2024. január 18. csütörtök 18:00

Otthon a térben – a BME Lakóépülettervezési Tanszékének kiállítása

2024. január 18-tól február 3-ig Breuer Marcell terem

A kiállítást Dévényi Tamás és Albert Ádám nyitja meg.
Az étkezőben zongorázik Marczi Mariann.
A konyhában tálal Szederkényi József.
A nappaliban vetít a három műhely.

A kiállításhoz kapcsolódóan január 25-én, csütörtökön 17:00 órától kerekasztal-beszélgetés szervezünk a műhelyekről és a tanszék jövőképéről.

A kiállítás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

www.nka.hu

Az Építőművészet Kollégiuma nyílt pályázati felhívása

2023. december 1. péntek 16:00

Budapest Építészeti Nívódíja 2023 – díjátadó és kiállítás

2023. december 1-jétől 31-ig Breuer Marcell terem

Megnyitja Eltér István, a Budapesti Építész Kamara elnöke és Havasi Gábor, egészségügyi tanácsnok

Szent Borbála többek között az építészek védőszentje, akinek napja (december 4.) alkalmából adják az elismeréseket.

A 2023. évi pályázatra 23 érvényes pályamű érkezett.

A Bíráló Bizottság tagjai:
Kerpel-Fronius Gábor, okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgámester-helyettes
Eltér István, a Budapesti Építész Kamara elnöke
Bardóczi Sándor, Budapest fő-tájépítésze
Herczeg László, a Budapesti Építész Kamara alelnöke
Deichler Tímea, építész
Soltész Noémi, építész
Varga Bianka, építész

A pályázott épületek tervlapjait, fényképeit, műszaki leírásait, illetve a bejáráson tapasztaltakat összegezve végül egy kiemelkedő építészeti minőségű alkotás részére a Budapest Építészeti Nívódíja és öt magas építészeti minőségű alkotás részére a Budapest Építészeti Nívódíja Dicséret adományozására tett javaslatot a főpolgármesternek, aki a javaslatot elfogadta. A Bizottság idén is azokat a kiemelkedő ötleteket, elképzeléseket díjazta, amelyek méltók a város múltjához, meghatározzák a jelenét és követendő válaszokat adnak a jövő kihívásaira.

BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI NÍVÓDÍJA 2023

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar – Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi utca 12.
Építész felelős tervező: Bődi Imre, Frikker Zsolt (Studio Fragment Kft.)
Megbízó: Semmelweis Egyetem

foto: Danyi Balázs

DICSÉRET

H151 társasház – Budapest, II. kerület, Hűvösvölgyi út 151/B
Építész felelős tervező: Déri Dániel, Pásztor Ádám (Studio Kraft Építész Műterem)
Megbízó: Barabás Péter

Bástya utcai közpark – Budapest, V. kerület, Bástya utca 1-11.
Építész felelős tervező: Koszorú Lajos (Város-Teampannon Kft.)
Társtervezők: Ágó Mátyás Attila (JASIMA Kft.), Kenese István (Kenese Kft.)
Táj- és kertépítész tervező: Kétszeri Ádám Zsolt (Salmus Kft.)
Megbízó: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata

Drechsler-palota – Budapest, VI. kerület, Andrássy út 25.
Generál tervező: Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.
Építész felelős tervező: Bánáti Béla
Megbízó: QPR Properties Kft.

Sasadi villa – Budapest, XI. kerület, Botfalu utca 13.
Építész felelős tervező: Földes László
Megbízó: Óvári Gábor

Az M3-as metró középső és déli állomásainak felújítása – Budapest, VI.,VII.,VIII.,IX.,X.,XIII.,XIX. kerületek
(Lehel tér – Nyugati pályaudvar – Arany János utca – Deák Ferenc tér – Ferenciek tere – Kálvin tér – Corvin-negyed – Semmelweis Klinikák – Nagyvárad tér – Népliget – Ecseri út – Pöttyös utca – Határ út)
Építész tervezők: Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Czigléczki Attila, Tóth Máté (sporaarchitects Kft.),
Csapó Balázs, Germán Tibor, Gurdon Balázs, Strak-Takács Orsolya, Hargitai Bence, Polonyi Viktor (Paragram Stúdió Kft.),
Kosztolányi Zsolt, Klopp András (A Plusz Stúdió Kft.),
Brückner Dóra (Bognár Kft.),
Antal Máté, Tóth Zoltán (Bright Field Studios Ltd.),
Erő Zoltán (Palatium M4 Projekt Kft.)
Megbízó: BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság

A zárójelentés, a méltatások, az épületbejárásokon készült fényképek, valamint minden további információ (pl. korábbi évek díjazottjai) elérhetők a Budapest Építészeti Nívódíja weboldalán, illetve az elismerésben részesült pályaművek megjelennek a Budapest Legenda térképes keresőjében is.

