Örök-Zöld-Klub – Szingapúr, város egy parkban

Előadó: Grabner Balázs tájépítész, vezető tervező (Korzó Tervezési Stúdió Kft.)

A klímaváltozás hatásai mindenhol érezhetők. Nyaranta egyetlen felhőszakadás során több csapadék hullik le, mint akár az előző hónapban összesen. A szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakrabban érezhetők olyan városrészekben, ahol nincs lehetőség a víz visszatartására.
Az 1960-as években Szingapúr iparosodni kezdett és Lee Kuan Yew miniszterelnök faültetési kampányba kezdett. Azóta is folyamatosan fejlesztik a zöldfelületeket. Az elmúlt években Szingapúr hangsúlyt fektetett azon politikai akaratára, hogy ellenállást mutasson az éghajlat-változással szemben. Elfogadta a „kék-zöld” stratégiát, vagyis a csapadékvíz-gazdálkodást beépítette a város zöldfelületeinek bővítésére és fenntartására irányuló projektekbe. Ez magában foglalta a városi parkok és az egy főre jutó zöldfelületek növelését, amelyek nagyobb kapacitással rendelkeznek az esővíz elnyelésére és visszatartására heves esőzések esetén. A csapadékvíz- és szennyvíz-kezelésükben pedig egyedülálló megoldásokat alkalmaznak.
Azonban minden egészséges és élhető városban a jól megtervezett parkok és zöldterületek biztosítása és a nyitott terek ugyanolyan fontosak, mint bármely más földhasználat. Valójában különösen kritikus egy olyan erősen urbanizált város jóléte, mint Szingapúr. Minél sűrűbbé válik a város az idő múlásával, annál fontosabbá válnak a parkok a lakosok számára. Ezért a szingapúri parkok nem egyszerűen zöldek, hanem nyílt terek a vizuális és a fizikai rekreációhoz; jellemzően több funkciót is kiszolgáló terek, mint például a CO2 megkötés, a város biológiai sokféleségének gazdagítása, illetve társasági összejövetelként rekreációs és rendezvényterek. Mint minden más földhasználatot Szingapúrban, parkosított területet is optimalizálással terveznek szem előtt tartva, hogy könnyen elérhető módon biztosítsa a megfelelő használatot az emberek számára. A parkok tehát alapvető szerepet töltenek be városunk élhetőségének növelésében és a természet megbecsülésében.
Követendő példa ez a város mindenki számára. Ez az előadás képekben mesél a parkokról, a vízvisszatartásról, a zöldfelületek szerepéről. Ez a város inkább egy park, amelyben házak állnak és nem egy város parkokkal.
Felhasznált irodalom: (The Importance of Planning: A City in a Garden, Text by Lim You Ling)

JEWEL CHANGI AIRPORT

Architects: Safdie Architects
The landscape architect: Peter Walker and Partners
2019

GARDENS BY THE BAY
Landscape Architects: Grant Associates
Architects: Wilkinson Eyre Architects
Area: 54 Hectares
2012

WATERFRONT
Architects: Safdie Architects, Aedas, Pte, Ltd.:
Landscape Architect (Design): PWP Landscape Architecture

VÁROSI ZÖLDEK
 The capita spring
 Oasia hotel
 Fort canning park – tree tunel
 Rochor canal
BISHAN ANG MO KIO PARK
Landscape Architecture: Ramboll Studio Dreiseitl
Landscape Architect (Design): Henning Larsen
2012

JURONG LAKE
Landscape Architecture: Ramboll Studio Dreiseitl
Landscape Architect (Design): Henning Larsen
2019

BOTANIC GARDENS
Established in 1859
Area: 82 Hectares