Mozgalom és művészet: az Európai Iskola ritka pillanata

képzőművészet

2022. június 27. hétfő 16:00

Mozgalom és művészet: az Európai Iskola ritka pillanata – interaktív előadás vetítéssel

előadó: dr. habil. Horváth Ágnes, egyetemi oktató, művészeti író, Sz. Horváth Ágnes, doktoranda, ELTE Művészettörténeti Tanszék

Az Európai Iskola, a modern magyar képzőművészetet megalapozó mozgalom 1945-48 között 38 kiállítást rendezett. És e kiállításokat mind értő emberek mutatták be a közönségnek. Hogy mást ne mondjunk, Hamvas Béla, Kállai Ernő, Pán Imre. Bár az Európai Iskola föloszlatta magát, mielőtt kívülről-felülről beszüntették volna, túlélt. Elmúlásának nem jött el az ideje.

1962-ben Mándy Stefánia és Körner Éva a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt, egy emelettel feljebb, ami most a FUGA feletti emelet, a Mérnöktovábbképző Intézet munkatársai számára művészettörténeti szemináriumot tartott. És úgy „cselezték ki” a rendszert, hogy ennek az előadássorozatnak az illusztrálása ürügyén 1962-ben itt, ebben az épületben kiállítás nyílt az Európai Iskola művészei és Vajda Lajos műveiből.

És elmúlásának még ma sem jött el az ideje. Ebből a mozgalomból ma is erőt lehet meríteni, hogy egy lepusztult helyzetben legyen miben megkapaszkodnunk. A háború szörnyűsége után minden korábbinál erősebb és frissebb volt az újjászületés.

Az Európai Iskolának szentelt esemény a HAGYOMÁNY nevében született. És a hagyomány a tradíció, az átadás, és nem az átadott, holt anyag értelmében véve. vagyis nem mumifikálás. Az avantgárd – mozgalom nélkül – maga a reakció.

Azért jövünk itt össze, hogy a folytonosságra emlékezzünk. Hogy ismét átéljük, hogy semmi nem a semmiből lesz. Minden, ami él, valamiből születik.

Az Európai Iskola egy szellemi mozgás képzőművészeti lecsapódása. Ezzel az eseménnyel rójuk le tiszteletünket minden résztvevő előtt. De ez Nagy Bálintnak is szól, aki ugyanezt a reprízt tervezte. Sajnos, már nem futotta életidejéből.

CSERNY DESIGN

formatervezés

2022. június 16. csütörtök 16:00

A kiállítást megnyitja: Hidvégi János muzeológus

megtekinthető: 2022 06 30

Filmvetítés: A technográfus
Portréfilm Cserny József emlékére, Bonta Zoltán, MMA 2019

„Bányatelepen, Perecesen laktunk, apám volt az üzemvezető, ott gyermekként belenőttem a gépek szeretetébe, a világon először a bányában használtak gépeket. A bányatelepen volt egy gépműhely, ahol járműveket is javítottak. Megtanultam, mi a különbség a szép jármű és a jó jármű között.” (Cs. J.)

Cserny József ipari tervezőművész (1939–2009) Diósgyőrben született, családjában apai ágon zenészeket és Selmecbányán végzett bányaműszaki szakembereket tartanak számon. A szövetkezeti mozgalom idején diplomázott, önálló művészként több kisszövetkezet vezető tervezője lett. Ezek a kis műhelyek egyszerű körülmények között, szanálásra ítélt telephelyeken működtek. Cserny érdeme, hogy a szövetkezeti ipar a magyar járműipar fontos részévé vált.

Járművei jelen voltak az egész országban. Tervezett: rollert, motorkerékpárt, mopedet, kisautót, villanyautót, buszt, ipari lakókocsikat, áruszállító- és büfé kocsikat, rokkant kocsit, városnéző mikrobuszt, cirkuszi állatszállítót, tűzoltóautót, hajót, kajakot, kenut, jachtot, motorcsónakot. Járműveit évente a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be, csaknem minden évben BNV díjat nyert. Ezekből a műhelyekből hiányzott a préstechnika, az üvegtechnika, hulladék lemezekből dolgoztak. A formák szögletesek, erős elemekből épültek. fel. Később, 1966-tól lehetősége nyílt a poliészter, a nyugati világból kitiltott veszélyes anyag alkalmazására. Egy kis üzemben a tervező részt kér és kap a műhelymunkából, ott van a prototípus születésénél, vagy épp maga készíti a saját otthonában.

„Az egész műhely azt figyeli, hogy a tervező hogyan fogja a szerszámot. Megformálja a tárgyat, de a kész tárgynak működnie kell – és mert jármű, biztonságosan. A jármű egy-egy kor technikai csúcseredményeinek összefoglalása, a tervező a használókkal együtt alakítja, folyamatos visszajelzést vár.” (Cs. J.)

A szövetkezeti ipar végét jelentette a rendszerváltás. A felszámolási jegyzőkönyvek a tárgyi emlékeket nem őrizték meg. Cserny József munkái, járműtechnikai újításai, feljegyzései szociológiai és ipartörténeti ritkaságok, egy korszak, a „szocialista design” 50 évének értékes dokumentumai.

Cserny József a Zsennyei Műhely alapítója, a Soproni Egyetem tiszteletbeli doktora. Kutatásaiban a kultúra gyökereire alapozva fogalmazta meg tervezői és oktatói hitvallását.

