2024. május 11. szombat 18:00
Unfinished – Beszélgetés SI-LA-GI (Szilágyi Szabolcs) képzőművésszel
Résztvevők:
SI-LA-GI (Szilágyi Szabolcs) képzőművész,
Gerber Pál festőművész,
Tillmann J.A. filozófus,
Kurdy Fehér János költő, kurátor,
Radics Panka művészettörténész kurátor,
valamint SI-LA-GI vetített művei.
Beszélgetés SI-LA-GI (Szilágyi Szabolcs) képzőművésszel a művészetvilágról, amelyben a létezésművészet és a marketingművészet tartja és takarja a művészetet.
„GYÁVÁK VAGYTOK. Rutinosan képeket gyártotok anélkül, hogy valamit meg akarnátok ismerni magatokból vagy a világból. Pazaroljátok az életlehetőségét, pillanatnyi siker, gazdagság reményében. Önmagatok tetszetős frázisait ismételgetitek. Tudatlanságotok erőt kellene adjon ismeretlen területre lépni, hogy akár tévedések árán is, megismerhessétek és feltárhassátok azt, ami személyes, de rejtve van előletek, holott bennetek van. Ne féljetek hibázni! Inkább dadogjatok, mint folyékonyan hazudjatok! A játéknak vége./The game is over.” (Részlet SI-LA-GI 2002-es manifesztumából.)
Az esemény helyszínén kapható lesz a FORRÁS folyóirat 2024. áprilisi száma, benne Kurdy Fehér János esszéje SI-LA-GI-ról és beszélgetése SI-LA-GI-val:
– „Amikor a műveidet nézem, akkor az általad leírt „összetett történések” mintha bennem is megjelennének és hozzám kerülnének. Talán ez összefügg azzal is, hogy egyszerre látom absztraktnak a képeidet, amelyekben időként megjelenik a figuralitás a háttérben, valamint konkrétnak a vad ecsetvonásokkal, szavakkal és szövegekkel. – A dolgokról, a történésekről valójában nem tudjuk, hogy honnan erednek, ahogy a saját karakterünkről sem tudjuk, hogy honnan ered, miként azt sem, hogy hová fut ki. Egyszerre vagyunk összetettségek és egyediségek. Valójában egy ismeretlen tétel vagyunk magunknak, amelynek sem az elejét, sem a végét nem ismerjük. Ugyanakkor a vizualitás sokszor ellenpontozója a racionális elmének, azaz ellentétes érzelmeket és dekódolási lehetőségeket ismerhetünk fel benne. A lényeg, hogy megjelenjen a keresés, a kutatás, a felismerés személyes lehetősége a nézőben is, amely lehet, hogy merőben más, mint az én indítékom, referenciám.
– Kérlek, mondj erre egy példát!
– Például a befejezetlen, az ’unfinished’, vagyis a befejezetlenség az egyik utóbbi festményem témája, ami részben önmaga megjelenítése, másrészt pedig az életünk minden területén jelen lévő jelenségre reflektál. Saját befejezetlenségünk elfogadásának megjelenése ez, hiszen a befejezetlenség itt befejezettként van jelen.”