2020. február 20. csütörtök 18.00

Imi Mora kiállítása
megnyitja: N. Mészáros Júlia művészettörténész

megtekinthető: 2020 03 09

Imi Mora (sz. 1953) a budapesti Magyar Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola festő szakán érettségizett (1972), majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1979-ben festőrestaurátor művészként végzett. Pályáját restaurátorként kezdte, 20 évig Németországban élt és dolgozott. 2005-ben a szabad alkotás mellett döntött. Ausztriában telepedett le, s azóta ott és a Balatonnál él és dolgozik.

Már restaurátorként is sok autonóm művet alkotott. Első önálló kiállítását 1989-ben a bajor BBK-ban rendezte, s attól kezdve minden évben részt vett a Müncheni Alkotók Galériája tárlatain. Tagja a Bayerischer Berufsverband bildender Kunst művészeti szervezetnek, az Osztrák Képzőművészek Egyesületének és a MAOE-nek. Magyarországon számos csoportos kiállításon vett részt, legutóbb az OSAS által szervezett Bauhaus 100 című tárlaton, a Vasarely Múzeumban, de az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban szerepel nemzetközi tematikus kiállításokon és rendszeresen jelen van osztrák csoportos tárlatokon, valamint a bécsi Művészeti Vásáron. A mű keletkezése, az alkotás folyamata, a műben való benne levés és az élet lényegének tekintett szellemi-fizikai-esztétikai tér totalitásának megragadása és minimális eszközökkel való kifejezése érdekli.

Imi Mora ecsettel, olajfestékkel, szénnel és tussal dolgozik. Számára az alkotás rítus, amelyben a mű mozgással és az anyaggal való párbeszédben születik meg. A folyamat végén szüntelen mozgás, átalakulás, változás képét gerjesztő, élő, nyitott tér jön létre a választott vizuális formaelem pasztózus és lazúrosan áttetsző, ritmikus ismétlésével, az elemek sűrítésével, ritkításával és egymásra fedésével. Képeinek ezért sincs kerete. A művészt az élet összetettsége foglalkoztatja: a mozgás, a szín és az anyag átlényegítése szinesztétikus érzetté (szín, zene, tánc) és azzal ekvivalens, a geometrikus és organikus közötti, telített, többnyire harmonikus formává és valóság viszonnyá.

Kompozíciói általában egyetlen motívumból – pont, folt, ecsetnyom – épített textúrák, amelyeket részben megszabadít a fizikaiság terhétől, részben pedig plasztikussá testesít, pl. az ecsetnyom a képein a festés alapeleme, a kompozíció fő motívuma, egyúttal könnyed vagy erősebb nyomással létrehozott, aktualitással telített gesztus is. Alkotásaiban a szerkezetet tudatosan építi, a forma azonban szabadon alakul, és az illékonyság ellenére megőrzi az anyag és a mozgás fizikai minőségének és a jelenvalóságnak a képzetét és mozzanatait. Képeit Feldwork-nek nevezi, ami azt jelenti, hogy kozmikussá tágítja a tudat és az érzet behatárolt mezejét, és ahogyan Thomas Mark bécsi galerista mondta, misztikus terekké alakítja. A kiállításon néhány fotó, tus- és szénrajz mellett 20 festmény kerül bemutatásra.

2020. február 19. szerda 18.00

Agócs József fotókiállítása

köszöntőt mond: Szamódy Zsolt Olaf fotóművész

megnyitja: dr. Csongrády Béla közíró

közreműködik: Sándor Balázs klarinétművész

megtekinthető: 2020 03 09

A salgótarjáni öblösüveggyár – többszöri tulajdonosváltás után – rövid ideig a szlovákiai R-Glass S.R.O. tulajdonába került, majd 2009-ben, egyik napról a másikra végleg bezárták. 2013-ban az új tulajdonos az épületek túlnyomó részét lebontatta.

A felszámolótól kapott engedély birtokában – a bontás megkezdése előtt, 2011. október-novemberében – az elnéptelenedett gyárról több száz felvételt készítettem. A gyártelepen végigjártam valamennyi egykori gyáregységet. Mindenütt megtaláltam a munkások szerszámait, személyes dolgait, az üvegfúvó, a formázó és csiszoló eszközöket, a szétbontott hutát, a reggeli kávézáshoz már előkészített, elmosott kávéscsészéket, a nyitott öltözőszekrényeket a munkások munkaruháival… Lehetőségem adódott az alapanyag-előkészítőt, a bemutató- és a mintatermet, a készáruraktárt is megtekinteni. A 120 éves múltra visszatekintő, fénykorában 2300–2500 főt foglalkoztató gyár döbbenetes képet mutatott. Fotóimmal a nagy múltú gyárnak kívánok emléket állítani.

