2021. október 4. hétfő 19:00

Kiállítás Kurtág Márta tiszteletére / Ongoing tribute to Márta Kurtág

megtekinthető: 2021 10 17

Márta nagymamámmal rendkívül közel álltunk egymáshoz. Élete utolsó hónapjaiban Márta egyre betegebb és egyre gyengébb lett. Nagyon kétségbe voltam esve, hogy ennyire szenved. Mindent megtettem, hogy felvidítsam. Szinte gyerekként kezdtem el rajzokat készíteni neki. Meleg, kedves, gondoskodó, táncos, játékos, büszke állatok jelentek meg. Állati rajzok, amelyek valójában inkább egyfajta életenergiákat ábrázoltak. Így jött létre az állatrajz-sorozat, amihez tust, ceruzát, néha kávéfoltot, szőlő foltot, akvarellt használok. Márta sírja körül, botokkal, levelekkel, ágakkal, hol a földbe hol a hóba vésve születnek újra. /Kurtág Judit/

My grandmother Márta and I were extremely close. In the last months of her life, Márta became more and more ill and weaker and weaker. I was quite desperate seeing her suffering so much. I had this urge to do my best to cheer her up. Almost as I child, I started to make drawings for her. Animals appeared. Animal drawings, representing in fact more a kind of life energies that stricto sensu animals. Warm, kind, caring, dancing, playful, proud. This is how a series of animal drawings was born, which I have been doing since. I use ink, pencils, sometimes also, coffee stains, grapes stains, watercolor, etc. I continue to draw animals for Márta. I do it on the soil of the cemetery next to her grave, using sticks, leaves, branches, or carving in the ground or snow. /Judit Kurtág/

2021. október 10. vasárnap 18:00

Villányi Dániel zongoraestje

2021. október 14. csütörtök 13:00

Könyvbemutató

Typotex Kiadó, 2021

A könyvet Kovács Ilona irodalomtörténész, a kötet szerkesztője és Ludassy Mária filozófus mutatja be.

A beszélgetést a fordító, Marsó Paula moderálja.

2021. október 4. hétfő 17:00

A Magyar Színházi Társaság programja
Milyen anomáliái vannak a színház-igazgatói pályázati rendszernek?

A Csináljunk színházat! sorozat előző évadában több alkalommal beszélgettünk az aktuális színház-igazgatói pályázatok kapcsán a rendszer anomáliáiról. Akkor olyan vendégeket hívtunk, akik ezeket pályázóként tapasztalták meg. Idei szezonnyitó alkalmunkon a másik oldal képviselőit, kulturális politikában, közigazgatásban tapasztalt szakembereket kérdezi Csizmadia Tibor.

Vendégek: Döme Zsuzsanna (Ferencváros alpolgármestere), Protovinné Zsilinszky Erzsébet (közigazgatási szakember), Szabó István (az OSZMI volt igazgatóhelyettese, volt kulturális minisztériumi főosztályvezető)

Néhány téma, amit körbejárunk:

– a pályáztatási rendszer előnyei és hátrányai az eddigi tapasztalatok szerint

– más kulturális intézmények pályáztatási gyakorlata

– pályázatok az előadóművészeti törvény megszületése előtt és után

– a szakmai szervezetek szerepe a felhívástól a döntésig

– az objektív értékelési rendszer beépíthetősége

– a nyilvánosság szerepe a pályázati eljárásban

– a meghívásos pályáztatás lehetősége

Az esemény ingyenes. Személyes részvételre a járványhelyzet aktuális előírásainak betartásával van lehetőség, az online közvetítés a Jó kérdés és a Magyar Színházi Társaság Facebook-oldalain élőben követhető, később a Magyar Színházi Társaság YouTube-csatornáján visszanézhető.

 

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

2021. október 9. szombat 20:00

Előadja a Trianon Trupp

Felolvasószínház

Halasi Zoltán „szórevüje” egy (vagy több) hazai rendszerváltást modellez. Színtere egy jelképes népbírósági tárgyalás 1945 után. A vádlottak padján a bukott (Horthy-) rezsim. Sértett, vádló és bíró a magyar nép. A cél az önvizsgálat, a felelősség bevallása – volna. Mi van helyette? A szokásos. Önfelmentés, bűnbakképzés, leszámolás. Közben körüljárjuk Trianont: tárgyalás a tárgyalásban. Honanyák ecsetelik a békediktátum rettenetes előzményeit, vörös és fehér terrorcsoportok kérkednek rémtetteikkel. Az aláírási ceremónia során a nagy- és a kisantant lerántja magáról a demokratikus leplet, sárba alázva a magyar delegátusokat, piros-fehér-zöld vezérfonál a darabban a revízió motívuma. Az új kurzus triumfál, az alkalmazkodók átállnak, a sebek túlélnek. A darab szereplői nem személyek – intézmények, eszmék, jelképek szócsövei: Hungária, a Nyugat, a Szentkorona, a Gazdák stb. A „Béke velünk” a magyar köztudat, közérzület virtuóz szatírája. Végig a fejünkben élő történelmi klisék hadakoznak. És rohanunk egyik diktatúrából a másikba.

