el társadalmi jelenségekről, személyes történetekről vagy közösségi tapasztalatokról. Az így születő művek egyszerre hordozzák a számok precizitását és a kézművesség intimitását.

A kezdeményezés már szélesebb körben is ismertté vált: az Adatszövők munkáit nemzetközi kiállításon is bemutatták, és civil szervezetek, kutatócsoportok, valamint nagyvállalatok is meghívták őket hazai workshopjaikra.

Fedezd fel, hogyan válik láthatóvá és személyessé az adat, ha gyöngyökbe rejtjük, és lépj be az Adatszövők világába!

2025. december 13.,  szombat  18:00

VANTUKH Anastasia – hegedű
VAJDA Vince – zongora

Műsor:

Johann Sebastian BACH: G-dúr Partita, BVW 829

Johannes BRAHMS: G-dúr hegedű-zongora Szonáta, Op. 78

Franz SCHUBERT: G-dúr Szonáta, D 894

A hangnem talán az egyik legmeghatározóbb jellemzője sok évszázadon keresztül a különböző zenei kompozícióknak. Ezzel a műsorral azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan viszonyult három kimagasló zeneszerző, Johann Sebastian Bach, Franz Schubert és Johannes Brahms egyetlen hangnemhez, azaz a G-dúrhoz, egy-egy mesterművükkel. Három igen különböző darab fog felcsendülni, amelyek mind stílusban, mind karakterben eltérnek egymástól, ugyanakkor reméljük, hogy a hangnem összekötő ereje egy koherens, évszázadokat átívelő és élvezetes estét nyújt majd a hallgatóknak. (Vajda Vince)

Jegyár: 3000 Ft
A Budapesti Építészeti Kamara tagjainak 1500 Ft

Jegyek a helyszínen válthatók, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/praemodern-koncertek-vajda-vince-es-vantukh-anastasia-185193

2025. november 20. – december 7.

Lucien & Rudolf Hervé terem

Szerényi Gábor rajzkiállítása

Kiállításmegnyitó: 2025. november 20. csütörtök 18.00

A kiállítást megnyitja: Ulrich Gábor képzőművész és Szabó Orsolya a Fedél Nélkül munkatársa.
Közreműködik: Szamócza és Kundra Katalin.

„Ami téged zavar, ahhoz közöd van. Nincs is más választásom, akár akarom, akár nem. Budapest belvárosában lakom, élek. Cipőmet otthon leveszem, ruhámat mosásba adom, kádba merülök. A csupasz lelkemmel is kell valamit tennem. Önfrissítő eszközeim: néhány toll, üveg tus, A4-es és A3-as papírlapok, ceruza, fehér kréta, borotvapenge. (Utóbbival a tusvonalakat korrigálom kicsit. Nem sokat.)
Zavarnak a hajléktalannak nevezett emberek. Szeretném, ha jómódúak lennének. Lakjanak rendesen, mint a többiek. Nyilván nem tudom megoldani ezt a problémát. Kénytelen vagyok beletörődni lefokozott helyzetükbe. Ők is a város részei, úgy ahogy.

Természetesen senkinek nem érintem a tulajdonát, de szoktam hasonló hullámkartonokra is rajzolni, amilyenen hevernek, alszanak. Diszkréten – hogy semmiképp se legyek tolakodó – készítek vázlatokat róluk, amiket aztán elvonulva megrajzolok úgymond »rendesen«. Egy lendületből.

Azt olvastam, hogy a művészek az »angyalok kémjei«. Jelentik a világ dolgait – népmesei révültséggel – talán a Teremtő legközelebbi munkatársainak.

Ebből is látszik, milyen kockázatai vannak, ha megoldhatatlannak látszó, sok embert érintő gonddal viaskodunk. Ezek a rajzok a  »tényálladékok« egyfajta jegyzőkönyvezései. Ott-ott a bús felületek cirkalmazása örvényszerűen behúz olyan faktúrákba, amelyek már köszönőviszonyban sincsenek az eredeti modellel, sokkalta inkább a rajzoló elvágyódását mutatják.

