2019. május 17. péntek 20.00

Blues klub

Igali Csanád – zongora, ének

Pengő Csaba – nagybőgő

2019. május 17. péntek 18.00

Szikszay Ágnes fotográfus kiállítása

köszöntőt mond: Tóth József Füles

megnyitja: Keszthelyi Tibor, a Főmterv Zrt. elnök-vezérigazgatója

megtekinthető: 2019 06 09

1988-tól műszaki fotósként dolgozom a Főmtervnél, ahol az építőmérnöki munka megvalósítását dokumentálom. Ezen a dokumentatív kiállításon az építés olyan titkait szeretném megmutatni, amelyek sokak számára rejtve maradnak, de amelyekben az élet különleges ajándékaként nekem részem lehetett.

Utazhattam a 4-es metró fúrópajzsában, mikor az alagutat építették, felmászhattam toronydarura, hogy jobban láttathassam a formálódó metrómegállókat. Láttam hagyományos és gépesített vasútépítést, amikor egyszerre szedték fel és tették le a síneket. Tudom, hogy mi van a burkolat alatt, de a burkolatot és a villamosvágányokat is láttam elkészülni. Voltam autópálya-építkezésen, amikor a szántóföldből úgy nőttek ki a hidak, mint a gombák, és közöttük elkészült a grafitszürke útpálya. Láthattam hidat csúsztatni és állhattam a teflonszalag mellett. Fotózhattam helikopterből, fölemeltek kosaras kocsival 50 méter magasságba a Pentele híd íve fölé, és ott lehettem a beúsztatásnál, amikor a 10.500 tonnás acélhíd úgy látszott, mintha gyufásdobozként fordulna el a Dunán. /Szikszay Ágnes/

Támogatók:

 

 

 

 

 

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2019/14

2019. május 16. csütörtök 17.00

Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850)

Szerkesztő: Dr. Granasztói Péter

Tabula könyvek 14.

Néprajzi Múzeum, Budapest, 2018 

A kötetet bemutatja:

Dr. Gyulai Éva történész, egyetemi docens, Miskolci Egyetem
Dr. Kisbán Eszter néprajzkutató, professor emerita
Dr. Verebélyi Kincső néprajzkutató, egyetemi tanár

A kötet szerzői:

Flórián Mária (néprajzkutató, az MTA doktora), Granasztói Péter  (Néprajzi Múzeum), Kemecsi Lajos  (Néprajzi Múzeum), Kiss Kitti  (doktorandusz, PTE IDI-­NKAP), Lackner Mónika  (Néprajzi Múzeum), Nagy Zoltán  (néprajzkutató), Szőcsné Gazda Enikő  (Székely Nemzeti Múzeum), Tasnádi Zsuzsanna  (Néprajzi Múzeum), Vida Gabriella  (Néprajzi Múzeum)

A kötet részletes tartalomjegyzéke: https://www.neprajz.hu/binaries/content/assets/kiadvanyok/tabula14_tartalom.pdf

A Néprajzi Múzeum A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18–19. századi Magyarországon című kutatási programjának eredményeit mutatja be ez a tanulmánykötet. Ebből képet kaphat az olvasó a magyarországi tárgykészítés és fogyasztás gyári és kézműves technológiai, használati, társadalmi és gazdaságtörténeti sajátosságairól. A kutatás eredményei sikeresen kapcsolják össze az írott vagy ikonográfiai történeti források tárgyi világra vonatkozó adatait a múzeumokban őrzött tárgyakkal, s ezáltal bővítik, gazdagítják a róluk, a néprajzi tárgyakról való ismereteinket.

A kötet kedvezményesen megvásárolható a bemutató ideje alatt a helyszínen!

 

2019. május 15. szerda 18.30

Reneszánsz paloták belsőépítészete Firenzében, Toszkánában
Élet a falakon belül és a városban

Bálint Bertalan építész előadása

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft). MÉK 2019/14

2019. május 15. szerda 18.00

Vendég: Miller Zoltán színész, énekes

szerkesztő-műsorvezető: Tatár Rózsa író, újságíró

A programsorozat védnöke: Wohlmuth István kulturális tanácsnok.

www.facebook.com/muveszetikaveteahaz

2019. május 13. hétfő 18.00

kiállítók: Bikácsi Daniela, Kelecsényi Csilla, Krajcsovics Éva, Kovács Lola, Lévay Jenő, M. Novák András, Mayer Berta, Simonffy Márta, Székelyi Kati, T. Doromby Mária, Végh András

A kiállítást köszönti: Simonffy Márta elnök, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége

megnyitja: Matus István, Budapest Főváros Terézváros főépítésze

megtekinthető: 2019 05 09 – 05 27

Az élmény felidézésének valorizálása, az emlékezés, az emlékeztetés kitapintható hatással van az érzékrendszerünkre. A kárpit méretéből, felületéből adódó és az abban rejlő attraktív, monumentális megjelenítés lehetősége, a gondolat és a képi világ sokszínű és sokrétű tárházát tárja elénk.

