2025. január 30. csütörtök 18:00
Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE)-est – A visegrádi ferences templom mesterei
Buzás Gergely régész-művészettörténész előadása.
A visegrádi királyi palota mellett, az Anjou-kori Szent György kápolna helyén 1425-ben Zsigmond király alapította meg az obszerváns ferencesek kolostorát. Az 1473-1513 között átépített ferences kolostor a török háborúk idején, a XVI-XVII. században pusztult el. A kolostor kerengője és templomának néhány részlete már az 1980-as években előkerült, és a két kerengőudvar feltárása az 1990-2010-es évek között történt meg.
Az ásatások során sikerült feltárni a kolostor Mátyás-kori gazdasági udvarában egy kovácsműhely és egy kőfaragószín maradványait, amelyeket a kolostor és a palota Mátyás-kori építkezései során használtak.
Ez alátámasztotta azt a korábbi feltételezést, hogy a kolostor és a palota Mátyás-kori építkezésein dolgozó későgótikus kőfaragóműhely vezetője egy ferences építész lehetett, feltehetően az a János testvér, akit Mátyás 1490-ben Visegrádról Kolozsvárra küldött az ottani obszerváns ferences kolostor építésének irányítására.
A kolostortemplom feltárására csak 2024-ben került sor. A munka során a templom későgótikus boltozatából több mint 100 darab kőfaragványt találtunk és ennek alapján rekonstruálni lehetett a templomhajó egyszerű keresztboltozatát és a templomszentély térgörbe bordás hálóboltozatát. A kőfaragványok 3D felmérését a „Mensor 3D” nevű cég végezte el Fehér András vezetésével. A boltozat rekonstrukciót Szőke Balázs készítette el.
A szentélyboltozat bordáin több más jel mellett előkerültek Anton Pilgram kőfaragójegyei is, aki itt még az 1490-es években, fiatal kőfaragóként dolgozhatott egy bécsi építőmester irányítása alatt.
A boltozat elkészülte után már II. Ulászló állíttatta fel a templom szentélyében a reneszánsz főoltárt, amelynek márványszobrait még Mátyás király rendelte meg Firenzében Benedetto da Maianotól. Az oltár több szobortöredéke is előkerült az ásatás során.