/Agócs József/

 

2020. február 17. hétfő 18.30

Púdertől a maszkig
Haj-smink-maszk-prosthetics sorozat 2020 /tél-tavasz
A Film-Virage Kulturális Egyesület rendezvénysorozata

Taxidermia (r.: Pálfi György, 2006, 90 perc)
Vendégünk: Pálfi György rendező
Moderátor: dr. Zalán Márk

Kevés olyan alkotás található a magyar film történetében, mely annyira megosztotta volna a közönséget, mint Pálfi György második nagyjátékfilmje. A három generáció történetét elmesélő Taxidermia nemcsak meghökkentő, olykor gyomorforgató jelenetei, valamint sajátos, éjfekete humora, hanem Pohárnok Iván speciális maszkmesteri munkája miatt is a magyar filmművészet különleges darabja. A bizarr családtörténetet feldolgozó műről a film rendezőjével, Pálfi Györggyel fogunk beszélgetni.

A filmeket magyar felirattal vagy magyar szinkronnal vetítjük. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a következő email címen lehet a vetítés napján 17 óráig: ansnittfilmklub@gmail.com. A tárgy mezőbe az aktuális film címét, a szöveges mezőbe pedig a regisztrálni kívánt személy vagy személyek nevét kérjük feltüntetni. Kérjük, hogy a pontos kezdés érdekében vendégeink negyed órával a vetítés kezdete előtt érkezzenek meg.

A filmeket oktatási segédanyagként vetítjük.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

2020. február 15. szombat 16.00

Ismerjük egymást? Interaktív művészeti workshop pároknak

Ismerjük-e a párunkat? Mit látunk a másikból? Milyen is valójában a másik? Mit lát a párunk belőlünk? Milyenek is vagyunk valójában? Milyen vágyak és ideálképek élnek bennünk és a másikban? Hol találkoznak a vágyaink, az ideáljaink és a párkapcsolati valóságunk?
Művészeti workshop pároknak önmagukról, a kapcsolatukról interaktív gyakorlatokkal.

A workshopra kifejezetten párok jelentkezését várjuk!
A workshopot vezeti: Katona Júlia művészettörténész
A workshop tervezett létszáma: max. 15 pár
A workshop időtartama: 2,5 óra

A workshop regisztrációhoz kötött: info.artsinbusiness@gmail.comA workshop díja páronként: 10.000 HUF

Jegyvásárlás a helyszínen vagy online az alábbi linken:

https://www.eventbrite.com/e/ismerjuk-egymast-interaktiv-muveszeti-workshop-paroknak-tickets-78589817259

További információk:

https://artsinbusiness.weebly.com/

https://www.facebook.com/ArtsinBusiness-584808088663432/?modal=admin_todo_tour

2020. február 12. szerda 18.30

Kultúrtáj – Identitás és kultúra 7
A modern öröksége – útkeresések szélsőséges időkben

BME Ipartanszék TDK 2019 

megtekinthető: 2020 02 23

2019-ben a BME Ipartanszéken két önálló és egy, a Rajzi Tanszékkel közös szekciójú TDK pályázatot szerveztünk. A Kultúrtáj – identitás és kultúra 7 építőművészeti témakörben két különböző szekciónk volt: 1. Surrantó: az egykori rudabányai bányaváros funkcióját vesztett, nagyméretű, ámde a település központjában levő, izgalmas adottságokkal rendelkező betonépítményének új funkcióval való felélesztése. A térbeli geometriai adottságok miatt a szekció fókuszában a makett állt, amelyet a pályázók a Rajzi Tanszékkel közös munkában készítettek el. 2.) Zirc:Reb@arn –a Zirc kertvárosában levő, kertvégi pajtaépületek hasznosításának lehetőségei, kertvégi és városi megközelítésben egyaránt.

