Gear

(Prä)modern+ koncertek: Szalai Aino, Philip Zuckerman, Anni Kallioniemi, Elsa Toivonen

Komolyzene

2025. augusztus 31., vasárnap  18:00

Lovisából Párizsba / From Lovisa to Paris

SZALAI Aino – hegedű / violin
Philip ZUCKERMAN – hegedű / violin
Anni KALLIONIEMI – cselló / cello
Elsa TOIVONEN – zongora / piano


Műsor / Program:

Jean SIBELIUS: C-dúr Zongoratrió, „Lovisa” (JS 207)
Harri WESSMAN: Duó két hegedűre No. II (1986) – magyarországi bemutató
Maurice RAVEL: Duó hegedűre és csellóra, I & II. tétel

– szünet / intermission –

Maurice RAVEL: Miroirs, I. Nocturelles & V. La vallée des cloches
BARTÓK Béla: Magyar népdalok hegedűre és csellóra
Maurice RAVEL: Tzigane

 

Az esti program Finnország, Franciaország és Magyarország zenei hangjait hozza közös, gazdag és kifejező utazásra. A műsor középpontjában Maurice Ravel áll, akinek 150. születési évfordulóját ünnepeljük idén. Ravel művei három különleges formában szólalnak meg: a határozott és dinamikus duó, az impresszionista zongoraszóló és a tüzes, ragyogó Tzigane.

A finn előadók szoros kapcsolatot ápolnak Magyarországgal – akár származás, akár az itteni élet révén –, és ez a műsor ezt a kötődést tükrözi. Az est két finn zeneszerzővel indul, múlt és jelen találkozásával: Jean Sibelius korai romantikus lírájával és Harri Wessman kortárs hangjával, akinek két hegedűre írt II. szvitje ma hallható először koncertteremben Magyarországon. Műveik természetes párbeszédet alkotnak Bartók földközeli, ritmikus duóival és Ravel színgazdag modern világával, így a koncert izgalmas zenei párbeszédet kínál kultúrák és korok között.

Jean Sibelius (1865–1957): Lovisa-trió (1888, JS 207)
Ez a korai zongoratrió a finnországi tengerparti városban, Lovisában született, és ritka bepillantást nyújt a fiatal Sibelius munkásságába, mielőtt híres szimfóniái megszülettek volna. Bár a darabot olyan romantikus mesterek hatása jellemzi, mint Brahms és Dvořák, már megjelennek benne a jellegzetes északi hangvétel első jelei is: lírai dallamok és népzenei ihletésű ritmusok.
A Lovisa-trió (JS 207) kifejező és táncos részek váltakozásával teremti meg sajátos hangulatát. Bár Sibelius később háttérbe szorította a kamarazenét, ez a mű fiatalkori alkotói energiáját tükrözi.

Harri Wessman (1949–): Duó két hegedűre No. II (1986)
A finn zeneszerző, Harri Wessman zenéje tiszta és szívhez szóló. A rövid, kifejező tételek líraiak, játékosak és elmélkedőek. A két hegedű szorosan együttműködik, beszélgetve mint két barát. A mű néhány tételében van valami, ami kapcsolódik Bartók világához, miközben jellegzetes északi hangot szólaltat meg.

Maurice Ravel (1875–1937): Szonáta hegedűre és csellóra
Claude Debussy emlékének ajánlva, Ravel duója merész és lecsupaszított hangzású. Zongora nélkül a hegedű és a cselló minden zenei szerepet megoszt. Az első tétel feszült és ellenpontozott; a második éles ritmusokkal és szellemes energiával táncol.

Maurice Ravel: Miroirs (1905)
A Miroirs egy öt tételből álló szvit szólózongorára, amely természeti jelenségeket és különféle tereket fest le zenei eszközökkel. Minden egyes tételt Ravel egy-egy művész barátjának ajánlott, akik a párizsi avantgárd művészcsoport, a „Les Apaches” tagjai voltak. A szvit kromatikus és éjszakai hangulatú nyitótétele, a Noctuelles az éjjeli lepkék ideges, szinte szellemszerű mozgását ábrázolja. Ezt egy nyugodtabb, dallamosabb középrész ellenpontozza. A szvit meditatív zárótétele, a La vallée des cloches a párizsi utcákra vezeti a hallgatót, ahol különféle haranghangok rétegződése szép és nyugodt atmoszférát teremt.