A pályázatról és a díjazottakról készült kisfilmek megtekinthetők a BÉK youtube csatornáján.
Pályaművek bemutatása: https://youtu.be/5PUCG0Bgdb4

A kiállítás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

www.nka.hu

Link: https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/archivum/palyazati-felhivasok/muveszeti-fotematikaju-allando-kollegiumok-palyazati-felhivasok/az-epitomuveszet-kollegiuma-nyilt-palyazati-felhivasa/

2024. február 18.,  vasárnap  18:00

Gódor Erzsébet – cimbalom                                                      Mester Dávid – zongora

Műsor:

T. A. Vitali: Chaconne
C. Saint-Saëns: Bevezetés és Rondo capriccioso
P. de Sarasate: Zigeunerweisen
Bartók Béla: Román népi táncok
N. Paganini: La Campanella
Popper Dávid: Magyar rapszódia
A. Piazzolla: Libertango, Street Tango, Adios Nonio

Gódor Erzsébet és Mester Dávid sok éve dolgoznak együtt. E kitartó, gyümölcsöző munka egyik állomásaként virtuóz darabok cimbalom-zongora átiratai szólalnak meg, a barokktól egészen a XX. századig.

2024. január 20.,  szombat  18:00

„SZABADESÉS”

szövegek hangokkal / többszólamú invenciók Pilinszky János írásaira

Elmondja: Bende Attila
Többszólamú /hang/ invenciók: MáMa Duó   (Mátrai Péter, Markó Balázs)

A szövegek – lejegyzett gondolatvázlatok. A zene archaikus eleme – az improvizáció. Az előadás szabad mozgás(esés) a fizikai és szellemi térben, Pilinszky János gondolatainak tömegvonzásában. A „vox humana” és „sonus musicus” együtt szólalnak meg. A „magas” irodalom és a zenei kifejezés „ősi” szándéka találkozik. Ez a jelen/lét.

2024. január 13. szombat 16:00

Növényvakság – növénylátás 9.
„A XXI. század olaja az árnyék”, avagy a fák jelentősége a kertjeinkben és a városokban

A Növényvakság-növénylátás előadássorozat keretében a 9. epizódban a fák szerepe és ápolásuk áll a beszélgetés középpontjában Börzsei Bence faápoló szakember részvételével.
A moderátor ezúttal Zsolnai Balázs lesz.
Évszázadokon keresztül csak szemmagasságban vizsgálták a fákat, az erdészeknek csak akkor volt lehetőségük többre, amikor kivágták azokat.
1980 után egy fiatal botanikus, Meg Lowman kutatásai hívták fel a figyelmet a fák lombkoronájának fontosságára, titkaik feltárására. Miért kell megismernünk az emberiség túlélésének zálogát mint élőhelyet? Miért fokozottan fontos a fák jelenléte az épített környezetben? Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a ma elültetett csemetéknek, és mit tehet az idős fákért a faápoló szakma?
Ez alkalommal ezekre a kérdésekre kapunk válaszokat, továbbá arra is, hogy miként élhet tovább egy halott fa a kertben.

Az előadás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Link: https://nka.hu/kiemelt-kategoriak/archivum/palyazati-felhivasok/nem-muveszeti-fotematikaju-allando-kollegiumok/az-ismeretterjesztes-es-kornyezetkultura-kollegiuma-nyilt-palyazati-felhivasa/

2024. január 12. péntek 17:00

Könyvbemutató – Radó Dezső: Fenyegetett Budapest

Radó Dezső 1992-ben a Fővárosi Önkormányzathoz benyújtott kézirata most a Budapest 150 programok keretében jelenhetett meg könyv formában a Városháza Kiadó jóvoltából.

  Radó Dezső

Az eddig kiadatlan mű plasztikusan mutatja be a II. világháború és a rendszerváltozás közötti Budapest városfejlesztését a fővárosi zöldfelületi és környezetvédelmi folyamatokon keresztül.

A könyvről Gadó György Pál moderálásában Saly Noémi, Radó Péter és Bardóczi Sándor beszélget.

A könyv a bemutató ideje alatt megvásárolható a FUGA-ban.

