2023. október 19., csütörtök 18:30
„Ahogy egy tisztességes író minden szöveget és körülötte történő eseményt irodalmi alapanyagnak tekint, és azt interpretálja – legyen az orvosi zárójelentés, természettudományi publikáció, használati utasítás, törvényszöveg, fülbe súgott szerelmi vallomás, képviselői felszólalás vagy bármi más –, ugyanígy a zeneszerző is mindent a zenéjére kell, hogy vonatkoztasson. A zeneszerzői etika alapkérdése: „Hogy lesz ebből darab?” Ahogy Esterházynál, bármilyen szöveget is emel át a műveibe, az irodalommá nemesedik.” (Kondor Ádám)
„A vaksötétben pásztázó fénykévében felderengett a szimmetrikus, hat-hat, azonos méretű (4 méter széles, 4 méter magas, 28 méter hosszú) járatból álló alagútrendszer. Egyetlen anyag mindenütt: nagyméretű tégla alkotta öles falazatok, boltozott padozat, boltozott mennyezet. Egyetlen teremtő gesztus. A homogenitás manifesztációja. […] Hirtelen belekiáltottam a semmibe. Hangom óriássá lett, megsokszorozódva keringett-kígyózott a folyosókon – úgy tűnt, mindörökké. Nem tudtam szabadulni ettől a már-már érzékfeletti élménytől: énekelni kezdtem. Magányos hangom, kórussá válva, lassú kúszással kitöltötte a teret. Lábdobbantásaim mennydörgésként sodorták el és temették maguk alá az éneket. Tapsom fegyverropogásként vergődött a padozat, a boltozat, a falak fogságában. Ekkor fogant meg bennem a tér megszólaltatásának ideája.” (Mátrai Péter)
„A [Máté] passió e viszonylag korai, szimmetrikus gócpontjának van egy összehasonlíthatatlanul drámaibb formai megfelelője a mű második részében. Megfelelője, amennyiben Bach ott is keretes szerkesztéssel él. A retorikai „kereszt”-motívumra épülő kromatikus kórusfúga, a „Lass ihn kreuzigen” szolgál itt keretül. E turba (ezúttal ugyanis a turba tér vissza) itt is két különböző hangnemben szerepel: először a-mollban, majd második elhangzásakor – mintegy még fölfokozottabban – h- mollban. A két tétel között pedig szinte minden tételtípus felvonul: az első turbát egy korál követi, majd egy egész rövid secco recitativo után az „Er hat uns allen wohl getan” kíséretes recitativo és az „Aus Liebe” ária hangzik el. Az evangéliumi szövegből vett újabb rövid recitativo vezet a második „Lass ihn kreuzigen” turbához. A szövegismétlés maga – „Feszíttessék meg” – természetesen az evangéliumi textuson alapul (Máté 27, 22–23.). A passiónak ebbe a második keretes szerkezetű egységébe egy másik korál, a Herzliebster Jesu puritán négyszólamú letétben elhangzó, „Wie wunderbarlich” kezdetű strófája épül.” (Vikárius László)