Kitüntetései: Kossuth-díj, Munkácsy-, Dózsa Farkas-, Csonka János-, Simsay Ildikó-és Érdemes Művész-díj.

Pest-budai ikonok 5. „A közös érdek józan felismerése”

irodalom, várostörténet

2022. június 24. péntek 18:00

A Petőfi Irodalmi Múzeum programsorozata

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fábri Anna irodalomtörténész és Tóth Árpád szociológus
Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész, Hajduk Károly színművész

Utolsó várostörténeti beszélgetésünk során a hazai egyesületi forma felvirágzásáról ejtünk szót. Kik vállalkoznak az önszerveződésre és milyen társadalmi cél szolgálatában? Hogyan tudjuk az egyesületeket megérteni nemzetközi viszonylatban, és van-e ezeknek bármilyen magyar karaktere a reformkori Pest-Budán? Mennyire tudta a polgári önszerveződés a társadalom különböző rétegeit megmozgatni, és ezek a szervezetek mennyire tudták a társadalmi előrelépést, illetve a nemzetépítést szolgálni? S végül, de nem utolsó sorban – mindebben milyen szerepet játszik az irodalom?

Belépőjegy: 500.- Ft.

Jegyvásárlás:

https://jegymester.hu/production/180563/fuga-budapesti-epiteszeti-koezpont-pest-budai-ikonok-5/18000754

A Pest-budai ikonok eseménysorozatról

Hogyan ragadhatjuk meg azt a zsibongó, rohamosan növekedő várost, amely a köztudatban a nemzeti öneszmélés és fejlődés helyszíneként él? Kik formálják a városi teret és mit lát a pesti utcákon sétáló Petőfi? És ami a legfontosabb: hogyan ismerünk rá a mai Budapestre a főváros születésének hajnalán?

A Petőfi-bicentenáriumra készülve új, ötalkalmas sorozatot indítunk a Fugában februártól, amely a 19. század elején lezajló, gyors ütemű városfejlődés néhány ikonikus mozzanatát térképezi fel. Beszélgetőpartnereink a legkülönfélébb tudományterületek képviselői, akik a reformkori Pest-Buda tereit, jellegzetességeit, problémáit szemrevételezve vonnak párhuzamot az egykori és mai városi táj között. Történészek és irodalmárok, szociológusok és írók kommentálják a főváros jelenségeit egy-egy korabeli sajtóhíren, irodalmi művön, napló- vagy regényrészleten keresztül. Célunk, hogy megértsük azoknak a hatóerőknek a sokszínűségét, amelyek városunkat alakítják és róla kialakult percepciónkat meghatározzák.

A program Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére 2022 szeptemberében induló Petőfi200 bicentenáriumi emlékév keretében valósul meg.

Könyvbemutató/ Hidak csendje. Kortárs portugál szerzők Budapest-antológiája

könyvbemutató

2022. június 9. csütörtök 18:00

Könyvbemutató

Hidak csendje. Kortárs portugál szerzők Budapest-antológiája

Budapesti Camões Intézet, Portugál Nyelvi Központ, Typotex Kiadó

A könyv 16 portugál szerző verseit és prózáját mutatja be, amelyeket a magyar fővárosban való rövidebb vagy hosszabb tartózkodásuk inspirált. A magyar fordítások a hat legfontosabb, a portugál irodalmat magyar nyelvre átültető fordító munkáját dicséri. Az antológiát szerkesztője, João Miguel Henriques, valamint Pál Ferenc és Urbán Bálint mutatja be, néhány portugál és magyar szövegrészlet felolvasásával.

Cseh András: Időbevallás

könyvbemutató

2022. június 13. hétfő 18:00

Könyvbemutató

Cseh András: Időbevallás

verses naplóféle – könyvbemutató felolvasás és beszélgetés dedikálással és zenével

beszélgetőtárs: Ugron Zsolna

zenélőtársak: Cseh Domonkos, Radnóczi László

ZÁRVA

Könyvbemutató/ Csomay Zsófia (szerk.): Reimholz Péter

könyvbemutató

2022. június 18. szombat 16:30

Könyvbemutató

a könyvet bemutatja: Sylvester Ádám

Csomay Zsófia (szerk.): Reimholz Péter

Reimholz Péter (1942-2009) a kortárs magyar építészet egyik meghatározó, ikonikus alakja. Építészetét számos díj és kitüntetés között, háromszor Ybl Miklós-díjjal és 2000-ben Kossuth-díjjal is elismerték. Munkásságának mind szorosan vett szakmai, mind közéleti, mind oktatói vonatkozása egyaránt kiemelkedő és mértékadó.

Reimholz Péter 2009-ben bekövetkezett váratlan halála félbeszakította pályáját és munkásságának dokumentálása is elmaradt, amit a jelen kötet kíván pótolni. Ebben szerepel a teljes Reimholz-hagyaték (közel 120 terv, megvalósult épület és számos írás). Ezek között is kiemelkedően fontos a Balassagyarmati Művelődési Központ és Gimnázium épülete, a székesfehérvári VIDEOTON Oktatási és Sportközpont, vagy a Hapimag apartmanház a budai Várban.

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft). MÉK 2021/212

Kreditpont: IGEN