2020. január 31. péntek 15.00

MMA Kiadó, 2019

résztvevők: Dévényi Sándor, Dénes Eszter, Sulyok Miklós

Dénes Eszter monográfiája Dévényi Sándor életművét járja körbe többféle megközelítésből. A kötet Sulyok Miklós által írt bevezetője bemutatja a „történetek építészét”, hiszen Dévényi minden háza önálló világként folytatja az adott hely múltja által felkínált elbeszélést.
A monográfiában vezérfonalként van jelen Dévényi pécsi kötődése, ami építészetét is áthatja, hiszen összetéveszthetetlen, formabontó, ötletgazdag alkotóereje a legmediterránabb magyar város sajátos hangulatából táplálkozik. Több évtizedes pályafutása során elévülhetetlen érdemeket szerzett a pécsi épületrehabilitáció és a városrendezés terén, miközben túlzás nélkül megújította a hazai lakóháztervezés szemléletmódját is.

A kötetben egészen a gyermekkortól az egyetemi tanulmányokon, a jelentős térrendezési feladatokon át a megvalósulatlan tervekig kapunk átfogó képet a pálya ívéről, amit bőséges képi és rajzi anyag, valamint a szerző saját gondolatai tesznek még plasztikusabbá.

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2019/387

 

2020. január 30. csütörtök 18.30

Kortárs szlovákiai építészet a modern és az organikus vonzásában
Periféria ambíciókkal

vendég: Sekan János és Simko Pál

Az est házigazdája: Wesselényi-Garay Andor építész, az MMA MMKI tudományos főmunkatársa

Sekan János és Simko Pál kassai építészek pályafutása még a szocialista éra kolosszális tervező- intézetében kezdődött, ahol viszonylag közeli munkatársak voltak. A rendszerváltozás nagy átrendeződései után bár nem működtek egy építészirodában, több pályázaton és munkán vettek részt közösen.

Simko Pál főleg épülettervezéssel, Sekan János pedig települések rendezési terveivel, valamint  Kassa  városrendezési terveinek történeti kutatásával (is) foglalkozik. Hol külön, de egymást figyelve, hol pedig szorosan együttműködve dolgoznak, minimális létszámú munkatárssal.

Kassa és szélesebb régióján kívül vannak épületeik Modoron, Szencen és Magyarországon is.

Tevékenységi területük inkább perifériának számít a megrendelő pénzügyi háttere, a létesítmények volumene és helyszínek szempontjából is. A periféria felvállalása viszont számukra lehetőség is, és semmiképpen nem jelenti az ambíciók hiányát.

 

Az előadás nyilvános, részvételi szándékát kérjük regisztrálja a www.mma-mmki.hu oldalon keresztül.

A tavaszi félév további előadásainak időpontjai: Kopják Péter 2020. február 20; Bartal Zoltán 2020. március 26; Smidt Tamás 2020. április 30.; Pásztor Péter 2020. május 28.

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2019/387

 

2020. január 30. csütörtök 17.00

Harminc M. Mihály (1869–1964) építész

megtekinthető: 2020 02 17

A kiállítás kurátora: Jana Pohaničová
A szövegek szerzői: Jana Pohaničová, Peter Vodrážka

A projekt szervezői: Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Kara, Pozsony, TRIO Publishing, s. r. o., kiadóvállalat, Pozsony

Együttműködő partner: Szlovák Intézet, Budapest

Partnerek: Művészeti Alap / Slovak Arts Council, Slovak Republic

A központ és a vidék, két évszázad építésze, hazafi, „self-made-man” és egyéb jelzők tanúskodnak Harminc M. Mihály (1869–1964), a szlovák építészet egyik alapítójának alkotói sokszínűségéről és sajátosságáról. Harminc 150 évvel ezelőtt született a vajdasági Kölpényben. Úgy hisszük, elég hosszú idő telt el ahhoz, hogy képesek legyünk tárgyilagosan értékelni több szempontból is figyelemreméltó munkásságát. Több mint 300 épületet tervezett az egykori Ausztria-Magyarország és annak utódállamainak (Szerbia, Magyarország, Románia, Ukrajna és Szlovákia) területén. Alkalmazkodni tudó, eklektikus alkotó, aki rugalmasan reagált az aktuális irányzatokra. Műveiben így ugyanúgy felismerhető a történelmi stílusok öröksége, mint a modern, funkcionalista ösztönzések. Ennek ellenére, otthon és külföldön sokáig nem ismerték s nem értékelték személyiségét.