A festett kárpit XXI. században való létjogosultsága változatos értelmezési lehetőségeket vet fel. Miben különbözik a posztertől, a molinótól? Mit őrzött meg az elmúlt korokból? Mi a helye a kortárs művészetben? /Simonffy Márta elnök, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége/

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

2019. május 10. péntek 16.00

A közgazdaságtan újrafogalmazhatósága a női narratíva kontextusában

előadó: Major Gyöngyi

A kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei: Botos Katalin, Szegő Szilvia, Benda József, Varga Csaba, Virág Barnabás

2019. május 8. szerda 18.00 | Wednesday, 8th May at 18.00

Az építész, ahogy ma a shanghajiak látják
Architectural Heritage in Today’s Shanghai
当代上海的建筑遗产与青春

A Hudec Kulturális Alapítvány és az ECNU School of Design kiállítása

kurátor | curators: Csejdy Virág, Szalontai Ábel, Wei Shaonong

kiállító művészek | exhibiting artists:  School of Design ECNU diákjai | students
Rong Yao fotográfus, oktató | photographer, teacher

megnyitja ∙ opened by art historian Kovács Dániel művészettörténész

megtekinthető ∙ open until: 2019 06 02

A mai Sanghaj modern metropolisszá alakulásához Hudec László (1893–1958) építészeti tevékenysége biztosította az alapot. Az általa tervezett első légkondicionált kórház, a Country Hospital (1925), az első ázsiai felhőkarcoló, a Park Hotel (1934), a legtöbb férőhelyes színház, a Grand Theatre (1933), az első lifttel felszerelt magánvilla, a Green House (1937) mind a város modernné válásának fontos mérföldkövei. Hagyatéka ma is élő része a városnak, közel 60 épülete áll és funkcionál, munkássága kiemelkedik a város többi nyugati építésze közül. Erre a város vezetése és szakmai képviseletei is büszkék, személyét és munkásságát ikonikus tisztelet övezi, 2016-ban a 20 milliós lakosság megválasztotta az első 100 sanghaji VIP közé.

A budapesti kiállítás egy ötnapos workshop eredményét hozza el a magyar közönségnek. A kiállításon a sanghaji ECNU School of Design diákjainak és tanárainak Hudec-élményét mutatjuk be mozgó- és állóképekben. A kiállítás célja, hogy az építész munkásságát itthon is népszerűsítse, és hidat építsen a két város kreatív szakemberei között. Sanghaj és Budapest között a legrövidebb út a Hudec-hagyatékon keresztül vezet!

---

László Hudec‘s (1893–1958) architectural activity contributed immensely to Shanghai’s transformation into today’s modern metropolis. He designed many important milestones in the city’s modernization: Shanghai’s first air-conditioned hospital, the Country Hospital (1925), the first Asian skyscraper, Park Hotel (1934), the city’s most spacious theater, the Grand Theater (1933), and its first private villa with an elevator, the Green House (1937). His legacy is still a living part of the city, with nearly 60 of his buildings still standing. His works stand out from those of other western architects who contributed to the city. He is so highly respected in Shanghai that in 2016, he was named as one of the top 100 VIPs of the city inhabited by 20 million people.