Jegyár: 1500.-Ft, jegyvásárlás az előadás előtt a helyszínen.

 

2021. október 8. péntek 16:00

Könyvbemutató

Terc Kiadó, 2020
A könyvet bemutatja: Nagy Csaba építész

A jelen ötkötetes mű felöleli az alapozási módokat, a különböző falazóanyagokat, a leggyakrabban használatos kötő- és adalékanyagokat. Az egyes szerkezeti elemeket külön-külön könyvben tárgyalja, mint falak, boltozatok, lépcsők; faanyagú födémek, tetők; fémszerkezetek. A festékeknek, burkolatoknak és gépészetnek szintén egy kötetet szentel. Az egyes kötetek külön-külön is megvásárolhatók.
Az Öt könyv a régi építészetről alapvetően azokat a régi szerkezeteket, anyagokat és építési eljárásokat foglalja össze, amelyek a korábbi évszázadokban használatosak voltak. Erről manapság nem tudunk eleget, sokszor szükség van azonban egy-egy régi épület felújításakor ennek ismeretére. Az Öt könyv a régi építészetről hasznos kézikönyv a gyakorlati műemlékvédelemhez tervezőknek, kivitelezőknek, építtetőknek, vagy a régi korokkal foglalkozó művészettörténészeknek, de akár saját házukat felújító laikusoknak is.

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/58

2021. október 3. vasárnap 18:00

Születésnapi hangverseny Soproni József emlékére

Műsor:

Soproni: 21. zongoraszonáta (a teljes mű ősbemutatója)

Soproni: 24. zongoraszonáta (ősbemutató)

Horváth Bálint: Két zongoradarab Soproni József emlékére  / Hexagon, Rondeau

Soproni: Dalok különböző időkből

Előadják: Darázs Renáta – ének, Borbély László, Gelléri András, Horváth Bálint, Wilheim András – zongora

 

A terembe limitált létszámú közönséget tudunk beengedni.

Jegyek elővételben vagy a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók 1.500,- Ft-os egységáron.

A koncertet élőben közvetítjük a FUGA Youtube csatornáján!

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

2021. október 1. péntek 18:00

kurátor: Kozák Gábor

megnyitja: György Péter esztéta

megtekinthető: 2021 10 18

Kiállító művészek: Baksai József, Bartók Ágnes, ef Zámbó István, Fehér László, feLugossy László, Gaál József, Gábor Áron, Gerlóczy Sári, Haász István, Könyv Kata, Kopasz Tamás, Kováts Albert, Krajcsovics Éva, Matzon Ákos, Nádler István, Roskó Gábor, Sinkó István, Stefanovits Péter, Szikszai Károly, Szotyory László, Szurcsik József, Szüts Miklós, Vojnich Erzsébet
akik már nincsenek velünk: Bada Dada, El Kazovszkij, Kovács Péter, Šwierkiewicz Róbert, Tandori Dezső

„Kurátor voltam, igenis, hiszen mindenkor koncepcióm is volt, hiszen nemcsak a műveket rakosgattam, válogattam is őket, szerkesztettem a képes katalógust (ez is könyv, csak általában vékonyabb), szövegeztem a meghívót, plakátot, nyomdai korrektúrát csináltam, fölkészítettem művészemet, mint az edző a sportolót. Kurátor voltam, aki még arra is gondot fordít, ha a verniszázs előtt túl nagy közönség várakozott az utcán, szabályellenesen hamarabb zártam ki a kaput.” (Frank János: A kurátor, Élet és Irodalom, 2004. január 16.)

Frank cikke pályafutása és élete vége felé keletkezett, mikor a kurátor szó új jelentést kapott, melyet a hosszú évtizedek óta kiállításokat rendező, és kritikákat író művészettörténészre már használtak az újak. Ennek tagadására vonatkozott az igenis. S ez a kérdés, a hagyomány és a megújulás viszonya jelen van az ÉS-tárlat 2021-ben kiállításon is, amely a FUGA nagytermében tekinthető meg.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap.

Kiállító művészek: Czene Márta, Hámos Gusztáv – Katja Pratschke, Mátrai Péter, Révész László László, Szépfalvi-Uray Ágnes

Kurátor: Perenyei Monika

2021. szeptember 23 – október 3.

