2023. február 3. péntek 18:00

Kiállítók:

Adorján Éva, Balázs Viola, Bognár Bettina, Csíkszentmihályi Réka, Györfi Angéla Fanni, Horváth Evelin, Kanics Márta, Katona Dorottya Júlia, Kollár Ágnes, Koós Daniella, Lőrincz V. Gabi, Molnár Viktória, Munkácsi Gábor, Pájer Emília, Regős Anna, Ruttka Andrea, Söptei Eszter, Szigeti Szilvia, Tóth Fanni, Ujváry Berta, Vereczkey Szilvia, Vető Márta, Zimonyi Gwendolin

Vendégkiállító: Lénárd Ilona (NL-HU)

A kiállítást megnyitja: Kas Oosterhuis építész

Alapító kurátor: Szigeti Szilvia

A kiállítás megtekinthető: 2023.02.26.

A tárlat a Határtalan Design része, az Átlászó Hang Újzenei Fesztivállal közös kommunikációban és programokkal valósul meg.

LANDING EN

A 2015-ben Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textilművész kezdeményezése nyomán megvalósult TEXHIBITION elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a textiliparra, a területen tevékenykedő tervezőkre és a műfajban rejlő kreatív lehetőségekre. A felkért dizájnerek és gyártók szoros együttműködésében prototípus-kollekciók valósulnak meg, amelyeket a projektben részt vevő tervezők később szabadon felhasználhatnak, illetve közösen keresik a további értékesítési, fejlesztési lehetőségeket, nemzetközi kapcsolatokat. Az aktuális újdonságok egy részét hagyományosan a Határtalan Design kiállítás keretében láthatta először a nagyközönség, tavaly ősszel a Kiscelli Múzeumban.

A TEXHIBITION keretében az eltelt hét évben több, mint 70 textiltervező közel 250 különféle minta- és színvariációból álló prototípus-kollekciója jött létre, amelyben jó néhány gyártó működött közre.

A TEXHIBITION minden évben meghív külföldi alkotókat is; idén a magyar–holland származású vizuális művész, Lénárd Ilona kap bemutatkozási lehetőséget. A dizájner egyetemistaként Budapesten színészi tanulmányokat folytatott, később szobrászatot tanult. 1983 óta dolgozik együtt Kas Oosterhuis építésszel, és a vele folytatott közös munka hatására fordult az interdiszciplináris alkotói folyamatok felé. Különféle művészeti területeken átívelő műveket készít: intuitív komputeres skicceket, festményeket, szobrokat. Építészekkel együttműködve interaktív tereket alkot, absztrakt kalligrafikus festményeket fest, szőnyegeket tervez, és újabban robotokkal kivitelezett festményeket is készít. A kiállításon az Omniverse kárpitok szerepelnek, melyek a művész absztrakt akrilfestményeinek digitalizált változatai alapján készültek a tilburgi Textielmuseum Textiellabjában.

Az összművészetiség jegyében a projekt idén harmadik alkalommal működik együtt az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivállal, a Hermina Alkotócsoporttal és komolyzenészekkel. Ezúttal a FUGA tereiben a kiállított textilek nyújtanak inspirációt és egyben kulisszát a megnyitón megvalósuló minikoncerthez, amelyen Dolfin Balázs (cselló) és Radnóti Róza (zongora) előadását hallhatja a közönség. A megnyitó előtti estén, február 2-án 19:30-kor az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál „BIO feat. Murayama x TËRÏDÖ -Mozdulat kották” című előadására szintén a TEXHIBITION kiállítás terében kerül sor.