A modern öröksége – útkeresések szélsőséges időkben művészetelméleti szekciónkban igazán változatos témák gyűltek össze: életmű-kutatás, művészetelméleti tanulmány, valamint olyan tervezési folyamat, amelyet kiemelten részletes háttérmunka előzött meg. Foglalkoztunk háború és földrengés által sújtott krízisterületekkel, témáink között szerepelt, Aleppo, Kairó, Szalatnai Artúr, Keres Zsigmond, Kunmadaras, megújult oktatási módok és tereik, vallás és vizuális preferenciavizsgálatok. Szekcióinkban összesen 21 pályázat került beadásra, amely közel 60 hallgatót, 40 konzulenst, 40 opponenst és 12 zsűritagot mozgatott meg.

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2019/387                                     

2020. február 12. szerda 18.00

A BME Középülettervezési Tanszék, Lakóépülettervezési Tanszék, Ipartanszék, Urbanisztika Tanszék kiállítása

megtekinthető: 2020 02 23

Középülettervezési Tanszék
helyszín: Pécs, Bauhaus 100

A TT3 helyszínéül a 2019-es tanévben Pécset választottuk, többek közt azért, mert több szálon kapcsolódik a 100 éves Bauhaushoz. Forbát Alfréd, Breuer Marcell és Molnár Farkas pécsi származású volt, Weininger Andor itt járt középiskolába. Molnárnak egy villaépülete, Forbátnak több lakóháza is épült a Mecsek lankáin. Több Pécsen is aktív kortársukat, akik személyesen nem jutottak el Weimarba, Dessauba vagy Berlinbe, erőteljesen inspirálta az új építészet szellemisége, mely felismerhető nyomokat hagyott Körmendy Nándor, Kőszeghy Gyula, Lauber László, Nendtvich Andor, Visy Zoltán és tanszékünk első vezetője, Weichinger Károly itt felépült munkáin. Ez a mai napig meghatározó, karakteres rétegét alkotja a városképnek.
Pécs a modern építészet korszakát megelőző és az azt követő időszakból is rendkívül gazdag épített örökséggel rendelkezik, mely az ókeresztény sírkamráktól az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es programja során megvalósult legújabb kortárs beruházásokig terjed. Ez utóbbiak tervezésében tanszékünk oktatói is jelentős szerepet vállaltak. A tudományegyetem jelenléte, a város fesztiváljai, a virágzó kulturális, zenei élet, a borkultúra és a mediterrán klíma Pécset különleges atmoszférájú hellyé teszi.

A kiírt tervezési feladatokat az kapcsolja össze, hogy mind erőteljes városépítészeti vonatkozásokkal rendelkezik: a meglévő szövettel, épített örökséggel találjuk szembe magunkat, mely általánosabban is felveti a meglévő és az új viszonyát. Különösen, ha a Bauhaus és az azt megelőző építészeti korszakok, illetve a kortárs építészeti kultúra és a jelen horizontján a történelem részeként elhalványuló Bauhaus kapcsolatára gondolunk. Mit jelent számunkra ez az örökség? Mennyiben aktuálisak a száz évvel ezelőtt felvetett kérdések?

A tervezési feladatokat úgy állítottuk össze, hogy minél gazdagabb képet kapjunk Magyarország ötödik legnagyobb településének aktuális urbanisztikai, építészeti problémáiról, és ennek kapcsán tudjunk eszmét cserélni épített és szellemi örökségről az abban való helyfoglalásról.

Négy tervezési helyszínt választottunk. Az első a Pécsi Tudományegyetem és több egyéb sportegyesület által használt Szigeti tömb, melyet úgy kellett fejleszteni, hogy a sportfunkciók egy közparkba ágyazottan jelenjenek meg, a lehető legnagyobb nyitottságot biztosítva mind a szabadidős programok, mind a használók számára. A második, a 48-as teret keleti irányból határoló régóta beépítetlen tizes tömb, melynek városszerkezeti elhelyezkedésében rejlő lehetőségeket az egyetem és az ipar kapcsolatát szolgáló oktatási épület tervezésével használtuk ki. A harmadik az egykori Park mozit magába foglaló tömbbelső, melynek rendbetétele elsősorban a belváros parkolási gondjait igyekezett megoldani. A negyedik pedig a Balokány területe, ahol a fürdő és a park újjáélesztésére tettünk kísérletet.

