2026. április 10., péntek 18:00
Műsor:
Sergei PROKOFIEV: C-dúr Szonáta két hegedűre Op.56
Dmitri SHOSTAKOVICH: Öt darab két hegedűre és zongorára
Moritz MOSZKOWSKI: Szvit két hegedűre és zongorára Op.71
Kondorosi Karolina és Baráti Kristóf első közös lemeze 2023-ban jelent meg a Hungaroton gondozásában, melyen Bartók 44 hegedűduóját rögzítették, kislányuknak ajánlva. Idén a művész házaspár új lemezt vesz fel Prokofjev, Sosztakovics és Moszkowski műveivel.
Kondorosi Karolina hegedűművész a Bartók konzi kamarazene tanára, a Camerata Pelsonore kamarazenekar tagja, a Trio Appassionato hegedűse, rendszeresen koncertezik a Mendelssohn Kamarazenekarban szólamvezetőkét. Kiemelten fontos számára a kamarazene és a tanítás, e mellett jelenleg DLA képzését folytatja a Zeneakadémián.
Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vonóstanszékének vezetője. A magyar és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő hegedűművésze és karmestere. Többek között olyan rangos koncerthelyszíneken lépett fel, mint a Hollywood Bowl a Los Angeles Philharmonic társaságában, vagy a Royal Festival Hall színpadán a London Philharmonic Orchestra közreműködésével, a Verbier Festival visszatérő vendégművésze.
Souhei Yamagami a Zeneakadémia valamint számos mesterkurzus és verseny hivatalos zongorakísérője.
Sergei Prokofiev 1932-ben, egy St. Tropez közelében töltött nyaralása alatt komponálta a C-dúr szonátát két hegedűre, Op. 56, amely megrendelésre készült darab volt a Triton – egy Párizsban működő társaság, amely új kamarazene bemutatására jött létre – nyitóhangversenyének zárószámaként.
1941-ben íródott önéletrajzában Prokofjev a mű keletkezéséről így írt:
„Ha néha rossz zenét hallgat az ember, az jó ötleteket is adhat… Miután egyszer hallottam egy sikertelen darabot két hegedűre zongorakíséret nélkül, az jutott eszembe, hogy egy ilyen duó látszólagos korlátai ellenére is lehetne elég érdekessé tenni ahhoz, hogy tíz-tizenöt percig érdemes legyen hallgatni…”
Dmitri Shostakovich a 20. század egyik legtermékenyebb zeneszerzője volt: 15 szimfóniát, hat versenyművet, négy operát, négy balettet, 15 vonósnégyest, további öt jelentős kamaradarabot, valamint 24 prelúdiumot és fúgát írt zongorára, továbbá több dalciklust.
Shostakovich azonban gyakran került konfliktusba a szovjet hatóságokkal, ami időnként megakadályozta műveinek bemutatását.
Hogy ki tudja fizetni a számláit, zenét komponált a Szovjetunió hatalmas filmipara számára is: ötven év alatt 36 filmhez írt kísérőzenét. Jövedelmének kiegészítésére és hogy neve a nyilvánosság előtt maradjon, megkérte barátját, Lev Atovmian filmrendezőt és forgatókönyvírót, hogy állítson össze szviteket film- és balettzenéiből otthoni és iskolai előadásra.
Ez a darab egy ilyen szvit. A DSCH Journal – a Sosztakovics zenéjével foglalkozó nemzetközi szakfolyóirat – szerint az öt tétel különböző balett- és filmzenékből származik. Maga Sosztakovics is több alkalommal felhasználta ezeket, és a nyomtatott kottában megadott eredeti források gyakran pontatlanok.
Ahogy várható, az Öt darab könnyen követhető, filmzenei jellegű zene. A nyitó Prelúdium – eredetileg a Bögöly című film kísérőzenéje–, érzelmes hangvételű, és olykor önálló darabként is játsszák. A második tétel egy élénk tánc, a Gavotte, mely a The Golden Age (op. 22) c. balett zenéből származik. Ezt egy ringató dallam követi, Elégia címmel – újra a Bögölyből. Utána egy lendületes Keringő hangzik fel – a 2. Jazz Szvitből – ,majd a szvit egy gyors Polkával zárul (The Golden Age op.22.).
Moritz Moszkowski (1854- 1925) német-lengyel zeneszerző, zongoraművész Op. 71-es Szvitje 1900 körül keletkezett, amikor még pályája csúcsán volt.
A négy tétel a „komoly” – bár nem nehézkes – hangversenyzene hagyományát követi, szemben azzal a könnyed, népszerű szalonstílussal, amelyet zongoradarabjai közül sokban művelt.
A gazdag hangzású, drámai első tétel áll a legközelebb a szonátaformához, témáinak kontrasztja révén: az egyik ellenpontban, kölcsönhatásokban és futamokban bővelkedik, míg a másikat a zongora akkordokkal vezeti be, majd a két hegedű között párbeszéd alakul ki.
A második tétel, Allegro moderato, miniatűr hatását kelti, mintha egy menuett lenne, melyet az édesen oldódó feszültségek és kellemes harmóniai kalandozások romantizálnak.
A zongora vezeti be a gyönyörű harmadik, lassú tételt egy mély dallammal, amelyet a két hegedű közötti elgondolkodtató kanon követ.
Az utolsó tétel pedig egy virtuóz Tarantella módjára száguld (egy gyors tánc, amelyet Dél-Olaszországban, Taranto városáról neveztek el).
Jegyár: 3000 Ft
A Budapesti Építészeti Kamara tagjainak 1500 Ft
Jegyek a helyszínen válthatók, valamint online, az alábbi linken: https://www.jegy.hu/program/praemodern-koncertek-barati-kristof-kondorosi-karolina-es-souhei-yamagami-190505