A RÉKE/Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete konferenciája

Program

9.00       Regisztráció

9.30-13.00  Levezető elnök: Feld István

Sárossy Péter: A majki egykori kamalduli remeteség felújítása a források tükrében

Nemes András: A keszthelyi ferences–premontrei rendház földszintjének falkutatása és helyreállítása

Kávészünet

Sarkadi Márton: Felújítás vagy műemléki helyreállítás? Kutatás és beruházás viszonya néhány váci épület példáján

Wittinger Zoltán: A Rákóczi-kastély felújítása Borsiban

13.00     Ebédszünet

14.00-15.30  Levezető elnök: Velladics Márta

Bíró László: Restaurálási, restaurátori megoldások és a nagyberuházások kapcsolata

Csáki Klára – Hajtó Kornélia: A holland csempés fürdőszoba kutatása és helyreállítása a tatai Eszterházy-kastélyban

Klaniczay Péter: Az épületkutatás és a kivitelezés a felügyelő szempontjából

 

A konferencián a közönség létszámát 40 főre korlátozzuk, és kérjük a maszkviselést.
Regisztráció szeptember 16-tól: reke.egyesulet@yahoo.com
A konferencia időpontjára az ott elhangzó előadásokat tartalmazó kiadvány jelenik meg.

A konferenciát élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján!

A konferenciát az NKA támogatja. 

Építész kamarai tagok 3 kreditpontot igényelhetnek (3.000 Ft). MÉK 2021/58

2021. szeptember 24. péntek 18:00

Szőnyegterv-pályázat Németh Éva tiszteletére

A Szőnyegtervezők Társaságának (SZETT) kiállítása

megnyitja: Dr. habil. Slézia József PhD művészettörténész, főiskolai tanár, Budapesti
Metropolitan Egyetem

megtekinthető: 2021 10 03

A Szőnyegtervezők Társasága (SZETT) országos szőnyegterv pályázatot hirdetett Németh Éva textilművész (1930–2019) tiszteletére, amelyre 83 tervezőtől összesen 450 terv érkezett. A kiállításon a szakmai zsűri által díjazott tervek alapján elkészült szőnyegek mellett 41 terv kerül többféle formában bemutatásra, valamint Németh Éva szőnyegtervezői munkásságának főbb állomásaiba is bepillantást nyerhetünk.

Fődíj: Komár Sabrina, Békes Gitta

Zsűri különdíj: Katona Dorottya Júlia, Kovásznai Nóra, Páll Panna, Köves Renáta

Dicsérő oklevél: Golarits Erzsébet, Huszár Liliom, Jánosi-Mészáros Margó, Kántor József, Tovaj Rozália, Bene Richárd, Steidl Zsófia, Tóth Nóra, Horváth Judit Zoé, Dolnik Fruzsina

Oklevél: Aki Fanni, Bokányi Nóra, Fekete Dénes , Gyenis Nóra, Horváth Evelin, Horváth Barnabás, Katona Luca Noa, Kossa Lilla, Kozma Zsófia, Maraczy Manuéla, Márföldi Dóra, Őrszigety Anna, Stitz Rebeka,

Szilágyi Erzsébet, Vizi Julianna, Winkler Anna, Baffy Barbara, Berczeli Maja, Kiss G. Dani, Róbert Vanda, Szirják Edit, Tóth Dominika, Veres-Veszprémi Lili, Fülöp Tünde, Ujváry Berta

A zsűri tagjai:

Palotai Gábor grafikus-tervezőművész, Németh Éva fia
Kiss Katalin Ferenczy Noémi-díjas textilművész
Lőrincz V. Gabi textilművész, SZETT elnök

http://www.szettrugart.com/

2021. szeptember 16. csütörtök 18:00

Könyvbemutató

Scolar Kiadó, 2021

A szerzővel Terék Anna költő, drámaíró beszélget

közreműködik: Szvetnyik Kata színművész

„Amikor azt mondom, kötődés,
igazából egyikünk sem a kötődésre gondol,
hanem arra, mennyire képtelenek vagyunk rá.
És ez köt össze minket.”

