Déry Attila: Nemzet és építészet Magyarországon

Ez a könyv az építészet történetén belül a társadalom és az építészet kapcsolatát tárgyalja. Vizsgálja a nemzeti érzés szerepét a formák választásában az előző századforduló idején. Ekkor a magyar társadalom az építészet formáiban megtalálta önkifejezése lehetőségeit. A XX. század elején a változó világ és a gyorsuló műszaki fejlődés megváltoztatta az építészet helyzetét és értékelését. Addig az építészet az emberiség legfontosabb társadalmi és politikai jelentéshordozója volt, az öröklétnek épített jelképeket, amelyet az ideiglenesség és az esetlegesség világa váltotta föl. E könyv vázolja ezt a folyamatot is, az útkeresés bizonytalanságaival és a kiút lehetőségeivel együtt.

Déry Attila Ybl Miklós-díjas magyar építészmérnök, építészettörténész, építészeti szakíró, habilitált egyetemi magántanár, az építészettudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát (1979), elvégezte MÉSZ mesteriskoláját (1984–86). Az IPARTERV tervezője (1979–87) volt, aztán az Országos Műemléki Felügyelőség és utódszervezetei tudományos kutatója és osztályvezetője (1986–2000). 2016 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszékén oktat építészettörténetet, rekonstrukciós tervezést és történeti anyag- és szerkezettant. Több könyve jelent meg kiadónk gondozásában: Történeti anyagtan (2000), Történeti szerkezettan (2002), A forma visszaszerzése. Építészettörténeti tanulmányok (2002), Európai építészet 1750–1918 (2004), Régi építészeti kifejezések gyűjteménye (2005), Klasszikus formatan (2005), Építészeti bibliográfia a könyvnyomtatás kezdetétől az első világháborúig (2008), Építészeti szakkifejezések szótára, Az építészet régi és új szavai (2011), Múltunk jövője. Gondolatok épített örökségünk sorsáról (2019). Két kiemelkedő sorozat is fűződik nevéhez, a Budapest építészeti topográfiája 4 kötetben: 1. Pest története és művészete (2005), 2. Belváros–Lipótváros (2005), 3. Terézváros–Erzsébetváros (2006), 4. Józsefváros (2008) és az Öt könyv a régi építészetről című sorozat, amelynek első kiadása 2010-ben, a Hatodik könyv 2014-ben, a sorozat második, átdolgozott kiadása 2020-ban jelent meg szintén a TERC gondozásában. Jelen kötet a 2000-ben megvédett kandidátusi értekezésének újragondolt, bővített kiadása.