Bartók Béla (1881–1945): Magyar népdalok (hegedűre és csellóra, Leo Kraeuter átdolgozása)
Bartókot mélyen inspirálták Közép- és Kelet-Európa népzenei hagyományai. Ezeket a dallamokat közvetlenül falusi énekesektől és hangszeresektől gyűjtötte. A rövid tételek táncokat, dalokat, siratókat idéznek. A két hangszer közötti párbeszéd földközeli, ritmikus, és életre kelti a vidéki hagyományok hangzásvilágát.

Maurice Ravel: Tzigane, M. 76 (1924)
A Tzigane Ravel látványos tisztelgése a cigány hegedűjáték előtt, Jelly d’Arányi virtuóz hegedűművész számára írta. A darab egy hosszú, improvizációs hatású szólókadenciával indul, majd szenvedélyes és lendületes zene bontakozik ki, tele csillogó futamokkal és ritmikus energiával. Bár nem konkrét népdalokra épül, a Tzigane a szabadság és az improvizáció szellemét idézi meg. Ez Ravel egyik legvirtuózabb műve, amely a hegedűt lenyűgöző kifejezőeszközként állítja középpontba.

Jegyár: 3.000 Ft


/

 

This evening’s program brings together musical voices from Finland, France, and Hungary in a richly varied and expressive journey. At its heart is a tribute to Maurice Ravel, whose 150th anniversary we celebrate this year. Ravel’s works appear in three striking forms: the bold and dynamic duo, evocative solo piano, and the fiery brilliance of Tzigane.

The Nordic musicians share a strong connection to Hungary—through heritage or life lived here—and their program reflects that bond. The evening opens with two Finnish composers, past and present: the early Romantic lyricism of Jean Sibelius and the contemporary voice of Harri Wessman, whose Suite No. II for two violins receives its Hungarian concert hall premiere tonight. Their music forms a natural dialogue with Bartók’s earthy, rhythmic duos and Ravel’s color-saturated modernism, offering a vibrant exploration of musical conversations across cultures and centuries.

Jean Sibelius (1865–1957): Lovisa Trio (1888)
Composed in the Finnish seaside town of Lovisa, this early piano trio offers a look at the young Sibelius before he became known for his symphonic writing. Though influenced by Romantic composers like Brahms and Dvořák, the music hints at his emerging Nordic voice, with lyrical melodies and folky rhythms.
The Lovisa Trio balances charm and structure, moving between expressive passages and dance-like energy. While later Sibelius would largely move away from chamber music, this trio captures his youthful creativity and early compositional skill.

Harri Wessman (1949–): Suite No. II for Two Violins
The Finnish composer Harri Wessman’s music is pure and heartfelt. The short, expressive movements are lyrical, playful, and contemplative. The two violins work closely together, like two friens having a conversation. In some movements, there is something reminiscent of Bartók’s world, while still evoking a distinctly Nordic tone.

Maurice Ravel (1875–1937): Sonata for Violin and Cello
Dedicated to the memory of Claude Debussy, Ravel’s duo is bold and stripped-down in its sound. Without a piano, the violin and cello share all musical responsibilities. The first movement is tense and contrapuntal; the second dances with sharp rhythms and witty energy.

Maurice Ravel (1875–1937): Miroirs (1905)

Miroirs is a five-movement suite for solo piano that paints pictures of natural phenomena, animals and spaces. Each movement is dedicated to an artist friend or Ravel’s, all members of the Parisian avant-garde group “Les Apaches”. The chromatic and nocturnal opening movement of the suite, Noctuelles, depicts the nervous and ghost-like movements of moths. This is then contrasted with a more calm and melodic middle section. La vallée des cloches, the meditative finale of the suite, takes the listener to Parisian streets, where multiple layers of different bell sounds create a harmonically beautiful and calm atmosphere.

Béla Bartók (1881–1945): Hungarian Folk Songs (for violin and cello, arranged by Leo Kraeuter)
Bartók was deeply inspired by the folk music traditions of Central and Eastern Europe. He collected these melodies directly from village singers and instrumentalists. The short movements evoke dances, songs, and laments. The dialogue between the two instruments is earthy and rhythmic, bringing the sound world of rural traditions to life.

Maurice Ravel (1875–1937): Tzigane (1924)
Tzigane is Ravel’s electrifying tribute to Romani violin playing, written for virtuoso Jelly d’Arányi. Opening with a dramatic solo cadenza, the piece unfolds with fiery flair, filled with dazzling runs, double stops, and rhythmic intensity.
Though not based on actual folk tunes, Tzigane evokes a spirit of improvisation and passion. It’s one of Ravel’s most virtuosic works, showcasing the violin as a powerful, expressive force in a whirlwind of color and brilliance.

Entry fee: 3.000 HUF