Ferencz Mónika a sikeres bemutatkozás után (Hátam mögött dél, Scolar, Budapest, 2017) második kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megrajzolja az új nő alakját, aki éppúgy érzékeny az ökológiai és társadalmi problémákra, mint a párkapcsolati mintázatokra vagy épp az álmok nyelvezetére. A lényeges szavakat keresi, és nem fél lemerülni a psziché mélyére, hogy megtalálja a saját szavait, amik ébredés után is segítségül hívhatók. Az egész kötetet átható felelősségvállalással kapcsolatban azonban a legszimpatikusabb mégis az, hogy elsősorban a költészetre irányul, ezért végig őszinte, hiteles és felszabadító erejű tud maradni. De hogyan fér el ennyi költői kérdés egy ennyire karcsú könyvben? És ennyi nagy erejű költői kép? Arra gyanakszom, a szerző tisztában van vele, hogy a kérdés már egyben a válasz része is, és mindkettő benne rejlik abban, ahogy egy vers megérint. Jó érzékenyedést kívánok minden olvasónak. /Sirokai Mátyás/

Ferencz Mónika: Búvárkodás haladóknak (Scolar LIVE sorozat, 2021, 56 oldal, 1790 Ft)

A kötet a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.

https://www.scolar.hu

2021. szeptember 10. péntek 19:00

A Magyar Filozófiai Társaság nyilvános előadás- és vitasorozata

Egyenlőség, egyenlőtlenség: ok vagy következmény?

Előadó: Tamás Gáspár Miklós

Felkért hozzászólók: Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, Kapelner Zsolt filozófus

moderátor: Széplaky Gerda filozófus, esztéta

A programon a közönség létszámát 40 főre korlátozzuk. Regisztráció: info@fuga.org.hu

A programot élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján: https://www.youtube.com/user/fugabudapest/videos

Médiatámogató: litera.hu

http://www.mft-hps.hu/

https://www.facebook.com/Magyar Filozófiai Társaság

2021. szeptember 3. péntek

Program

16.30     Urbanity játék
A kultúrAktív Golden Cubes díjas társasjátékának különböző változatait lehet kipróbálni – előzetes regisztrációval: tinyurl.com/37xn8xe4

18.00    A kultúrAktív ma
Villámbemutatók a kultúrAktív aktuális projektjeiről

18.45     10 év épített környezeti nevelés
Pódiumbeszélgetés az épített környezeti nevelés elmúlt és jövendő 10 évéről

Résztvevők:

Gerzsenyi Judit, 2040
Kern Orsolya, KÉK, Archikids
Kobrizsa Ádám, Mindspace
Kolossváry Ivett, TBFT, Világörökségi Gondnokság
Pataky Gabriella, ELTE TÓK
Somogyi Krisztina, MÉSZ
Szilágyi-Nagy Anna, kultúrAktív

19.30     beszélgetés, ünneplés

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1.000 Ft). MÉK 2021/58

2021. szeptember 8. szerda 18:00

Kiss Zsuzsanna: Az egyedüli tér. Társas élet és közélet Zala megyében a neoabszolutizmus korában

Baráth Katalin: A történetírás terhe. A magyar historiográfia rendhagyó története

Kiss Zsuzsanna könyvét Deák Ágnes, Baráth Katalin könyvét Hatos Pál mutatja be.

A kötetek a Kijárat Kiadó „COMPASS – Társadalomtörténeti tanulmányok” című sorozatának első darabjai.

A bemutató házigazdája Keller Márkus sorozatszerkesztő.