ffffff

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2019/387

 

2020. január 29. szerda 19.00

Műfajok és művek találkozása egyestés művészeti projekt keretében

alkotók:

Formanek Zsuzsa – tárgyak

Háy János – irodalom – felolvasóest

Bedécs Kristóf – installáció

2020. január 26. vasárnap 18.00

Provokált tradíciók

Radikálisan eklektikus születésnapi koncert Rajk Lászlónak

Közreműködik:
Bali János, Bárdos Deák Ágnes, Borbély László, Dargay Marcell, Hobó,
Igali Csanád, Kamondy Ágnes, Kéringer László, Kincses Margit, Pétery Dóra,
Rajk Judit, Selmeczi György, Víg Mihály és felvételről Zsigmondy Ágnes, Kolinda

2020. január 13. hétfő 19.00

Ansnitt Filmklub
Púdertől a maszkig
Haj-smink-maszk-prosthetics sorozat 2020 /tél-tavasz

A Film-Virage Kulturális Egyesület rendezvénysorozata

Mi történik, ha egy elefánt és egy galamb egybekel?
Haj és smink: Beatrice De Alba és John E. Jackson etc.

előadó: Danileszk Rita

A mexikói Frida Kahlo önnön jogán vált világhírű festőnővé, de ahhoz, hogy alakja napjainkra olyan ikonikussá váljon, mint akár Marilyn Monroe-é, valószínűleg ez a film is nagyban hozzájárult.

A Julie Taymor által rendezett életrajzi alkotás rendkívül sokrétű. A Frida Kahlo (Salma Hayek) életét alapjaiban megváltoztató buszbaleset, az érzelmi magasságokkal és mélységekkel együtt járó életre szóló szerelem (Diego Rivera Alfred Molina alakításában), illetve a testi fájdalmát és lelki gyötrődését vászonra festő művésznő alakja ugyanakkora súlyt kap a filmben, mint a mexikói kultúra, vagy a kor, melyben Kahlo élt. A festmények szó szoros értelemben történő megelevenítése plusz töltetet ad az amúgy is okosan érzékeny alkotásoknak. A film zenéje, különösen Chavela Vargas éneke, igazán rendkívüli atmoszférát teremt a többszörösen Oscar-díjra jelölt mozgóképnek.

Az pedig, hogy 2003-ban a díjat végül (a Legjobb eredeti filmzene mellett!) a Legjobb sminknek és maszknak járó kategóriában épp Beatrice De Alba és John E. Jackson kapták ezért a munkájukért, nem véletlen.

A filmeket magyar felirattal vagy magyar szinkronnal vetítjük.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a következő email címen lehet a vetítés napján 17 óráig: ansnittfilmklub@gmail.com. A tárgy mezőbe az aktuális film címét, a szöveges mezőbe pedig a regisztrálni kívánt személy vagy személyek nevét kérjük feltüntetni. Kérjük, hogy a pontos kezdés érdekében vendégeink negyed órával a vetítés kezdete előtt érkezzenek meg.

A filmeket oktatási segédanyagként vetítjük.

 Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

RÉKE – Régi Épületek Kutatóinak Estje

Terei György régész: A budai vár eddig rejtett részlete – Az Erdélyi bástya kutatása

2018-ban a Budapesti Történeti Múzeum régészeti feltárásokat végzett a Táncsics Mihály utca 9. szám alatt, a budai vár eddig alig ismert részén, az Erdélyi bástya területén. A magyar történelem századaiban fontos helyszín egy kis szeletét, a 16-17. századot tudtuk vizsgálni. Az ásatások kezdetén álmunkban sem mertük gondolni, hogy különleges maradványokra bukkanunk, és a leletanyag is jelentős lesz. Egyedülálló, hogy az ásatások befejezése után fél évvel az érdeklődők megtekinthették a maradványokat és a leleteket két kiállításon is,

 

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2019/387

2020. január 25. szombat 16.00

Ismerjük egymást? Interaktív művészeti workshopok pároknak

Ismerjük-e a párunkat? Mit látunk a másikból? Milyen is valójában a másik? Mit lát a párunk belőlünk? Milyenek is vagyunk valójában? Milyen vágyak és ideálképek élnek bennünk és a másikban? Hol találkoznak a vágyaink, az ideáljaink és a párkapcsolati valóságunk?
Művészeti workshop pároknak önmagukról, a kapcsolatukról interaktív gyakorlatokkal.