A tervezési programok összeállításában Dr. Csaba Ders, a PTE főépítésze és Szécsi Zsolt, Pécs város főépítésze volt segítségünkre, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni!

Tárgyfelelős: Klobusovszki Péter DLA, egyetemi docens

Oktatók: Gyökér András, doktorandusz, Kemes Balázs DLA, egyetemi adjunktus; Kronavetter Péter DLA, egyetemi tanársegéd

Kiállító hallgatók névsora: Bácsi Kinga, Burányi Fanni, Doba Fruzsina, Egri Mátyás, Ficsor Enikő, Hajós Fédra, Hoffmann Eszter Klára, Horváth Árnika, István Nóra, Jovan Endre Milán, Kiss Krisztián, Ludányi Nóra, Mester-Csiki Borbála, Mezei Fruzsina, Nyeste Adél, Örökös-Tóth Eszter Ágnes, Pájer Tamás, Pintér Alina Felicia, Rátgéber László, Száraz Anna, Szikora Anita, Szolga Kata, Vadányi Zita

Lakóépülettervezési Tanszék
helyszín: Budapest

Az idei Tanszéki terv 3. című tantárgy helyszíneit a Svájcban működő mendrisiói egyetem egyik tankörével közösen választottuk ki. A félév során a Quintus Miller építész vezette csoport is Budapesti helyszínekre tervezett.

A tervezési helyszínek:

• I. ker. Bécsi kapu tér alatti üres telkek,
• III. ker. Graphisoft és a K híd közötti terület,
• VII. ker. Dohány utcai zsinagóga melletti üres telek,
• III. ker. Árpád híd budai hídfő melletti terület

Október elején a svájci hallgatók négy napig Budapesten a helyszínekkel ismerkedtek meg. Egy alkalommal a BME-n közös workshopot tartottunk, ahol hallgatóinkkal együtt mutatták koncepcióikat. Egyes tervek értékelésébe a mendrisiói konzulensek is bekapcsolódtak.

Érdekes volt megtapasztalni, hogy a különböző építészeti szemlélet és az oktatás eltérő módszertana mellett és ellenére miként jutnak el a hallgatók a végső megoldásokhoz:
– a mendrisói hallgatók a félév során, minden tervfázisban makettekkel és a makettekről készített fotókkal segítették a tervezést, a konzultációt és a tervbemutatást. Módszertanukban egy terv bemutatása, prezentálása mellett a makettezés kiemelt jelentőséggel bír a tervhez vezető alkotó folyamat katalizátoraként, a tervezés közben felmerülő kérdések megválaszolásának eszközeként is. A makettek segítségével vizsgálták a lényegkiemelés és egyszerűsítés tervezés módszertani lehetőségeit, két fogalom, az absztrakció és a reflexió mentén értelmezve az építészeti gondolat alakulásának lépéseit.
– a BME hallgatói a félév során az eddigi oktatásmódszertan alapján haladtak. A tervezett épületek lakó funkcióját, a lakások minőségét a tág környezeti tanulmányokból leszűrt következtetések, a város és az adott társadalmi réteg szociológiai értékelései, elemzések határozták meg és alakították, s adtak megoldást a tágabb és szűkebb lakókörnyezet kialakítására. Az építészeti tervek létrejöttének komplex folyamataként a tervek készítése három egymásra épülő folyamat egysége: hely-kontextus, funkció-tér, tektonika-ornamentika.

Hallgatók: Endrédi Ádám, Szabó Lilla Nikolet, Nguyen Thy Nha Vi, Gyetvai Zsuzsanna, Mezei Fruzsina, Radics Laura, Regős Krisztina, Ballaminut Bianca, Varga Kristóf, Leila Belkhir, Muzapaer Maimaiti, Serhat Yigit, Omid Abbass, Yousef Mahmoud, Obada Sharfo, Nawras Hamdan, Siavash Dadpour

Oktatók: Földes László, Laczó Dániel, Selényi György, Sugár Péter DLA, Roth János DLA, Varga Tamás DLA

Urbanisztika Tanszék
helyszín: Csepel

A BME Urbanisztika Tanszék városépítészeti műtermet indított. Témája a nagyvárosi, telepszerű – vagyis egy városi egységként tervezett, megvalósított, a lakások mellett az alapellátás intézményeivel is rendelkező – komplex lakókörnyezet megértése, fejlesztése, tervezése.

