zárva

zárva

zárva

zárva

2022. április 27. szerda 18:00

Könyvbemutató

A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyvei: Építészet és Innováció (2019/2020-as tanév), Térfoglalás (2020/2021-es tanév)

Köszöntőt mond Balázs Mihály DLA Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, a BME Építőművészeti Doktori Iskola vezetője

A kötetet bemutatja: Masznyik Csaba és Csontos Györgyi

A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyvei az adott időszakban született és a központi tematikához illeszkedő tanulmányokat és alkotói munkákat tartalmazzák magyar nyelven, angol nyelvű összefoglalóval.

 

A kötet megvásárolható a helyszínen, majd a készlet erejéig a FUGA-ban és a Műegyetemen, a Középülettervezési Tanszék titkárságán.)

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212

2022. április 7. csütörtök 18:00

mesteriskola 1953–2023

megtekinthető: 2022 05 15

A Mesteriskola első hetven évét bemutató kiállítást megnyitja a mesteriskola maga: Demeter Ágota, Dévényi Tamás, Dobai János, Golda János, Kalmár László, Nagy Iván, Roth János és a többiek.

A Mesteriskola hét évtizedes tevékenysége a kortárs jelen és a kanonizált múlt közötti homályos időszakra esik, amire már nem- és még nem emlékezünk. Az 1970-es újraindítás óta a huszonhatodik ciklus fog most végezni, az ötvenes évek három kurzusával együtt ezzel a hetven évvel akarunk elszámolni. Az anyaggyűjtés egyre gazdagította és árnyalta a képet, amelyből a magyar építészet elfelejtett közelmúltja kezdett kibontakozni. Most idáig jutottunk, ezután a kereshető netes megjelenés következik a fellelhető összes anyaggal.

Közvetlenül a járvány kitörése előtt határoztuk el, hogy 2020-ban rendesen megemlékezünk a mesteriskola 1970-es újraindításának fél évszázados jubileumáról. Nem is sejtettük, mekkora fába vágjuk a fejszénket: 26 ciklus több mint hatszáz építésze, rengeteg pályázat, ötven év számtalan külföldi és belföldi tanulmányútja, épületlátogatások, előadások, konferenciák. Ráadásul közben többször alapvetően megváltoztak a külső és belső körülmények. A mesteriskola ma is nagyjából úgy működik, mint 10, 30, 50 vagy éppen 69 éve, önszerveződő és öntörvényű építész szabadiskolaként, persze mindig a lehetőségekhez alkalmazkodva. 15-20 hallgató és 10-15 mester. A tanulás vágya és a szakmai beavatás témája örök. Az archívum rendszerezése és digitalizálása után kezdődhetett el az esemény tervezése. Gyorsan szembesültünk azonban az anyag hatalmas méreteivel, szerteágazó rétegzettségével, kommunikációnk korlátaival és az érintett időszak magyar építészetének feldolgozatlanságával.

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212

 

 

2022. április 14. csütörtök 17:00

Meggyesi Tamás: A csend visszhangja

Terc Kiadó, 2021

a könyvet bemutatják Dóra Gábor és Szaló Péter építészek

Meggyesi Tamás Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építészprofesszor érdeklődése túlmutat az építészeten vagy a 20. századi urbanisztikai gondolkodáson, hosszú ideje filozófiával és jelképkutatással is foglalkozik. Új kötete 13 filozófiai tanulmányt tartalmaz, amik az emberi lét mélységéig hatolnak.

A tanulmányok forrása azok az előadások és beszélgetések, amelyek a Gyakorlati Filozófia Iskolája nyílt oktatási intézményén belül az Advaita Baráti Kör foglalkozásain, valamint a Tabáni Szent Katalin katolikus plébánián hangzottak el. A kettős világnézeti kötődés: a védikus hagyományokat képviselő advaita, valamint a keresztény hagyományok egyidejű jelenléte nemcsak a tematikában, hanem az előadások szemléletében is tükröződik. A beszélgetések kimondatlanul is Hamvas Béla szellemi örökségére támaszkodhattak, aki haláláig hitt benne, hogy a hagyományok sokféleségben azok végső egysége nyilvánul meg. Bede Griffith, a „kelet és nyugat házasságának” apostola szerint pedig a kétfajta látásmód, a kozmikus és a személyes nem szemben állnak egymással, hanem inkább kiegészítik egymást. Ezért is tér vissza egy-egy gondolat – más és más kontextusban – több előadásban is. Ez az, amit utólag a csend visszhangjának neveztem. Mert a valóság „nem annyira látható, mint inkább a csendben meghallható” – mondja Rilke.