2024. január 10. szerda 18:30

Nők és munka – szakmai beszélgetés és 2. Women in Architecture meetup

Gregor Anikó, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, a témában számos tudományos publikáció szerzője

2024. január 19.,  péntek  18:00

2024. február 25.,  vasárnap  18:00

h-moll a rohanó mai világban

Ludmány Gábor – zongora

Műsor:

Joseph Haydn: h-moll Szonáta Hob XVI 32

Wolfgang Amadeus Mozart: h-moll Adagio K. 540

Alban Berg: h-moll Szonáta Op. 1

Liszt Ferenc: h-moll Szonáta

„A mai világ rohan. Ezzel elképesztő mennyiségű szorongás és félelem jár együtt. Liszt és Berg h-moll szonátája szerintem részleges megoldást nyújt ezekre a problémákra. Először is beszél róla, szóba kerül és az már segít, másodszor pedig mindkét műnek az alapja, hogy valami zenei témát megmutat minden oldalról és szemlélteti, (nagyon leegyszerűsítve): hogy a rosszban is van jó és a jó is lehet rossz. Gyakorlatilag mindenben ott van minden. Észre kell vennünk ebben a polarizálódó társadalomban, hogy egyik véleményünk sem lehet abszolút, nyitottnak kell lennünk. Meg kell vizsgálnunk mindent, minden oldalról mert az autó rohanhat, de az emberi kapcsolatok nem bírják a sebességet. Márpedig ha rohanunk akkor csakis hirtelen odavetett gondolatokat tudunk megosztani, azoknak pedig éle van.” (Ludmány Gábor)

A Sturm und Drang (magyarul: vihar és feszültség) amely leginkább irodalmi szellemi mozgalom, nagy hatással volt az 1770-es években íródott zeneművekre is. Ennek az égisze alatt íródott Haydn zongoraszonátája is h-mollban. A feszültség kifejezése érdekében akkoriban még más eszközökhöz folyamodtak, hisz nagyon erősen jelen volt a csembaló, mint hangszer a mindennapokban. A váratlan modulációk, trillák, hirtelen megtorpanások, szinkópált ritmusok mind az indulatok fokozódását eredményezik.

Mozart 1788-ban fejezte be a h-moll adagiot. Mindössze 12 év választja el Haydn h-moll szonátájától, mégis merően más. Mozart életművében is egy érdekes alkotás, mert csupán két hangszeres műve íródott h-mollban: ez az adagio és a K.285-ös fuvola kvartett lassútétele. Szabályos szonátaforma ellenére a mozarti melodikus dallamkezelés helyett sóhaj-szerű motívumok sorakoznak szinte végig. Olyan, mintha igyekezné rendszerezni a gondolatait, de feldúlt lelki állapota miatt, csak csapong minden a fejében.

Az első bécsi iskola két klasszikus zeneszerzője után a második bécsi iskola egyik mestere következik. Alban Berg tanulmányait egy 1910-ben kiadott h-moll zongora szonátával koronázta meg. Az egytételes mű elnyerte az Op.1-es jegyzékszámot, amely azért érdekes mert ez Berg egyetlen olyan szóló zongorára íródott műve, amely opus számot visel. Későromantikus hangzásvilága mellett, egzaltáltságig fokozódik a halálsejtelmes, szorongásos félelem a műben.

Liszt Ferenc egy korszak lezárásaként írta meg h-moll szonátáját. A zongorára való komponálása hosszú időre véget ért 1853-ban annak érdekében, hogy kitanulhassa a zenekari zeneszerzést. A mű fogadtatása közel sem volt a legjobb és több évtized kellett, hogy újra felfedezzék. Azóta az egyik legtöbbet előadott 19. századi zongoramű. Az egytételes szonátát sokan elemezték már formailag és történetet is adtak neki. A teljes igazságot talán sosem fogjuk megtudni a mű programjával és formai elrendezésével kapcsolatban, Somfai László így ír róla:
„…mindenből a legszélsőségesebbet, a legkockázatosabb karakterűt kereste: a heroikusan lázadó témaritmus, a grandiózusan dübörgő akkordkalapálás, az édes és kecses éneklés, az érzésteli, érzelmes, sőt szentimentális sóhajtozás, a szeszélyesen felcsattanó és csörömpölő kadenciázás, a gyorsuló száguldás-élmény, a szenvedélyes recitálás, a tompa magábaroskadás, mind-mind végletes alakjába kerülhetett bele ebbe a partitúrába – mert Liszt nagyon bízott a különleges dramaturgiai terv, a formamodell szervező erejében.”

2024. január 13. szombat 17:00

Metaxu – tárlatvezetés, beszélgetés, zene Kalmár János szobrai között