Budapest XXI. kerülete, Csepel adta a féléves munka lakótelepi helyszíneit, ahol országos átlagot messze meghaladva az önálló városként működő kerület lakosságának kétharmada él. A féléves tervezési tantárgy Csepel, annak négy különböző építési korú és karakterű lakótelepe, illetve ezek épületeinek és szabad tereinek folyamatos léptékváltásaira alapozva foglalkozott a tömeges lakhatás témakörével, az örökölt fizikai környezet, a lakótelep komplex, fenntartható megújításának lehetőségeivel.

tantárgyfelelős: Dr. habil Benkő Melinda PhD egyetemi docens

oktatók a magyar műteremben: Fonyódi Mariann PhD egyetemi docens, Monory Rebeka doktorandusz, Vörös Tamás DLA egyetemi adjunktus

TT3 hallgatók: Balaton Anna Lolita, Bönde Tamás, Böröndy Júlia, Csanády Adél, Dóka Antal, Dongó Tamás, Eperjesi Blanka Kincső, Farkas Benedek, Győrfi György Dániel, Fekete Bianka, Kalapács Regina Viktória, Kocsis Enikő, Kocsis György, Kotymán Barbara Alexa, Lukács Orsolya Anna, Molnár Enikő, Nyitrai Gellért Márton, Pálfy Viktória, Papp Sára Anikó, Pribojszki Szabolcs, Révai Márton, Stáhl Nóra, Szabó Karina Kinga, Tóth Zsófi, Török Lili, Veljnsky Dóra, Urbán Zsuzsanna, Virág (Lakatos) Evelin, Vislóczki Gábor

tutors of the international studio: Hlib ANTYPENKO doctoral student, Regina BALLA doctoral student, Dániel VERMES invited consultant

DP3 students: Nouhaila ABBAS, Ali Burak KACAR, Michael Maged Shoukry ANISS, Nowroz ASKANI, Bita AZIZIGHOMSHEH, Alper ERBASI, laroslava KRASIKOVA, Ann Samy Ayad SAMOUR, DPM students (master in Architecture): Farah Khaled BAZIAN, Adi Jamal HADDAD, Dina JUNBLATI, lsadora MARQUEZ ROCHA MACHADO, Aline MARTINS DOS ANJOS, Nazym TAKISHEVA, Husam Sami TUFFAHA ANAS, Mohammad Fares WHBY, Minatullah Taha SAMI

 

Ipartanszék • TT3 + KKX
Next Generation School – a tanulás rendszerei, terei és műhelyei
TT3 – UP ↑↑↑ (munkára fel)!

A TT1 keretében a tematikus év első félévében azt kerestük, hogyan tehető egy meglévő iskola jobbá, mit lehet kihozni abból, ami már többé-kevésbé a rendelkezésünkre áll. A második, TT3-as félévben eredetileg egy új, gyakorlati ismeretekre koncentráló oktatási épület szerepelt a tervekben. Erre a célra átlagos esetben különféle szakiskolák létesülnek, nehezebb terepen viszont ennél több és más kell. Komplexebb működésű, multifunkcionális intézményre van szükség, amely nem csak tanít és szakmát ad, hanem például segít a munkába állásnál és pályázásnál, később pedig egyéni szinten is odafigyel a munkahely megtartására, az esetleges konfliktushelyzetek kezelésére is.

A tágabb célcsoportnak az ún. Neet-fiatalokat választottuk. Az elnevezés a „nem tanul / nem dolgozik” élethelyzetre utal (not in education, employment or training). Európai szinten létező és akut probléma ez, különösen az Unió déli és keleti országaiban.

A tervezési feladat a fentieknek megfelelően egy ún. „foglalkoztatási központ” volt terézvárosi és józsefvárosi helyszínekre, amely szakmát és általános munkavállalási ismereteket tanít, ezzel együtt támogat, mentorál és ha kell, akkor munkahelyet keres, plusz időszakonként még állásbörzének és egyéb rendezvényeknek is helyet ad.