Az előadások témái állandó tűnődések nyomán és meditációból születtek. A kötet címe ez is lehetett volna: gondolatok az úton lét terén. Régi megfigyelés, hogy a csend az önmagunkkal való párbeszéd közege. A csend nem „süket”, hanem nagyon is telt, feltéve, hogy az ember nyitva tartja az elméjét és a szívét. A kötet címében szereplő kifejezés arra is utal, hogy a csendnek – ha figyelünk – visszhangja is lehet: megszólal. Rilke szerint, ami a szemlélődésben, az önátadásban vagy az azzal rokon esztétikai élményben feltárul, az nem annyira látható, mint inkább a csendben meghallható. A várakozás és a türelem nem rózsát, hanem felismerést terem! Ilyenkor az ember azon kapja magát, hogy elkezd hallgatózni az őt körülvevő sötét titkokkal szemben. Talán éppen ez az, ami „a csend visszhangjának” tűnik. Néha ez a hang többszólamúvá válik, néha elhallgat, de legtöbbször csodálkozással és bizalommal tölt el. A témákat átszövi egy hallgatag, de konok hit a valóság egységében és szentségében, ami minden rontáson áttör.

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/212

 

2022. április 4. hétfő 17:00

A Magyar Színházi Társaság programja

Csizmadia Tibor vendégei: Horváth Illés, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője, Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója és Schneider Jankó, a szegedi Kövér Béla Bábszínház művészeti vezetője.

 

A Csináljunk színházat! április 4-i beszélgetésén olyan színházak vezetőivel beszélgetünk, ahol kiemelt hangsúlyt kapnak a fiatal nézőknek készített előadások. A Jó kérdés sorozat első évadában foglalkoztunk a gyerek- és ifjúsági színházak repertoárját érintő témákkal, a beszélgetéssorozat előző alkalmával pedig a tabutémákkal foglalkoztunk. 

A Csináljunk színházat! sorozatban az intézményvezetés szempontjából vizsgáljuk meg azt, hogy hol a helye a gyerek- és ifjúsági előadásoknak a repertoárban, és a menedzsment szempontjából jelent-e különleges kihívást egy gyerek- és ifjúsági színház vagy egy bábszínház. Szó esik arról, milyen nézői és fenntartói igények, elvárások mentén kell dolgozni, és számít-e a közeg, a város és az életkor.

 

A beszélgetés 17 órakor kezdődik, a FUGA YouTube-csatornáján követhető élőben, ahol a későbbiekben is visszanézhető.

 

2022. április 1. péntek 16:00

A Magyar Filozófiai Társaság nyilvános előadás- és vitasorozata

Mi az egalitarizmus?

előadó: Kis János filozófus

felkért hozzászólók: Ludassy Mária filozófus, Miklósi Zoltán filozófus

moderátor: Széplaky Gerda filozófus, esztéta

A programhoz online lehet csatlakozni:

Join Zoom Meeting

https://us06web.zoom.us/j/88299799263?pwd=anB5VXZrU2dreG10Wm9ySWpabkV1QT09

Meeting ID: 882 9979 9263

Passcode: 173771

A felvétel másnaptól megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján: https://www.youtube.com/user/fugabudapest/videos

A Magyar Filozófiai Társaság felületei:

http://www.mft-hps.hu

https://www.facebook.com/ Magyar-Filozófiai-Társaság-507311356342950

Médiatámogató: litera.hu

2022. április 22. péntek 18:00

A Petőfi Irodalmi Múzeum programsorozata

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Perényi Roland muzeológus, történész (Kiscelli Múzeum), és Völgyesi Orsolya irodalomtörténész
Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész, valamint Epres Attila színművész

„A külvárosban egy szurtos lebujban…”
„A vargainasok pofozkodása,
A bérkocsiknak embergázolása,
A zsebmetszők, a pörölő kofák
Az embert mind igen mulattatják.”
(Petőfi Sándor: Pest)

Hogyan tapasztalja meg a reformkor embere a pesti port és sarat, a zsebmetszők és a bérkocsis balesetek veszélyét, a városi szegénységet és a külvárosi lebujokat? Visszakerülhet-e a társadalomba egy prostituált? A rossz lakhatási körülmények és borzalmas higiéniai állapotok közepette milyen terekben tölti ideje nagy részét Pest embere? Kik az áldozatai a városiasodás nagy lendületének és mik a fejlődés vakfoltjai? Várostörténeti sorozatunk következő részében a város árnyoldalát és sötét zugait térképezzük fel.

A Pest-budai ikonok eseménysorozatról:

Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel.Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között.Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül.Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a programon maximum 60 fő számára tudunk helyet biztosítani, ezért a jegyek száma is korlátozott. Jegyek kaphatók a Jegymesteren!

Jegyek: Pest-budai ikonok 3. „A külvárosban egy szurtos lebujban…”

Jegyek ára: 500.- Ft