2023. június 10. szombat 16:00
Növényvakság – növénylátás 5.
„Növényi ébredés” – forradalom a növénykutatásban és növényi etikában
Moderátor: Kovács Orsolya Budavár főkertésze
Fáj-e a fűnek, ha lenyírjuk? Mit érez a krumpli, amikor elevenen bedobjuk a forró olajba? Tényleg figyelmeztetik egymást az akáciák, ha jönnek a zsiráfok legelni őket? És hogyan érzékelik a fényt a növények szemek nélkül? Honnan tudja a megpucolt hagyma a hűtő mélyén, hogy itt a tavasz, és kezd el kihajtani? Valóban érzékelnek hangokat egyes növények – például a vízcsobogásét, és kezdenek arrafelé nőni? És vajon meg tudnánk-e fejteni egy földön kívül intelligencia nyelvét – ha a velünk egy bolygón élő növényekét sem tudjuk?
A növények – a növényi érzékelés, kommunikáció és intelligencia – századunk természettudományos érdeklődésének kitüntetett szereplőivé váltak. A legújabb élettani kísérletek tanúsága szerint a növények képesek tanulni, emlékezni, egy probléma megoldása érdekében (akár más fajokkal is) kommunikálni és együttműködni, valamint az ember öt érzékszervével felfogható benyomásokon messze túlmenő mértékben képesek a környezeti hatások befogadására és elemzésére. Stefano Mancuso, a forradalmár itáliai növényélettan-professzor szerint a növények „látnak”, „szagolnak”, „tapintanak”, „ízlelnek” és „hallanak” is, továbbá érzékelik a légköri CO2-koncentrációját, a gravitációt, az elektromágneses mezőket, a föld nedvességtartalmát, a talajban a víz áramlását, „mérik” a szükséges ásványi anyagok koncentrációját és valószínűleg még számos egyéb dolgot, amiről ma még sejtelmünk sincs.
Mit jelent számunkra mindez, amikor a növényekről gondolkodunk? Hogyan változtatja meg a növényekhez való hozzáállásunkat a tény, hogy a növények valószínűleg sokkal tudatosabb és mélyebben érző lények annál, mint amit eddig valaha gondoltunk róluk? Elismerhető-e ezek alapján a növények „önértéke”? Megjelenik-e ez a változás, a – Michael Marder növényfilozófus kifejezésével élve „növényi ébredés” – nagy gondolati rendszereinkben, a filozófiában és a vallásban, és ha igen, hogyan?
És végül: milyen a kereszténység növényképe és vajon változik-e a fenti „forradalom” hatására?
A Genezis során Isten a harmadik napon teremti meg a növényeket, majd a hatodik napon az emberpárnak és az állatoknak adja őket eledelül, és kiadja a parancsot: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá.” – Mi történik azonban, ha az élőlények „betöltötték a földet”, és már csak egymás kárára terjeszkedhetnek? Milyen etikára van szükség, ha a növekedés korlátaival szembesülünk? – És hogyan kapcsolódik mindehhez az ökofeminizmus?
A Genezis során Isten a harmadik napon teremti meg a növényeket, majd a hatodik napon az emberpárnak és az állatoknak adja őket eledelül, és kiadja a parancsot: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá.” – Mi történik azonban, ha az élőlények „betöltötték a földet”, és már csak egymás kárára terjeszkedhetnek? Milyen etikára van szükség, ha a növekedés korlátaival szembesülünk? – És hogyan kapcsolódik mindehhez az ökofeminizmus?
Mindez csak néhány ízelítő kérdés abból a hatalmas gondolatkörből, amiről beszélgetni fogunk Szűcs Kingával, az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusával és Parádi Istvánnal, az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai tanszékének adjunktusával.