TT3 hallgatók: Berzsák Barna, Bíró Árpád, Chen Ming Rong, Chromicsek Adrienn, Czwick Ágota, Csabafi Enikő, Fercsik Fruzsina, Gellár Jakab, Horváth Daniella, Juhász Dániel, Juhász Júlia, Kishonthy Kata, Kiss Martina, Laczó Eszter, Luleczky Judit, Makki Boglárka, Molnár Judit, Monostori Fanni, Móré Bence, Nagy Attila, Petró Liza, Racskó Anna, Samicskov Milán, Soós Zsófia, Szabó Petra, Szunter Tibor, Vágó Borbála, Varga Eszter, Varga Lilla, Vörös-Grigoriu Eszter, Zólomy Júlia

KKX hallgatók: Blaesius Bence, Borzon Antónia, Kiss Bálint, Koller Domonkos, Nagy Dániel, Stelczer Barnabás, Tropotei Alexandra

TT3 konzulensek: Fábián Gábor, Helfrich Szabolcs, Nagy Iván (tárgyfelelős), Sági Gergely, Szécsi Zoltán, Terbe Rita, Vasáros Zsolt.

KKX konzulensek: Árva József, Szűcs Gábor (tárgyfelelős)

 

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2019/387

2020. február 10. hétfő 19.00

A Budapest Kör 172. találkozója

Budapesti nagyprojektek – Déli városkapu és térsége

Rövid előadások, vita, konzultáció

Vezetik: Erő Zoltán és Koszorú Lajos

Ezen az estén a Déli Városkapu összetett problémájával fogunk foglalkozni. Budapest új fejlesztési pólusa olyan állami kezdeményezésű projektek együtteseként alakul ki, mint a Diákváros és az Atlétikai stadion felépítése, a csepeli park létrehozása, a csepeli és a ráckevei hév újjászületése M5 metróként, a kelebiai vasút átalakítása, a hegyeshalmi vasút új Danubius állomásának kialakítása, a Galvani-híd és a csatlakozó úthálózat kiépítése. Áttekintést kaphatunk a projektegyüttes elemeiről, azok összefüggéseiről. Megismerhetjük az állam-főváros-kerület-magánfejlesztő négyszög működésének kérdéseit, a lehetséges válaszokat.

A tervek szerint az estét Erő Zoltán főépítész és Koszorú Lajos vezetik fel, majd Szűcs Balázs IX. kerületi főépítész ismerteti a kerületi megközelítés lényegi gondolatait. Ezt követően kerülne sor a kormányzati álláspont ismertetésére, Tóth Csaba és Vitézy Dávid részéről, áttekintve a projektegyüttesre született javaslatokat, és a tágabb elképzeléseket.

Hozzászólóként eddig Molnár László és Káldi István jelentkeztek be, akik saját felvetéseikkel szeretnék kiegészíteni a programot

Mindenkit szeretettel várunk.

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2019/387

 

2020. február 10. hétfő 17.00

Hogyan alapozta meg a rendszerváltás a mai színházi struktúrát?

A Magyar Színházi Társaság 2020 januárjában induló új beszélgetéssorozata „Csináljunk színházat!” címmel a színházvezetés kérdéseit járja körbe Csizmadia Tibor moderálásával, a területet ismerő szakemberek – igazgatók, önkormányzati képviselők, jogi és gazdasági szakértők – bevonásával.

A második beszélgetés a mai struktúrát nagy mértékben megalapozó időszak, a rendszerváltás kerül fókuszba. Milyen sikertörténetek és milyen kudarcok jellemzik ezt az időszakot? A beszélgetés vendégei különböző, de egyaránt érdekes szemszögeket kínálnak a rendszerváltás éveinek elemzéséhez.

Marschall Miklós közgazdász 1990 és 1994 között Budapest humán területekért felelős főpolgármester-helyettese volt, így a színházakat érintő ügyek is hozzá tartoztak. Vajon hogyan jött létre a főváros színházi stratégiája, milyen elképzelések mentén írták ki a színházak vezetésére szóló pályázatokat, és voltak-e színházszakmai szervezetek, amelyekkel e kérdésekben konzultáltak? És mi jellemezte a vidéki színházakat, különösen azokat, amelyek a 80-as évek közepén alakultak? Hogyan változott a színházak finanszírozása, társadalmi helyzete, beágyazottsága, a nézők és a fenntartó viszonya? Mennyiben módosult a 90-es évekre a színházvezető szerepe és feladata a társulaton belül és az önkormányzattal szemben?