A workshopra kifejezetten párok jelentkezését várjuk!

A workshopot vezeti: Katona Júlia művészettörténész
A workshop tervezett létszáma: max. 15 pár
A workshop időtartama: 2,5 óra

A workshop regisztrációhoz kötött: info.artsinbusiness@gmail.com
A workshop díja páronként: 10.000.- Ft
Jegyvásárlás a helyszínen.

További információk:
https://www.facebook.com/ArtsinBusiness-584808088663432/?modal=admin_todo_tour

2020. január 24. péntek 19.00

Sebestyén Sára fotókiállítása
megnyitja: Szöllősi-Nagy András

megtekinthető 2020. augusztus 29. 

Jász Borbála tárlatvezetése 2020. február 27-én:

Élek. Azonos alakú szó, a hangalakhoz két jelentés tartozik, amelyek között – bár jelentésben nincs összefüggés – a kiállítást szemlélve világossá válhat számunkra egy mélyebb kapcsolat.

Ha kompozíciós szempontból akarjuk leírni Sebestyén Sára alkotásait, a fény és árnyék finom összehangolása, a textúrák izgalmas játéka, formák és arányok egyensúlya jellemzi. A fotográfiák az egyenetlenségek és egyenlőtlenségek vizuális kiegyenlítésének lenyomatai, a belsőépítészet felől érkező fotográfus szemén keresztül.

Az alkotások mindennapi életünk apró, rejtett szépségeit mutatják be, amelyek pusztán a művész közvetítésével kerülhetnek fókuszba. Az alkotó képzőművészeti igénnyel nyúl klasszikus fotográfiai témákhoz, amelyeket friss szemlélettel fogalmaz újra. Ez fejezi ki az „élek” szó másik, személyes jelentését. /Jász Borbála művészettörténész/

Váratlanul kezdődött, egyenlőre rövid, de annál inkább számomra is meglepő gyorsasággal induló fotográfiai pályafutásomnak ez a kiállítás fontos állomása, amit az elmúlt években Európa különböző helyszínein készült fotóimból állítottam össze. Geometrikus, konstruktív kompozícióim elemei leginkább utcán talált témák, épületrészletek. Vonalakat követve szinte vonzanak az árnyékok, formák, fénysugarak, ÉLEK. /Sebestyén Sára/

2020. január 23. csütörtök 19.00

A Pesti Bölcsész Akadémia kihelyezett előadása

Nomád nép, lovas nép – Lótartás a mongol mindennapokban

előadó: Bán Kornélia

Nyolcszáz évvel ezelőtt megremegett a föld a mongol lovak patái alatt, a lovas harcosok pedig szempillantás alatt eljutottak a világ egyik végétől a másikig. Napjainkban Mongólia területén városok állnak, a lakosság letelepült életmódot folytat, noha vidéken, a sztyeppén még mindig úgy legeltetik méneseiket a pásztorok, mintha a pusztaságon nem fogna az idő vasfoga. Mongóliában a ló egyszerre presztízsállat, az országimázs része és vallási alteregó. A jelen előadás egy nomád nép huszonegyedik századi lovaskultúráját mutatja be a tevékeny mindennapoktól kezdve a sportokon keresztül az állatot övező rituális tiszteletig. Szó lesz a mongol pásztorműveltség hagyományos jószágairól, a sztyeppei lótartás sajátosságairól és a lovakhoz köthető időszakos és állandó munkákról, például a legeltetésről, a bélyegzésről, a kancafejésről és a lóterelésről.

Bán Kornélia az ELTE BTK Mongolisztika Doktori Programjának hallgatója, az Eötvös József Collegium tagja, kutatási területei a mongol kultúra, filológia és néprajz, a mongol lovasműveltség. Négy alkalommal, összesen 11 hónapon keresztül tanult és végzett terepkutatást Mongóliában. A jövőben kutatóként szeretne elhelyezkedni.