Jelen kiállításon A kép megmozdul című beszélgetésen (szeptember 25. szombat 16:30, FUGA) résztvevő alkotók szerepelnek munkáikkal: festményekkel, fotófilmmel, videómunkával, zenei ritmusra pulzáló műholdfelvételekkel. A kiállítás koncepcióját a képek összeszerkesztésével és átalakításával a befogadóban történeteket, emlékeket, gondolatokat előidéző, vagyis időélményeket keltő alkotói eljárások alakították. A mozi népszerűségével a film a különféle művészeti ágak lehetőségeit magába olvasztó paradigmatikus képalkotó eljárássá vált; hatása alól nem vonhatjuk ki magunkat. A digitális technológia világában létező kinematográfiai eszközrendszer azonban nemcsak a képek bemozdítása irányába hat, hanem fordítva is: az állóképet újra helyzetbe hozó alkotói  megoldások ugyanennyire szembetűnők. A képfolyamok megállítása és elemző átalakítása a néző élmény- és gondolatvilágának is nagyobb teret enged, a mozgókép diktátuma alól felszabadulva belső utazásra, elemző, tűnődő befogadásra hív. A kiállítás képeit összekötő motívum a táj, a városi tér és az „én”, a külső világ és belső tereink, a percepció viszonya. E motívummal Italo Calvino Láthatatlan városok című elbeszélését kívánjuk megidézni, amely Hámos, Pratschke és Mátrai alkotói pályáján több mint inspirációs forrás, és a történetmesélő és a figyelmes befogadó közti kapcsolat modelljeként is értelmezhető.

A kiállítás A kép megmozdul című beszélgetés keretéül szolgál, amelyet több mint egy éve, még Révész László Lászlóval közösen kezdtünk el szervezni. Akkori megállapodásunk szerint a beszélgetésen ő maga nem lett volna jelen, munkássága képviseletét doktorandusz tanítványára, Czene Mártára bízta. A kiállítást az emlékének ajánljuk.

A kiállítás a Látkép 2021 Művészettörténeti Fesztivál részeként a FUGA Budapesti Építészeti Központtal együttműködésben valósul meg.

 

2021. szeptember 16. csütörtök 17.00

Egy budapesti pályaudvar 2012-2021

Stalter György tárlatvezetése és beszélgetés

Közel tíz évig fényképeztem a Budapest belvárosától, a Nyugati pályaudvartól alig három kilométerre elterülő, százhektárnyi Rákosrendező pályaudvar életét, szubkultúráját. Az állomás épületét, a vonatokat, a környék hajléktalanokkal belakott zugait, a graffitiket. A pályaudvar területét el nem hagyva dolgoztam.  A környéken nőttem fel, láttam fénykorában, pusztulásában, elmúlásában. A fővárosnak ez a jellegzetessége is ugyanúgy el fog tűnni, mint a Város a városban/Józsefváros 2010 könyvem helyszínei.

Munkám során kerestem azokat a portré értékű, számomra fotográfiailag érdekes személyeket, akikben megtalálom azt, ami engem izgat. Előző munkáimhoz hasonlóan – Budapest Józsefváros 2010, Berlin Neukölln 2011 – itt is egy jól körülhatárolható területen dolgozom, szinte ismerősként térek vissza. A helyszín az előzőekhez képest jóval szűkebb, emiatt sokkal koncentráltabb, bonyolultabb fotográfiai feladatot jelent: rengeteg átutazóval kerülök kapcsolatba, a találkozások természetessége, a várakozásra szánt idő, az esetlegesség megismételhetetlensége miatt. A pályaudvar elhanyagolt, magára hagyott hangulatot áraszt. Várótermét műteremként tudom használni, ahova behívom az átutazókat, várakozókat, és különböző világítási módszerekkel megjelenítem karakterüket. Az idő nem csak a tárgyi környezetet változtatja meg, de a benne élő embereket is: másképp öltözködnek, viselkednek, másképp nyilvánulnak meg a kamera előtt. Ezek a fotók a képeken szereplő emberek beleegyezésével készültek, tudták, hogy róluk fénykép készül, mint anno a fényképésznél.  A különbség az, hogy én tudatosan választom ki, kit akarok lefényképezni. A megszerzett tapasztalatok alapján kialakított munkamódszeremmel folyamatosan dolgoztam a projekten, követtem a változásokat, dokumentáltam az állomás életét. Azt remélem, ha sikerül ezeket a fotókat megőrizni, 10-20, 100-200 év múlva kordokumentummá válnak./Stalter György/