Vannak utópisztikusnak tűnő biztatóak hírek. Kísérletek folynak olyan ruházatok előállítására, amelyek a nano-csöves technológiát úgy fejlesztik, hogy az öltözetben való puszta mozgás áramot termel. Így már puszta sétálással töltöttek fel mobilkészüléket. Szerintem a hang kibocsátása, a hétköznapi beszéd is transzformálható lehet energiává. A koldus kérelmező mondata rögtön termelőerővé válhat.

Amiről már értesültem, hogy megvalósult: Japánban napelemes köztéri padokat készítettek, amelyek annyi napenergiát gyűjtenek nappal, hogy éjszaka a hajléktalanok díjtalanul melegített utcabútorra feküdhetnek.”

Szerényi Gábor

2025. november 18. kedd 17.30

Breuer Marcell terem

Kerekasztal-beszélgetés és hármas könyvbemutató

Gere Péter, történész-muzeológus, Tiszazugi Földrajzi Múzeum

Harangi Attila, építészmérnök, Debrecen

Sipos Anna, művészettörténész, Veszprém

Veress Dániel, kultúrtörténész, ELTE BTK Atelier, Debreceni Református Kollégium Múzeuma

Moderátor: Brunner Attila

A bemutatott könyvek:

• Szentes szecessziós építészete
• Virágok, díszek, minták
• Debreceni civisházak és lakóik nyomában II.

2025. december 7.,  vasárnap  18:00

TRIO GIOCOSO:
VAVRINECZ András – hegedű
REGENHART Anna Blanka – cselló
MIKULÍK Márton – zongora

Műsor:

Dmitri SHOSTAKOVICH: c-moll Zongoratrió  Op. 8

Joseph HAYDN: C-dúr Zongoratrió  Hob.XV:27

Felix MENDELSSOHN: c-moll Zongoratrió  Op. 66

A három mű együttese a zongoratrió műfajának több mint egy évszázados alakulástörténetét rajzolja ki a klasszikus formai tisztaságtól a romantikus expresszivitáson át a 20. századi modernizmus első jelzéseiig. A fiatal Sosztakovics mindössze tizennyolc évesen komponálta első, opus számmal ellátott művét, mely már túlmutat az akadémikus tanulmánydarab keretein. A trióban megjelennek azok a karakterjegyek, amelyek később a zeneszerző stílusát meghatározzák: a disszonáns harmóniai feszültségek, a váratlan modulációk, a sűrű kontrapunktikus textúra, valamint a groteszk és a lírai elemek sajátos keveredése. A darab zenei világa a 20. századi orosz kamarazene új expresszivitásának nyitánya. A 1790-es években komponált C-dúr trió a londoni időszak terméke, amikor Haydn már a kamarazene kiforrott mestereként tekintett a trió műfajára. Bár a trió formailag még a „billentyűs szonáta hegedű- és csellókísérettel” hagyományából indul ki, a szólamok kiegyenlítettsége, a tematikus anyag közös megosztása a klasszikus kamarazene eszményét vetíti előre. A derűs, világos C-dúr hangnem, a tételszerkezet letisztultsága és a zenei humor finom megnyilvánulásai Haydn érett stílusát képviselik. Mendelssohn második zongoratriója 1845-ben keletkezett, három évvel az Op. 49-es, d-moll trió után. Az Op. 66 a romantikus kamarazene egyik csúcsteljesítménye, melyben a klasszikus formafegyelem és a romantikus szenvedély szintézise valósul meg. A trió a drámai c-moll alaphangnemtől a diadalmas C-dúr zárlatig ível, a zárótételben megjelenő koráldallam (Ein feste Burg ist unser Gott) különösen erőteljes spirituális töltetet kölcsönöz a műnek. Mendelssohn zongoraszólamai Lisztet idéző virtuozitással szólalnak meg, amelyet a vonós szólamok drámaian kifejező dallamai egyensúlyoznak.

Jegyár: 3000 Ft
A Budapesti Építészeti Kamara tagjainak 1500 Ft

Jegyek a helyszínen válthatók, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/praemodern-koncertek-trio-giocoso-185192