2024. február 3., szombat 18:00
Barokk est
Műsor:
J.S. Bach: G-dúr gamba szonáta, BWV 1027
J.S. Bach: e-moll triószonáta, BWV 528
A. Vivaldi: c-moll csellóverseny, RV 401
A. Vivaldi: C-dúr hármasverseny hegedűre, csellóra és orgonára, RV 554
Előadják:
Pusker Imre – zongora
Zétényi Tamás – cselló
Halmi Norbert – hegedű
A Kecskeméti Kodály Zoltán Szakgimnázium vonósai, műv. vezető: Pusker Imre
Koncertünk előzménye 2022-re nyúlik vissza, amikor is Pusker Imre zongorajátékát különdíjjal ismerte el a XIV. Országos Starker János Gordonkaverseny zsűrije. A díj koncertfelkéréseket jelentett, ahova Pusker Imre a zsűri egyik tagját, Zétényi Tamást kérte fel közreműködőnek, valamint a növendékeit a Kecskeméti Kodály Zoltán Szakgimnáziumból. Műsorukon két Bach és két Vivaldi kompozíció szerepel. Bach gambaszonátája nem meglepő csellón és zongorán, az eredetileg orgonára komponált triószonáta azonban annál szokatlanabb ebben a felállásban, annak dacára, hogy faktúrájában, felrakásában nagyon hasonló a gambaszonátákhoz. Bach hat orgonaszonátáját joggal szokás az életmű egyik csúcsának tartani, és az e-moll szonáta lassú tétele szépségében talán még ezekből a kompozíciókból is kiemelkedik.
Vivaldi több, mint 500 versenyművet komponált élete során, ebből 27 készült cselló szólóval és majdnem ugyanennyi pedig olyan versenymű, ahol több szólista között cselló is szerepel. Ezt a hatalmas termést Vivaldi azoknak a lányoknak komponálta, akiket a velencei Ospedale della Pietà árvaházában tanított zenére. Öt csellista keresztneve fennmaradt: Claudia, Santina, Teresa, Tonina és Veneranda. Vivaldi minden bizonnyal nem tudott gordonkán játszani, de ez nem akadályozta meg abban, hogy rendkívül mélyen megértse a hangszer lehetőségeit, így a versenyművek tele vannak olyan hangszeres invenciókkal, mint arpeggiók, nagy ugrások a tenor és a basszus regiszterek között, vagy virtuóz futamok. Ugyanakkor a nagyívű dallamok sem hiányoznak, ezeknek esetenként kifejezetten melankolikus a hangvétele, mint például a c-moll versenyműben. Ha van hangszer, amire aránylag keveset komponált Vivaldi, azok a billentyűs hangszerek. Az eredetileg orgonát szerepeltető 554-es versenymű így igazi ritkaságnak számít, különösen az olyan szakaszaival, ahol a három szólista virtuóz futamokkal verseng.