2023. február 2. csütörtök 19:30

Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál

Az improvizáció mindennapjaink része – talán jobban, mint eddig a 21. században bármikor.
Felmerül a kérdés: mi különbözteti meg a rögtönzést a puszta káosztól? Mint ahogy a fizika törvényei meghatározzák az ásványok, vagy az élőlények sejtjeinek alakzatait, a zene- és táncművészetben is specifikus mintázatokat hoz létre egy-egy játékszabály, ami irányítja az improvizációt. Kötöttség és szabadság kreatív alkímiája valósul meg, amikor egy-egy zeneszerző vagy koreográfus ilyen módon teret ad az előadók pillanatnyi döntéseinek. A Seijiro Murayamával kiegészült Budapest Improvisers Orchestra és a TËRÏDÖ kollektíva táncművészei – összesen 18 alkotó/előadóművész – közös koncertjén a megszokottnál mélyebb együttműködés valósul meg zeneszerzők, koreográfusok, improvizáló táncosok és zenészek között. A mindkét médiumban tevékenykedő művész és zenei kurátor, Rubik Ernő Zoltán által megálmodott estén a jelenlét és a figyelem a kompozíciók potenciális alapanyagává absztrahál bármilyen eseményt, ami a megadott idő- és térbeli keretek között zajlik: legyen az kecses táncmozdulat, bőgőhúr pendülés, vagy akár egy felmosórongy kicsavarása.

TËRÏDÖ
Grégory Chevalier
Béres Bíborka Janka
Gál Eszter
Kancsó Luca
Kálmán Ferenc
Kovács Timi
Luiza Moraes
Petrovics Sándor
Lévai Viola

Rubik Ernő Zoltán az est koncepciójáról:

“Amióta szabad zenével foglalkozom, sok inspirációt kapok a kortárs tánc világából. A színészekkel és táncosokkal való együttműködések vezettek el oda, hogy magam is elkezdtem mozogni. Zene és tánc, mint időbeli forma számomra lényegileg egy. A Budapest Improvisers Orchestrát 2016-ban alapítottuk Ajtai Petyával, azóta ez a legaktívabb zenei projektem. Ettől teljesen függetlenül indítottam egy táncimprovizáció gyakorló-kutató csoportot, valamint TÉRIDŐ JAM néven kb egy éve rendszeresen szervezek inklúzív instant kompozíciós esteket, ahol kezd mocorogni egy közös megértése ennek a gondolatnak. Különleges alkalom számomra, hogy összehozhatom ezt a két közösséget. Különleges és egyben igen kockázatos, hiszen személyes ügyről, szenvedélyeim (tánc- és zenei improvizáció, kompozíció) összekapcsolásáról, megmutatásáról van szó. Izgulok, de leginkább hálás vagyok. Úgy tekintek erre az alkalomra, mint művészeti kutatómunkám aktuális állomására, amit ráadásul fantasztikus partnerekkel, inspiráló alkotói közösségben tehetek meg.”

Kurátor:
Rubik Ernő Zoltán

Előadók:
BIO
Krulik Eszter – hegedű
Ajtai Péter – nagybőgő
Bali János – furulya, elektronika
Bolcsó Bálint – elektronika
Kovács Gergely – ütőhangszerek
Kovács Gergő – szaxofon
Váczi Dániel – glissonic
Rubik Ernő Zoltán – zongora, tárgyak
Seijiro Murayama – ütőhangszerek, ének

https://atlatszohang.hu/fesztival-2023/

 

Jegyár: 3000.- Ft

2023. január 20. péntek 17:00

Vizualization as a tool for architecture

2023-ban is folytatjuk a KÉK nemzetközi előadás- és workshop sorozatát! Januárban a közösségi városfejlesztéssel kapcsolatos megszokott témákhoz képest új irányt veszünk, és a Brazil Szövetségi Köztársaság Nagykövetségével együttműködve az építészeti vizualizációra helyezzük a hangsúlyt.

Az alkalmat az „Antonio de CAMPOS – ZAHA HADID CONCEPTS” című kiállítás adja, amely 2022. december 8-án nyílt meg a FUGA-ban, és január 29-ig tekinthető meg. Vendégeink nem mások lesznek, mint Antonio de Campos, aki művészeti tanácsadóként dolgozott építészeti látványtervezésen a Zaha Hadid Architects-nél, illetve Peter Cachola Schmal, a Német Építészeti Múzeum (DAM) igazgatója.

