2022. február 21. hétfő 18:00
Sorozatgyártott ornamensek – A wagrami épületkerámiák szerepe a historizáló építészetben
előadó: Pintér Bálint művészettörténész
A homlokzati ornamensek tömegtermelése új fejezetet nyitott az építészettörténetben, ugyanis az üzemek költséghatékonyan és gyorsan tudtak a kor divatjának megfelelő elemeket előállítani. A legkorábbról ismert sorozatgyártott tagozatok és szobrok kerámiából készültek. Ez az újszerű építészeti díszítésmód – a Bécs melletti wagrami terrakotta gyárnak köszönhetően – igen korán, már az 1840-es években megjelenhetett a magyar építészetben.
A korszak jeles építészei – Ludwig Förster (Dohány utcai Zsinagóga) és Ybl Miklós (nagycenki plébániatemplom) – mellett a vidéki építőmesterek is nagy számban rendeltek terrakottákat az üzemből. Ezeknek a kerámiáknak az alkalmazása széles körben elterjedt a Monarchiában, az egyszerűbb lakóházaktól a templomokon át a reprezentatív kastélyokig találkozhatunk a gyár termékeivel, így a wagrami üzem jelentősen hatott a hazai romantikus és historizáló épületek homlokzati megjelenésére.
A wagrami gyár sikerén felbuzdulva, terrakotta díszeinek lemásolásával 1852-ben a Wienerberger üzem is belefogott az épületkerámiák termelésébe, a század vége felé pedig fokozottan számolnunk kell a Zsolnay gyár termékeivel is. Ekkoriban már nem csupán kerámiából, hanem egyéb anyagokból, például horganyöntvényből és cementből is elkezdtek sorozatgyártott szobrászati elemeket készíteni. Az 1870-es évektől a románcement szélesebb körű alkalmazása új irányt jelentett az építészeti tömegtermelésben, ugyanakkor a wagrami kerámiák – művészi kvalitásuk miatt – a 20. század elejéig népszerűek maradtak az építészek körében.
Az előadás élőben látható a FUGA YouTube csatornáján, valamint később a RÉKE facebook
oldalán és honlapján (http://epuletkutatas.blogspot.com)
Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/2012