Kiss Zsuzsanna: Az egyedüli tér. Társas élet és közélet Zala megyében a neoabszolutizmus korában

A korlátlan uralkodói abszolutizmus bevezetése megszüntette az intézményes közéletet, formálissá tette a parlament szerepét, és ezek helyébe nyílt és teljes uralkodói önkényuralmat léptetett. A politikai rendelkezések hatására a társadalom szövetének belső rétegeiben mégis tovább élt „a haladás szelleme, az előretörés, a vágy a polgáriasodás után”. Kibontakoztatására azonban „a társas élet, a nemzet belső élete” maradt az „egyedüli tér. A történeti Zala vármegyét vizsgálva a könyv azt mutatja be, hogy milyen formákban, milyen nehézségek árán, és mégis milyen sikerrel látta el feladatát ez a tér: hogyan és mennyiben válhatott és vált a neoabszolutizmus kori társas élet a közélet terepévé. A társas élet tere még a legszigorúbb korlátozások idején sem vált annyira szűkössé, hogy a társadalom végzetes tétlenségre lett volna kárhoztatva. Ellenkezőleg, a különféle társadalmi csoportok közötti párbeszéd és a fennálló rendszerrel szembeni kritika forrásának tereként a társas életbe visszahúzódó közélet kulcsfontosságú szerephez jutott a neoabszolutizmus éveiben is.

 

Baráth Katalin: A történetírás terhe. A magyar historigráfia története

Hogyan írjuk meg a történetírás történetét? A klasszikus recept: fogjunk már kanonizált szerzőket, ismertessük legfontosabbnak ítélt műveiket, majd soroljuk be őket valamilyen eszmetörténeti irányzatba. Ízlés szerint fűszerezzük mindezt szervezettörténettel és vitabeszámolókkal, végül tálaljuk az egészet időrendben.

Ez a könyv más receptet követ. Szerzőjét elsősorban a történetírás „hogyan”-ja érdekli, leginkább azok a következmények, amelyek a történetírás irodalmi és intézményes természetéből fakadnak. Elemzéseit az a kérdés vezérli, hogyan működött a magyar historiográfia az utóbbi másfél évszázadban, és esettanulmányai jó néhány választ kínálnak azon olvasók számára, akik arra kíváncsiak, milyen nehéz (vagy könnyű) a történetírás terhe.

2021. szeptember 25. szombat 16:30

A Látkép 2021 művészettörténeti fesztivál programja

A beszélgetést vezeti: Perenyei Monika művészettörténész (BTK Művészettörténeti Intézet)

A résztvevők:
Czene Márta képzőművész
Hámos Gusztáv filmrendező és médiaművész (Berlin)
Mátrai Péter építész-zeneszerző
Uray-Szépfalvi Ágnes képzőművész

 

 

A kép megmozdul című beszélgetés a Látkép 2021 konferencia azonos című szekciójához szorosan kapcsolódik. A két, azonos című programban a tematika közös: képienkről, de leginkább a művészeti szándékkal létrehozott képeinkről kinematográfiai kontextusban, a mediálisan összetett film keretében gondolkodunk. A mozgó és állókép közti mediális határjárások kérdésének színrevitelét itt, azonban a konferenciától eltérőn oldottabb formában, egy vetítéssel egybekötött beszélgetésben tervezzük. Betekintést kapunk a leginkább festészetéről ismert Czene Márta álló- és mozgóképes munkáiba, valamint az ugyancsak inkább festményeiről és rajzairól ismert Uray-Szépfalvy Ágnes animációs munkáinak keletkezéstörténetébe. Megismerkedhetünk a Berlinben élő alkotópáros Hámos Gusztáv és Katja Pratschke médiaművészek fotófilmjeinek inspirációs hátterével, a filmkészítésben és performanszban jártas sokoldalú képzőművész Révész László László alkotófolyamatával, és ízelítőt kapunk Mátrai Péter építész-zeneszerző képi világából, a zenei ritmusra pulzáló, akusztikus képszekvenciáin kívül fotóalapú munkáiból. Ezen a késő délutáni programon az elméleti kérdéseken túl a vizuális gondolkodás nem könnyen verbalizálható berkei felé indulunk, és talán az elbeszélés módok újabb formáinak izgalmas lehetőségei felé haladunk. Meglátjuk. Ráhangolódásként olyan egyszerűnek tűnő kérdéseket érdemes feltenni, hogy egyáltalán: miért mozogjon a kép, és tényleg mozog-e a mozgókép?

http://latkep2020.mi.btk.mta.hu

A beszélgetést élőben közvetítjük a FUGA YouTube csatornáján!