A rendezvényen Antonio de Campos először a Zaha Hadiddal eltöltött évekről tart előadást, majd Peter Cachola Schmal röviden bemutatja a DAM munkáját és a Magyarországra látogató kiállítás eredeti összeállításának módját. Ezután az estét egy kérdezz-felelek szekcióval folytatjuk, amely olyan témákról szól, mint a digitális és az analóg technikák kapcsolata az építészeti vizualizációban, a 2D (vizuális tervek) és a 3D (modellek) szerepe a tervezésben, és hogy hogyan változott az építészeti tervezés folyamata az elmúlt 30 évben, és hogyan fog változni a jövőben az új technológiák megjelenésével.

2023. január 20. péntek 19:00

Vendég: Antonio de Campos és Peter Cachola Schmal, a Német Építészeti Múzeum (DAM) igazgatója

2023. január 13. péntek 18:00

A FUGA Lucien & Rodolf HERVÉ termében megtekinthető kiállításában kalauzolja a látogatókat Fiala Gábor fotográfus.

 

2023. január 18. szerda 18:00

Füzes Bálint építész előadása

2023. január 26. csütörtök 18:00

Könyvbemutató

BME Urbanisztika Tanszék / Tarsoly Kiadó, Budapest, 2022

„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, majd a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget először az egységes rendezésre és fejlesztésre. Ettől kezdve az építészet meghatározó pozíciókat alakított ki a regionális fejlesztési intézményekben, ami nagyban hozzájárult a táji, települési és építészeti léptékű kérdések egységes kezeléséhez. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építészszövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni.

A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor vagy Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. Az egyes fejezetek a tervezéstörténet kiemelt szakaszaira fókuszálnak: a harmincas évek civil bázisú fejlesztéseire, az ötvenes évek útkeresésére, a hatvanas több léptékszintet átfogó fejlesztéseire, majd a hetvenes évek egyre inkább előtérbe kerülő ökológiai és fejlesztési problémáira. Az átfogó regionális koncepciókhoz kapcsolódóan azonban a települési és építészeti léptékszinteken lezajló változások is megjelennek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet védjegyévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fent, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.

Wettstein Domonkos építész, a BME Urbanisztika Tanszék egyetemi adjunktusa, kutatási területe a Balaton régió tervezéstörténete. 2010-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, 2019-ben szerzett PhD fokozatot, doktori disszertációját Regionális stratégiák a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979) címmel védte meg. 2013-14-ben az ETH Zürich GTA Intézetében volt vendégkutató. Kutatási eredményeit folyamatosan publikálja a hazai és nemzetközi fórumokon.

Könyvterv és grafika: Mészáros Nóra

2023. január 25. szerda 17:30

Tóth Lea kiállítása

megnyitja: Csomay Zsófia építész

megtekinthető: 2023 02 19

2023. január 19. csütörtök 18:00

A városegyesítés története: utazás Pest-Budáról Budapestre, avagy hogyan váltak a német elődvárosok magyar fővárossá?

előadó: Lugosi András várostörténész

moderátor: Consti (Tilos Rádió)

Jegyár: 2400.-Ft, jegyvásárlás az előadás előtt a helyszínen.

2023. január 14. szombat 18:00

megnyitja: Viszlai József építész

közreműködik: Juhász Gábor  – jazzgitár

2010-ben a Velencei Biennáléra beadott A4-es rajzon próbáltam meg összefoglalni, mi az, ami leginkább motivál engem az építészetben, illetve az urbanisztikában. Azt írtam rá a rajzra, hogy „Várostervezés – Hitvallás”. Alulra pedig azt, hogy „Város – Tervezés – Hit –Vallás”.

Én a városra úgy gondolok, mint arra az élőhelyre, ahol az ember, mint faj a legnagyobb sűrűségben fordul elő, és nincs még egy ilyen hely.

Számomra az építészet és a városépítészet a legszemélyesebb közügy. A vallást nem elsősorban szakrális értelemben gondolom, hanem ennek a bizonyos hitnek, aminek lennie kell, ennek a hitnek a megvallását, a nyilvánossá, közérthetővé tételét. És hát ebből áll össze a várostervezés, mint hitvallás.

/Sári István/