Növényvakság – növénylátás 13.

Beszélgetőtársak:
Lovász Ádám filozófus (ELTE BTK), Simor István A Karbonszövetség elnöke.

Moderátor: Nemes László filozófus

Az antropocentrizmus máig velünk élő társadalmi és kulturális képződmény, amelynek a lebontása egyre sürgetőbb feladat. Kulcsjelentőségű a humanista világképben az emberi képességekre fektetett hangsúly. Az egyik legalapvetőbb, metafizikai értelemben is kitüntetett képesség az észhasználat monopóliuma. Ezen nézet szerint kizárólag az ember volna kitüntett létmód, mert egyedül az ember rendelkezik ésszel vagy öntudattal. Sokáig úgy gondolták, hogy a tudat feltételez fejlett központi idegrendszert, ám újabb fejlemények ennek az ellenkezőjét bizonyították be. Például a Physarum polycephalum nevű acelluláris nyálkás penész agynélküli organizmus, amely képes egyszerű döntések hozatalára, és rendelkezik problémamegoldó képességekkel. Ugyanígy a növényeknek is egyre több kutató tulajdonít intelligenciát. Ezen látszólag egzotikus biológiai példák rámutatnak arra, hogy a döntéshozatal nem kell hogy feltételezzen egységes gondolkodó szubjektumot. Amikor antropomorfizáljuk a világot, rávetítjük túlságosan is emberi kategóriáinkat olyan folyamatokra, amelyek valójában önszerveződőek. Ezt a reprezentációs logikát hívhatjuk Gilles Deleuze filozófus nyomán a „gondolkodás képének”. Amikor ősi élőlények helyett a mesterséges intelligenciáról és annak képességeiről gondolkodunk, hasonlóképpen el kell hagynunk a reprezentációs logikát: létezhet gondolkodás anélkül hogy mellé társítanunk kéne gondolkodó szubjektumot, hozzánk hasonló ágenst. Magunk mögött kell hagynunk azt a szemléletmódot, amely az emberhez való hasonlóságot kéri számon ezeken az új technológiai képződményeken. A mesterséges intelligencia megbonthatja a gondolkodás antropomorf képét, feltárva az aszubjektív gondolkodás megannyi új lehetőségét.

Az esemény az NKA támogatásával valósul meg.