2021. augusztus 26. csütörtök 18.00

megnyitja: Skardelli György építész

megtekinthető: 2021 09 17

A (tavaly) 25 éves Finta Stúdió kiállításához

Egy jó csapathoz sok minden kell, legfőképp kreatív, elkötelezett, szorgalmas társak, de ugyanilyen fontos egy vezető, egy „mester”, aki szakmailag példakép, emberileg pedig közösségteremtő és megtartó erővel rendelkezik. Az idén 86 éves Finta József mellett mindig volt egy csapat, akikkel együtt dolgozva születtek meg az elmúlt 60 év épülettervei, épületei.26 éve ez a csapat a Finta Stúdió: ez kezdetekben a LAKÓTERV Finta-műtermét jelentette, majd ahogy jöttek a megbízások, egyre bővült és frissült. Ma mintegy 40 építész és segítőinek munkahelye.

Egy kiállítás mindig egyféle összegzés is: mit értünk el, mi ennek a közösségnek az ereje, milyen céljaink vannak? Az elért eredményeket a kiállítás tablói mutatják: a bemutatott anyag főleg az elmúlt 10 évre fókuszál, de a megtervezett épületek nagysága és sokfélesége így is érzékelhető. Hisszük, hogy sikerült megbízóink számára jól használható, ugyanakkor minőségi építészetet képviselő épületeket létrehoznunk. Finta Józseffel együtt hisszük, hogy az építészet egy nagyon komoly játék, minden házunkat egyedi és megismételhetetlen kísérletnek (is) tekintjük, ennek érdekében felhasználva kollégáink sokféle világlátását és naprakész technikáinkat. Bízunk abban, hogy a minket társként választó külföldi építészirodákkal egyenrangú, értéket teremtő partnerként tudtunk és tudunk együtt dolgozni.

 

Valljuk, hogy fontos az állandóság és a folyamatos megújulás megfelelő aránya. A már nyugdíjas korú, de még energikus, tapasztalt építészekről a frissdiplomásokig ívelő korösszetétel és a vitákkal is állandóan formálódó szellemi közösség stúdiónk egyik ereje és az elmúlt negyedszázad legfőbb eredménye. Ezt az erőt szeretnénk újabb hazai és nemzetközi megbízások szolgálatába állítani. Ez a kiállítás jó alkalom arra is, hogy megköszönjük megbízóink bizalmát, valamint minden mostani és korábbi kollégánk, valamint szaktervezőink munkáját.

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

 

 

 

 

 

Kamarai tagok 0,5 kreditpontot igényelhetnek (500 Ft). MÉK 2021/58

2021. szeptember 4. szombat 17:00

Láng-Kovács Éva: Festők a szabadban. A nagybányai művésztelep regénye 

Fekete Sas Kiadó, 2021

a szerzővel beszélget Fazakas István kiadó

közreműködik a Honvéd Zenekar      

1886-ban járunk. A különleges tehetséggel megáldott festőművész, Hollósy Simon nyomorúságos körülmények között tengődik a műkereskedések európai fellegvárában, Münchenben. Ám szerelméről, Käti Wallace-ról festett portréjával átütő sikert arat a Kunstverein kiállításán, és miután barátai unszolására megnyitja magániskoláját, hamarosan a bajor főváros egyik legfelkapottabb mesterévé válik. A nemes egyszerűséggel „Öregnek” becézett, ám mindössze 28 éves művész és tanítványai nyíltan szemben állnak a müncheni Képzőművészeti Akadémia merev oktatási rendszerével, a művészet szabadságát hirdetik. Két nagybányai növendéke, Réti István és Thorma János rábeszéli Hollósyt, hogy iskolájával szülővárosukban töltse az 1896-os nyarat. Számos, pályája kezdetén álló festő, többek között Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Glatz Oszkár és Csók István is csatlakozik hozzájuk. A francia barbizonihoz hasonló festőiskola megalapításával nem kevesebbre tesznek kísérletet, mint a magyar művészet felszabadítására…

