Pár(os)beszéd: Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Cosovan Attila és Fenyvesi Bori könyvbemutatója – FUGA : : Budapesti Építészeti Központ | Kiállítások | Koncertek | Bemutatók

2026. március 12. csütörtök 18.00

Breuer Marcell terem

„Ágnes és Gábor beszélgetései szüleimmel és velünk, a gyerekekkel végigkísérték a gyerekkoromat – most a Pár(os)beszédet olvasva az volt az érzésem, mintha megint ott ülnénk a velemi tábortűz vagy a vacsoraasztal körül, csak épp sokkal hosszabban és mélyebben tudnánk beszélni mindenről. Ráadásul Fenyvesi Bori és Cosovan Attila párosával egymást tükrözve, ragyogva, megsokszorozott hatással tudnak lenni rám ezek a beszélgetések – és nagyon örülök, hogy velem együtt most mindenki betekinthet ebben a 2×2 csodálatos lélekbe és fejbe.”
Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező

Pár(os)beszéd

A könyv szerzői: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor Széchenyi díjas társadalomkutatók, Cosovan Attila hatszoros Red Dot-díjas tervezőművész, a BCE egyetemi tanára és Fenyvesi Bori, építőművész

A könyvet bemutatja és a szerzőkkel beszélget: Deák Kristóf, Oscar-díjas filmrendező

—

Hogyan született ez a könyv? Hogyan született meg a Pár(os) beszéd?

Egész életünkben nagyon fontosnak tartottuk a mély beszélgetéseket. Mindig emlékezetesek maradnak az ilyen alkalmak. Ma egyre többször tapasztaljuk, kimondva-kimondatlanul: milyen sokan hiányolják az efféle dialógusokat. A „Pár(os) beszéd” megszületésével nem csak az általánosítható tapasztalatainkat szeretnénk továbbadni, az egyéni életünk konkrét eseményeiből kiolvasható, talán mások által is használható tapasztalatokat, hanem egyúttal talán azt a hiányt is enyhíteni, amit az ilyen mély beszélgetések megritkulása jelent. Mert ezek a beszélgetések is értelmet adnak az ember életének.

—

Kapitány Ágnes: Gyerekkoromban elképzeltem, hogy lenne egy időkapszulám, amellyel visszamehetnék a múltba, láthatnám, hogyan élnek az emberek, miként gondolkodnak, hogyan éreznek egymás iránt. Az irodalom és a többi művészeti ág is egy kicsit ilyen időkapszulaként tud működni a számomra.

Kapitány Gábor: Valamennyien az emberiség felderítői vagyunk, egy-egy sajátos terepre küldve. Ez a terep az életünk, s az életünk értelme, hogy jelentést tegyünk az emberiségnek arról, amit tapasztalunk.

Cosovan Attila: A könyvégetés. A gyújtósnak használt könyvek. Ceaușescu legrosszabb korszakában vécépapírt sem lehetett vásárolni… Már nem emlékszem pontosan, de tudom, láttam, hogy olykor széttépett könyvek lapjaival gyújtottak alá, szóval láttam a 20. század utolsó negyedében is könyveket égetni…Valamiért nekem ez meghatározó kulturális élményként rögzült.

Fenyvesi Bori: A gyerekeink révén az emberi fejlődésről sokkal alaposabban informálódtam, mint egy olyan építész, akinek máshol van a hétköznapi fókusza, ez is közrejátszott abban, hogy azt kezdtem el kutatni, hogyan hat ránk a környezet, amiben felnövekedünk, és mi hogyan és mikor kezdünk el visszahatni és formálni azt, majd (meg)alkotó(já)vá válni.