The Budapest exhibition brings the results of a five-day workshop to the Hungarian public. The films and images present the Hudec experience of students and teachers of ECNU School of Design in Shanghai. The aim of the exhibition is to promote the architect’s work in Hungary and to build a bridge between the two cities’ creative professionals. The shortest route between Shanghai and Budapest is through the Hudec legacy!

partnerek ∙ partners: Hudec Kulturális Alapítvány ∙ Hudec Cultural Foundation, ECNU School of Design

www.hudecproject.com

támogató ∙ sponsor: Nemzeti Kulturális Alap ∙ National Cultural Fund of Hungary

A kiállítás része az az Archikultura 2019 fesziválnak. ∙ The exhibition is part of Archikultura 2019 festival.

http://kabinetarchitektury.cz

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2019/14

2019. május 4. szombat 19.00

Michael Pettet digitális festményei /digital paintings by Michael Pettet

megnyitja /presented by: Jacqualine Das

megtekinthető /open until: 2019 05 20

Michael Pettet csernobili naplója elvont digitális képek sorozata, amelynek inspirációját a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája adja, napjaink környezetvédelmi aggályaival színezve. A sorozat az 1986-os eseményeket dolgozza fel, amikor a csernobili atomerőműben egy szimulált áramkimaradás robbanáshoz és tűzhöz vezetett, ami a reaktor magját is érintette. A radioaktív részecskék kibocsátása akut sugárbetegséghez és halálhoz, valamint a növény- és állatvilág generációinak számtalan rendellenességéhez vezetett – ezek következményei még sokáig láthatók lesznek.

A sorozat, ahogy azt a neve is sugallja, személyes  reflexió a csernobili katasztrófáról és annak a térségre gyakorolt hatásairól, ugyanakkor az emberiség környezetre gyakorolt káros tevékenységének kommentárja is. A sorozat egyrészt a Pripjaty elhagyott városában máig fellelhető nyomokat kutatja, másrészt a művész látogatása során szerzett élményeit dolgozza fel, a térségben nemrégiben megindult regenerációra is kitérve.

A nukleáris fenyegetettség folyamatosan fennálló veszély.  Pettet Csernobil apokaliptikus tájait az ítéletnap fogalmával ötvözi, kortárs módon dolgozva fel a témát. Ugyanakkor az alkotó olyan művészek előtt is tiszteleg, mint Malevics és Tarkovszkij, akik szintén foglalkoztak a nukleáris apokalipszis témájával.

Pettet művei a modernitás és a hedonizmus kritikái; munkái arra mutatnak rá, hogy az emberiség hogyan játszadozik a természettel. Figyelmen kívül hagyjuk a természettől való függőségünket, függetleníteni próbáljuk magunkat a környezetünktől, és egyre inkább a technológia és az állandó fogyasztás világába menekülünk.

A sorozat váltogatja a léptéket: némelyik kép a mikrokozmosz világát idézi, hangsúlyozva a sugárzás okozta molekuláris szinten történő elváltozásokat, míg más képeken végtelen apokaliptikus tájakat látunk.

A katasztrófa élő emlékezetünk és a kollektív tudatunk része, teljes hatását azonban a mai napig nem ismerjük. Emiatt mind személyesen érintettnek érezzük magunkat, és a képek természetes módon vonzanak be bennünket. A sok megválaszolatlan kérdés miatt a téma az idő múlásával is releváns marad.

Míg Pettet a közelgő apokalipszis lehetőségéről beszél, arra figyelmeztet, hogy van valami szörnyű a világban, amin változtatni kell. Pettet művei az emberiséget és a technológiát állítják szembe a természettel, és arra a hívják fel a figyelmet, hogy a függés nem kölcsönös: a természet az ember nélkül is képes létezni.

---

Chernobyl Diaries by Michael Pettet is a series of abstracted digital paintings that take inspiration from the most catastrophic nuclear disaster in history, as well as from today’s environmental concerns. The series is grounded in the 1986 events at the Chernobyl Nuclear Power Plant when a simulated blackout power failure led to an explosion and fire, exposing the core of the reactor.  The resulting emission of radioactive particles brought acute radiation sickness, death, and abnormalities to generations of flora and fauna – consequences of which are seen today and will be for years to come.

As the name of the series suggests, the works on display present a personal commentary on the Chernobyl accident and its aftermath: the impact it has had on the area as well as a broader perspective on the pernicious influence humanity has had on the environment overall. Chernobyl Diaries is a complete story of the Chernobyl disaster – both real and still visible at the abandoned town of Pripyat, as well as born in the artist’s mind after his recent visit to the site. One can see works alluding to the explosion and its immediate consequences, and works that allude to the rejuvenation the area has recently started experiencing, despite its continuing animosity to humans. The artist also shows post-modern images of the nothingness that large-scale eradication and our self-indulgent lifestyles bring.

2019. május 3. péntek 18.00

20. századi középületek Győr-Moson-Sopron megyéből

Hartmann Gergely kurátor tárlatvezetése a kiállításon

 

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2019/14