Két olyan alkotó osztja meg velünk élményeit, akik az ország több városában szerezték tapasztalataikat. Szikora János a 80-as években a győri Kisfaludy Színház (1980–1982) és a Miskolci Nemzeti Színház (1983–1984) rendezője volt, 1985-ben pedig az ő nevéhez fűződik az önállóvá váló egri Gárdonyi Géza Színház. 1986 és 1993 között a Vígszínházban és a szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott rendezőként, 1993–1994-ben a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházának művészeti vezetője volt.

Zsótér Sándor a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítói közé tartozik (1983–1985), ezt követte a szolnoki Szigligeti Színház (1985–1986), a Radnóti Miklós Színház (1986–1990) és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház (1990–1992), ahol dramaturgként dolgozott. 1992 és 1994 között a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt, majd 1994 és 1996 között ismét Szolnok következett, ekkor már főrendezőként.

Mivel ők jelenleg is sokat dolgoznak vidéki színházakban – Szikora János 2012 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója –, arról is kérdezzük őket, vajon voltak és vannak-e regionális különbségek a színházi kultúra tekintetében.

A beszélgetést ezúttal is Csizmadia Tibor vezeti, aki a kérdéses időszakban dolgozott Szolnokon főrendezőként (1985–1988), volt szabadúszó, majd a Budapesti Kamaraszínház művészeti vezetője (1991–1996). Reményeink szerint a perspektívák különbözősége adja a beszélgetés izgalmát, és teszi azt lehetővé – a sorozat első alkalmához hasonlóan –, hogy a közelmúlt tanulságait napjainkra vonatkoztathassuk.

A rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

 

2020. február 5-7. 

YBL(ayers) – iskola (az építészet) határain innen és túl

A programhoz kapcsolódó kiállítások:
Hervé terem: Műhely_Munkák
Breuer terem: Építész MSC komplex tervezés_hallgatói tervek / Tanárok munkái – műfaj, méret és témamegkötés nélkül

2020. február 7. péntek 18.00

„YBL-arc(h)ok” a jövőben

Az est házigazdája: Dévényi Tamás

Köszöntő: Anthony Gall

Az Ybl Műhely Műterem kiadvány bemutatója. A kiadványt bemutatja: Ferencz Marcel

A Műhely kiadványhoz kapcsolódó kiállítást megnyitja: Markó Balázs. A kiállítás megtekinthető február 9-ig.

18.30        YBL farsang – jelmezbál kezdőknek és haladóknak. „Ál-arc(h)” viselése erősen ajánlott!

A szereplők és a programváltozás jogát fenntartjuk.

Kamarai tagok 1,5 kreditpontot igényelhetnek (1.500 Ft). MÉK 2019/387

A programot támogatja:

Nemzeti Kulturális Alap, Ybl Egyetemi Alapítvány

2020. február 5-7. 

YBL(ayers) – iskola (az építészet) határain innen és túl

A programhoz kapcsolódó kiállítások:
Hervé terem: Műhely_Munkák
Breuer terem: Építész MSC komplex tervezés_hallgatói tervek / Tanárok munkái – műfaj, méret és témamegkötés nélkül

 

2020. február 6. csütörtök 18.00

„YBL-arc(h)ok” a jelenben

Az est házigazdája és moderátora: Kiss Gyula

18.00        Köszöntő: Kiss Gyula

18.05        Kerekasztal-beszélgetés karunk 3+1 Prima díjazottjával: Dévényi Tamás, Zsuffa Zsolt, Mizsei Anett, Kovács Dobák Barnabás

19.00        Könyvbemutató

Anthony Gall: Kós Károly. Az Építészet Mesterei sorozat, Holnap Kiadó, 2019

A könyvet bemutatja: Dr. Sisa József egyetemi tanár, művészettörténész és a könyv kiadója, Milkovich Eszter

19.40        Építész alkotók / alkotó építészek műhely(ki)beszélő show. Szereplők a rendezvényen jelenlévő „arc(h)ok”, a résztvevőket felkéri és a beszélgetést vezeti Kiss Gyula, témák: Népi Építészeti TDK, Hellowood, Ipari Örökség Tanműhely, a Műhelyek tanárai, hallgatói… és még sokan mások.

Kamarai tagok 1,5 kreditpontot igényelhetnek (1.500 Ft). MÉK 2019/387

A programot támogatja:

Nemzeti Kulturális Alap, Ybl Egyetemi Alapítvány