Láng-Kovács Éva művészettörténész, kulturális antropológus közel száz könyvtári és levéltári forrásra támaszkodva dolgozta fel Hollósy Simon és a nagybányai festőifjak életét. A tudományos igényű, fordulatokban gazdag regény lapjain hitelesen elevenednek meg a századforduló eseményei. Bepillantást kapunk az egymással is rivalizáló festők magánéletébe, alkotási folyamatába, a kiállítások körüli bonyodalmakba, s mindeközben úgy érezhetjük, mintha egy asztalnál ülnénk a korszak legendás alakjaival, együtt idéznénk fel a millenniumi időket Bródy Sándorral, Czóbel Minkával, Feszty Árpáddal, Görgey Artúrral, Hock Jánossal, Kiss Józseffel, Kossuth Lujzával, Jókai Mórral, Pósa Lajossal, Révai Ödönnel, Szinyei Merse Pállal és Wlassics Gyulával is.

https://festokaszabadban.hu/

2021. szeptember 2. csütörtök 18.00

Egy budapesti pályaudvar 2012-2021

Stalter György kiállítása

megnyitja: Németh Gábor író

megtekinthető: 2021 09 20

Közel tíz évig fényképeztem a Budapest belvárosától, a Nyugati pályaudvartól alig három kilométerre elterülő, százhektárnyi Rákosrendező pályaudvar életét, szubkultúráját. Az állomás épületét, a vonatokat, a környék hajléktalanokkal belakott zugait, a graffitiket. A pályaudvar területét el nem hagyva dolgoztam.  A környéken nőttem fel, láttam fénykorában, pusztulásában, elmúlásában. A fővárosnak ez a jellegzetessége is ugyanúgy el fog tűnni, mint a Város a városban/Józsefváros 2010 könyvem helyszínei.

Munkám során kerestem azokat a portré értékű, számomra fotográfiailag érdekes személyeket, akikben megtalálom azt, ami engem izgat. Előző munkáimhoz hasonlóan – Budapest Józsefváros 2010, Berlin Neukölln 2011 – itt is egy jól körülhatárolható területen dolgozom, szinte ismerősként térek vissza. A helyszín az előzőekhez képest jóval szűkebb, emiatt sokkal koncentráltabb, bonyolultabb fotográfiai feladatot jelent: rengeteg átutazóval kerülök kapcsolatba, a találkozások természetessége, a várakozásra szánt idő, az esetlegesség megismételhetetlensége miatt. A pályaudvar elhanyagolt, magára hagyott hangulatot áraszt. Várótermét műteremként tudom használni, ahova behívom az átutazókat, várakozókat, és különböző világítási módszerekkel megjelenítem karakterüket. Az idő nem csak a tárgyi környezetet változtatja meg, de a benne élő embereket is: másképp öltözködnek, viselkednek, másképp nyilvánulnak meg a kamera előtt. Ezek a fotók a képeken szereplő emberek beleegyezésével készültek, tudták, hogy róluk fénykép készül, mint anno a fényképésznél.  A különbség az, hogy én tudatosan választom ki, kit akarok lefényképezni. A megszerzett tapasztalatok alapján kialakított munkamódszeremmel folyamatosan dolgoztam a projekten, követtem a változásokat, dokumentáltam az állomás életét. Azt remélem, ha sikerül ezeket a fotókat megőrizni, 10-20, 100-200 év múlva kordokumentummá válnak./Stalter György/

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap